2009. december 30., szerda

Tejszínes-kukoricás lazac

Valamikor korábban vetettem egy egész szelet lazacot tesómékkal a Metroban, mert szerintem ott teljesen korrekt áron lehet hozzájutni frissen. Szépen feldaraboltam és kis csinos egy evéses adagokban bekerült a fagyasztóba. Namost valahogy csak nagyon lassan fogyogatott, sajnos össznépi ebédelésre nem lehet elkészíteni, mert anyukám nem szereti.
De persze a végtelenségig nem áll semmi a fagyasztóban sem, így már egy ideje "na majd most lazac lesz ebédre". Hát ma végre lett :) Csuda tudja honnét jött az ihlet, hogy ebben a formában ez finom lesz, de szerencsére tényleg az lett :) Általában nem szoktam recepteket megálmodni, hacsak nem kényszerből, mert valamit csinálni kell és csak azt használhatom, amit otthon találok.
Én most bort használtam, de menet közben elgondolkoztam, hogy akár pezsgőt is lehetne bele önteni. Esetlegesen a szilveszter utáni maradék buborék nélküli pezsgőkkel is ki lehet próbálni (;


Tejszínes-kukoricás lazac masnitésztával

Hozzávalók:
  • 45 dkg lazac
  • fél konzerv kukorica
  • 1,5 dl fehérbor
  • kb. 15 cm-es vastagabb póréhagyma
  • 5 dkg vaj
  • só, bors
  • fél citrom leve
  • 350 ml tejszín
  • 40 dkg masnitészta

Tegyünk fel forrni a tésztának bő sós vizet.
A póréhagymát vékonyan felkarikázzuk, és egy magas falú serpenyőben a vajon megfonnyasztjuk. Picit meg is sózhatjuk. Öntsük rá a bort, és fedő alatt pároljuk teljesen puhára.
A tésztáról ne feledkezzünk meg, ha forr a víz főzzük a tésztát a csomagolás szerinti ideig.
Közben vágjuk a lazacot apró kockákra. Ha a hagyma teljesen megpuhult, adjuk hozzá a lazacot, sózzuk, borsozzuk és locsoljuk meg egy fél citrom levével. Adjuk hozzá a kukoricát, és 5-10 percig fedő alatt pároljuk. Egyszer-kétszer óvatosan átforgathatjuk, de nem nagyon szükséges, mert a kicsi haldarabok így is átsülnek, ill. az sem baj, ha kicsit rózsaszínek maradnak.
Adjuk hozzá végül a tejszínt, keverjük össze és egyet rottyantsunk rajta, hogy összeforrjon.

2009. december 27., vasárnap

Likőrös muffin

Eleinte elég gyakran sütöttem muffint, de aztán valahogy elment tőle a kedvem, pedig a lehetőségek tárháza gyakorlatilag kimeríthetetlen. Viszont most rátaláltam erre a szimpatikus receptre, gyorsan ki is próbáltam, és mondhatom remek lett. Én igazából nem szeretem az ilyen tejszínes likőröket, mint a Baileys. Valahogy nekem nem passzol össze ez a krémes-tejszínes állag és íz az alkohol ízével. Ha alkoholizálni kell szívesebben maradok a 'klasszikus' alkoholoknál, mint a bor és a pálinka.
Tesóm vett ajándékba egy ilyen krémes izét, de aztán valamiért nem lett odaadva, úgyhogy most ezt öntöttem a sütibe, és nagyon jó. Megmarad a finom krémes-karamellás íz, az alkohol pedig elpárolog. A mogyorós kenést a tetejére nem tudom hogy gondolták, szerintem nem mutat rajta egyáltalán, és az ízéhez sem ad túl sokat, igaz én diót használtam. Szóval az első adagot megkentem, vagyis megpróbáltam valahogy ráragasztani a darált diót :), de a második adagot hagytam üresen. Ráadásul nekem általában laposak lesznek a muffinok, de ez viszont igazán szépen púpos lett, ahogy kell, úgyhogy már csak azért is tetszik ez a recept (;

Likőrös muffin

Hozzávalók:
  • 2 tojás
  • 15 dkg cukor
  • 1 csomag vaníliás cukor
  • 10 dkg vaj
  • 2 dl Baileys (én Angelli Toffee-t használtam)
  • 25 dkg liszt
  • 1 csomag sütőpor
  • 10 dkg darált mogyoró
  • 2 ek. porcukor
Keverjük habosra a tojásokat a vaníliás cukorral, a cukorral, a vajjal, és keverjük hozzá a likőrt.
A lisztet keverjük össze a sütőporral, és adjuk hozzá a likőrös masszához. Kanalazzuk bele a muffinformába a tésztát, majd tegyük előmelegített sütőbe (180°C-on 20 perc). Amíg a muffinok sülnek, a darált mogyorót keverjük össze a porcukorral és 2 evőkanál vízzel. A kihűlt muffinokat kenjük meg ezzel a masszával.


Kisalföld Gasztro Magazin 2009. december 16.

2009. december 26., szombat

Borleves

Tesóm evett egyszer valahol borlevest, és folyton lelkesedett, hogy az milyen finom volt. Hát nosza, csináljunk egyet, úgyis karácsonykor aktuális. Én sosem ettem, eleve vörösbort képzeltem magam elé, de mint kiderült ez inkább fehérboros téma. Megnéztem két receptet és abból vontam átlagot :)
Ínyesmester után csináltam inkább, csak nem tettem bele annyi tojássárgáját, mert úgy gondoltam, hogy sok lesz és egyébként is mit csinálunk megint annyi fehérjével.
Nos, az a véleményem, hogy ez a borleves inkább csak egy forraltbor tányérból. Bizonyára lehet jobban/másképp, de amit én csináltam nem nyerte el annyira a tetszésemet. A tojás is kevés lett, szóval jobb lett volna ha krémesebb az állaga, így olyan üresnek tűnt. Az ízzel nem volt komoly gond, de valahogy nem találtam annyira megnyerőnek. Picit savanyú lett, de azon mondjuk könnyen lehetett némi cukorral segíteni.


Borleves

1 liter jó asztali bort felforralunk, beletéve 1 citrom levét, kevés darabos fahajat, 1-2 szegfűszeget és 1 citrom darabokra szelt héját. 8 tojás sárgáját habosra keverünk 8 púpozott evőkanál cukorral s a forró bort vigyázva - folytonos keverés közt - lassan rászűrjük. Újra a tűzre tesszük és habverővel addig verjük, míg jól megsűrűsödik. Átszűrve tálaljuk.
(én 4 tojás sárgáját tettem bele 4 kanál cukorral)

Az Ínyesmester szakácskönyve - Borleves (40. oldal)

2009. december 24., csütörtök

KKÜ

Ime az idei karácsonyi képeslapjaim, mérsékelten szép fotón (;


Mindenesetre ezzel szeretnék mindenkinek nagyon kellemes, boldog, békés karácsonyt kívánni!

2009. december 23., szerda

Earl Grey Trüffel - auf Deutsch

Es kommt jetzt eine Übersetzung von einem früheren Eintrag (nach Anfrage :). Es tut mir aber wirklich leid, dass es so wenige Enträge gab. Ich habe aber schon zwei Ideen, sogar mit Fotos, die ich dann während der Feiertagen posten werde.
Also jetzt gibt es ein sehr-sehr einfaches Rezept, aber die Ergebnis ist umso besser. Es ist ziemlich schnell fertig und es kann man mit verschiedenen Gewürzen abschmecken. Sehr geeignet zum Experimentieren :) Das originelle Rezept (von Vajaspánkó) hat Earl Grey Tee verwendet, ich habe zum letzten Mal Orangenschalen dazugegeben. Diesmal habe ich die zum Geburtstag gemacht, anscheinend haben die auch gut geschmeckt (o;

Earl Grey Trüffel

Zutaten:
  • 100 ml Schlagsahne
  • 50 g Butter
  • 3 Beutel Earl Grey Tee / 2-3 Tl. loser Tee
  • 1 tafel (100g) bittere Schokolade
  • 1 tafel (100g) Milchschokolade
  • Schale von 1/2 Zitrone
  • Kakaopulver

Sahne aufkochen und Tee 5-8 Minuten in der Sahne ziehen lassen (Beuteln aufschneiden und nur den Tee dazugeben). Sahne durch ein Sieb in einen anderen Topf giessen, und mit der Butter erneut aufkochen lassen. Schokoladen zerstückeln, zur Sahne geben und zerschmelzen lassen. Am Ende noch Zitronenschale dazu geben und die Masse in eine Form giessen.

Ich habe es in eine mit Frischefolie ausgelegte Schachtel gegossen (Vajaspánkó hat zum Beispiel ein Tofiffee Schachtel genommen). Das muss man natürlich danach aufschneiden. Ich denke aber, dass Eiswürfelbehälter auch gut funktionieren, aber das habe ich noch nie probiert.

Wenn man sich so entscheidet, dass die Masse dann später in Stücken schneiden möchte, dann würde ich empfehlen erst das ganze mit Kakaopulver bestreuen, aus der Schachtel nehmen, umdrehen, Folie entfernen und die andere Seite auch bestreuen. Es schmelzt sehr leicht, also man soll es gut einkühlen und möglichst wenig mit den Händen anfassen. So geht es schneller und einfacher als erst aufschneiden und dann mit Kakaopulver beziehen.

2009. december 13., vasárnap

Kökénylekvár

Nohát végül csak sikerült a múltkor beígért művet publikálni. Sajnos a héten nem kedvezett a beosztásom semminek igazából, gyakorlatilag percre pontosan ki volt számolva az időm.
Amin a címből is kiderül, főztem lekvárt kökényből. Amerre szoktam járni futni temérdek bokor van az út szélén, és már nyáron is néztem őket, hogy mennyi szép nagy bogyó van rajtuk, nem igaz, hogy ebből nem lehet semmit csinálni. Nem nagyon néztem körül, csak az otthoni szakácskönyveket lapoztam meg, és azokban nem volt kökénylekvárrecept.


Mindenesetre végül megfőztem úgy, ahogy bármilyen más gyümölcsöt is megfőzne az ember. Összesen 2,4 kg gyümölcsöt szedtünk tesómmal, de azt már nem mértem le, hogy végül mennyi maradt belőle. Elvileg ez ugye akkor jó, amikor egy picit megcsípi a dér, hát ez egészen szép feszes és kemény volt, de ha már kimentünk hát leszedtük, akár fagyott akár nem :) Persze ki nem magoztam vagy ilyesmi, hanem megvártam, amíg jól megpuhul, és szűrőn átpaszíroztam. Nem volt szórakoztató, meg kell mondjam, nem túl könnyű, mert viszonylag nagyok a magok benne. Ellenben amin egészen meglepődtem, hogy vizet kellett öntenem hozzá. Először mikor kezdett szétfőni sűrűnek találtam, gondoltam öntök hozzá egy pohár vizet, hogy biztosan ne kapjon oda, aztán majd azt úgyis elfőzöm belőle. A vége az lett, hogy legalább 1,5 liter vizet hozzáöntöttem, és így lett normális lekvár állaga. Kihűlés után mondjuk rendesen belekeményedett az üvegbe, nem esett le az aljára még egy hét után sem, miután visszaforgattam az üvegeket, úgyhogy tényleg kíváncsi leszek rá milyen állaga van :) Összesen 20 dkg cukrot tettem bele, ami nagyon kevés, még az én fogalmaim szerint is, de ahogy megkóstoltam, én elég jónak éreztem. Az majd csak később fog kiderülni milyen is valójában, mert csak egy kicsi maradt, amit fotózni tettem tányérra, és azt végül apukám ette meg, így én csak annyira kóstoltam, amennyire a cukrozás miatt kellett.
A színe egyébként szép, érdekes, igazából nem olyan mint a fotón. Sokkal inkább lilába hajlik, mint bordóba, nem tudnám semmilyen más lekvárhoz hasonlítani.


Kökény (Prunus spinosa): Egész Európában elterjedt cserje, a rózsafélék családjába tartozik.
Virágjából vízhajtó, enyhe hashajtó tea készíthető, ami húgyúti betegségek ellen is használható. A termés C-vitaminban gazdag, kiváló roboráló szer, immunrendszererősítő.

2009. december 6., vasárnap

Túrós pogácsa

Update: ejj, most vettem észre, hogy én ezt már egyszer megsütöttem, és postoltam is. Nemszép, hogy egy receptet kétszer is közzé teszek, de most már nem akarom kitörölni egyik bejegyzést sem. Nem jelöltem meg a könyvben, hogy már sütöttem, és nem emlékeztem rá. Elnézést.

Sajnos nem egészen úgy alakult az ősz, ahogy én azt elterveztem, nem nagyon van időm hazajönni, ezért a bejegyzések száma is erőst megfogyatkozott. Legközelebb is csak karácsonyra jövök, úgyhogy nagy valószínűséggel nem lesz addig bejegyzés. Hétközben nem is nagyon alkotok semmit, igyekszem gyorsan intézni a főzést, nem igazán alkalmas a környezet, ráadásul a munkabeosztásom sem teszi majd lehetővé a főzőcskézést, legalábbis a jövő héten.
Most viszont itt egy remekül sikerült túrós pogácsa receptje, amit az Ínyesmesterben találtam. Mindenképp akartam valamit sütni, mert hát már rég sütöttem úgyis, és pogácsa is rég volt már soron.
Fogok csinálni még kókuszgolyót is, habár az nem egy nagy dolog. Ebben mondjuk az a jó, hogy szinte függő vagyok, tehát kókuszgolyó bárhol-bármikor, magam viszont talán még sosem csináltam :)
Lesz még ezen kívül ma estére remek elfoglaltság, arra nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi sül ki belőle :) Annyit elárulok, hogy ez viszonylag extra próbálkozás. Aztán lehet persze, hogy majd csak arról tudok beszámolni, hogy félresikerült, de tapasztalatnak mindenesetre jó lesz (o;


Túrós pogácsa

Hozzávalók:
  • 25 dkg liszt
  • 25 dkg átpaszírozott túró
  • 25 dkg vaj
  • 1 dkg élesztő kevés tejben felfuttatva
Az élesztőt a meglangyosított tejben felfuttatjuk, majd a többi hozzávalóval alaposan összegyúrjuk és kidolgozzuk. Háromszor kinyújtjuk, közben mindig fél órát pihentetjük. Végül ujjvastagságúra nyújtjuk, pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk és fél órai pihentetés után megsütjük.

A tészta nagyon ragadós lesz, én még tettem is hozzá két marék lisztet, így jól belisztezett deszkán már jól ki lehetett nyújtani. Arra mindig figyeljünk, hogy amikor aztán összehajtogatjuk a tésztát, mindig ugyanolyan sorrendben hajtogassuk.
Ínyesmester megint nem adott túl sok instrukciót a sütést illetően, úgyhogy a tapasztalat azt mutatta, hogy 200°C-on 25-30 perc alatt sülnek szép pirosra.

Az Ínyesmester szakácskönyve: Túrós pogácsa, 314. oldal

2009. december 5., szombat

A fekete az goldfluss, mert szeretem a csillogósat :) Egészen úgy néz ki, mintha féldrágakő lenne, de kénytelen voltam szembesülni vele, hogy csak színezett üvegből van. Mindenesetre szerintem szép.


A másikat pedig valamelyik Taylor Swift videó ihlette, csak aztán nem egészen olyan lett, én hosszabbat gondoltam, meg nagyobb gyöngyökből. Nagyon szépek egyébként ezek a a Swarovski utánzatok, kár, hogy még az utánzat is elég drága. Ez az árnyalat egyébként, ha jól emlékszem "Fuchsia" névre hallgat.




2009. november 14., szombat

Fahéjas csiga

Tesóm nem túlságosan édesszájú, és ha mégis, akkor is inkább a klasszikus sütiket favorizálja. Én meg ilyesmit gyakorlatilag sosem csinálok, buktát is eddig azt hiszem egyszer sütöttem csak. Kalácsot nem akartam, az azért elég sok egyszerre, meg Kochfroschnál úgyis megláttam a múltkor a fahéjas csigát így gyorsan meg is csináltam a receptet.
Persze az enyémek nem lettek valami szépek, igazából nem tudom hogy lehet egy ilyen tekercset felvágni. Hiába volt éles a kés, muszáj volt összenyomni, hogy elvágjam, így aztán inkább csak oválisak lettek mint kerekek (;


Fahéjas csiga

Hozzávalók:

A tésztához:
  • 40 dkg liszt
  • 1 csomag száraz élesztő
  • 12,5 dkg vaj
  • 2 tojás
  • 5 dkg cukor
  • 1 tk. őrölt kardamom
  • 1/2 tk. só
  • 150 ml langyos tej
A töltelékhez:
  • 3 ek. vaj
  • 3 ek. cukor
  • 1 tk. fahéj
Egy tálban keverjük el a lisztet az élesztővel, majd adjuk hozzá a vajat, tojást, cukrot, kardamomot és sót és nagyjából dolgozzuk össze. Fokozatosan adjuk hozzá a langyos tejet, míg a tésztát kézzel, vagy robotgéppel alaposan megdagasztjuk.
Takarjuk le a tésztát, és meleg helyen hagyjuk a duplájára kelni. Miután megkelt, még egyszer alaposan gyúrjuk át majd lisztezett deszkán nyújtsuk kb. 1 cm vastagra.
A töltelékhez keverjük össze a puha vajat a cukorral és fahéjjal majd kenjük meg vele a tésztát. Tekerjük fel a megkent tésztánkat, és kb. 2 cm vastag szeleteket vágjunk belőle. A csigákat tegyük vajazott tepsire és 220°C-on 10-15 perc alatt süssük aranybarnára őket.

Én kb. 2 dkg friss élesztőt használtam, és azt futtattam fel a tejben, de ennyi tej elég sok lett, kellett még utána elég sok lisztet hozzáadnom.

Barbaras Spielwiese: Schwedische Kanelbullar

2009. november 2., hétfő

Almás-diós rizottó gorgonzolával

Ma nagyon szorgos leszek, kettőt is publikálok :) Tulajdonképpen egészen jó ez, amikor hétfőn nem dolgozok, mert akkor otthon tudok jól kotyvasztani, valamiért nagyobb kedvem van, mint vasárnap. Talán mert akkor úgyis anyukám főz, nekem kevesebb tér marad. Sort kerítettem egy receptre, ami már kb egy éve meg volt jelölve. Jól jött, hogy a család egészen rákapott a penészes sajtokra, és ezért volt otthon ilyen, ráadásul pont gorgonzola. Megmondom őszintén, hogy én leginkább csak a fehér penészes sajtokat favorizálom, legalábbis a kékpenészes sajtok nem ízlettek, amikkel eddig találkoztam. Szerintem ugyanolyan penész ízük volt, mint annak ami a lekvárokon nő (; Meg többnyire ezek elég sósak is, úgyhogy ezért sem nagyon jönnek be. Ennek viszont egészen jó íze volt, meg úgy ételben végeredményben eddig is elbírtam, csak magában nem.
Rizottó rizsem nem volt, úgyhogy maradtam a hagyományosnál. A rizottófőzés amúgy is művészet kategória, biztos vagyok benne, hogy az enyém nem lett ideális, de igazából engem nem zavart az állaga, pláne hogy valójában nem is tudom milyennek kellene lennie (;
Jó kis melengetős egytálétel, meg voltam elégedve. Igaz eredetileg egy szelet lazacot akartam enni, amit végül felkockázva gombával és baconnal nyársara húztam. Így aztán szegény rizottó köretté avanzsált, mondjuk nem kifejezetten passzolt a nyárssal, de én mindenesetre jóllakott ovis lettem (o; Még a macska is elégedett lehetett, mert nem hiába esett extázisba a halszagtól, megkapta a bőrét (;

Almás-diós rizottó gorgonzolával

Hozzávalók (2 főre):
  • 200 g rizottó rizs
  • 1 hagyma
  • vaj, olívaolaj
  • fehérbor
  • zöldség alaplé (tartsuk melegen)
  • egy marék aprított dió
  • 75 g gorgonzola
  • kb. 2 marék reszelt parmezán
  • 1,5 kisebb savanykás alma
  • citromlé, só, bors, kakukkfű, majoranna
A hagymát vágjuk apróra, daraboljuk fel a gorgonzolát, vágjuk kis kockákra az almát (héjastul) és csöpögtessük meg citromlével, hogy ne barnuljon meg. A diót száraz serpenyőben pirítsuk, amíg illatozni kezd. A friss fűszerekről csipegessük le a leveleket, és aprítsuk fel.
A hagymát egészen lassan pirítsuk üvegesre a vaj és olívaolaj keverékén. Adjuk hozzá a rizst és jól keverjük össze, hogy minden rizsszemet bevonjon az olaj. Öntsük rá a bort, majd várjuk meg, amíg a rizs teljesen felitta. Ezután fokozatosan, merőkanalanként adjuk hozzá az alaplevet, mindig megvárva, hogy felszívja a rizs az előző adagot. A rizst nem kell teljesen szétfőzni, egy picit legyen "roppanós".
Ha a rizs kész, keverjük hozzá a sajtokat, az almát, a diót, a fűszereket és egy kis vajat, majd fedjük le pár percre, amíg a sajtok felolvadnak.

Megmondom őszintén, fogalmam sincs, hogy mennyi levet vesz fel a 200g rizs, mert én mindig pohárral mérem, hogy utána tudjam mennyi vizet kell rá önteni. Én a saját étvágyamat figyelembe véve egy deci rizst számolok egy adagnak, ha köret. Most két decit vettem, és így hogy hozzájött az alma meg az egyebek, 3 kisebb adag lett. (én Kochfroshtól vettem a receptet, de egészen eredetiben Jamie Oliver)


Kochfrosch: Apfel-Walnuss-Risotto mit Gorgonzola

Teasütemény

Ismét a karácsonyi könyv egy receptje, még kinéztem egyet, amit meg szeretnék csinálni. A bögrés mértékegységgel továbbra sem vagyok kibékülve, szerintem megint nem olyan lett az állaga a tésztának, mint kellene, de a végeredmény nem lett rossz.
Ellenben a recept borkősavat ír, ami nem volt itthon, ezért én úgy véltem sav-sav, jó lesz a citromsav is. Hát... aki megcsinálja a receptet inkább ne helyettesítse (o; Itt-ott kissé savanyú lett a keksz :) Ellenben jó alapkeksz, kísérletező kedvűek nyugodtan ízesíthetik valami mással, pl akár remek citromos kekszet is lehet belőle csinálni, csak ne citromsavat tegyünk bele hanem citromhéjat/levet.
Próbának viszont szerintem érdemes elfelezni az adagot, mert ipari mennyiség lesz belőle, a leírás szerint 8-9 tucat, és valóban elég nagy kupac lett, igaz nem számoltam pontosan mennyi.

Teasütemény

Hozzávalók:
  • 3 bögre kristálycukor
  • 2 bögre sütőmargarin
  • 2 tk. vanília
  • 4 tojás
  • 5 1/2 bögre liszt
  • 4 tk. borkősav
  • 2 tk. szódabikarbóna
  • 1/2 tk. só
  • 1 bögre finomra aprított mandula, dió vagy pekándió
1. Melegítsük elő a sütőt 190°C-ra.
2. Közepes fokozatra kapcsolt botmixerrel keverjük krémesre a cukrot, a margarint és a vaníliát. A tojásokat egyenként adjuk hozzá a masszához. Keverjük a tésztát teljesen simára.
3. Szitáljuk egy másik tálba a lisztet, szórjuk bele a borkősavat, a szódabikarbónát, a sót és az aprított diót és keverjük össze. Adjuk a margarinos keverékhez, és alaposan dolgozzuk össze vele.
4. Gyúrjunk a tésztából dió nagyságú golyókat. Lapítsuk szét őket a tenyerünkkel. Tegyük őket egymástól 5 cm távolságban egy kikenetlen sütőlemezre. Süssük 8-10 percig.
5. Hagyjuk 2 órán át hűlni rácson.

Nem tudom egyébként miért van mindenütt a receptekben botmixer, szerintem a fordító elnézett valamit, nyilván habverőt használtam. A 2 órás száradást sem tartottam be, mert szerintem nemhogy rács, de úgy általában elég hely nincs egy normál konyhában ahhoz, hogy az összes sütit kirakva lehessen szárítani (:

Heidi Tyline King - Karácsonyi ötletek bibliája: Teasütemény

2009. október 26., hétfő

Fűszeres-gyömbéres keksz

Megígértem a kollegáknak, hogy kapnak sütit, rég nem csináltam már úgysem semmit. Szépen kinéztem ezt a karácsonyi témájú kekszet, de azt kell mondjam csalódtam kicsit. Nem mondom, finom, de valahogy másra számítottam. Semmi extra, az az igazság, amolyan mézeskalács-szerű édesség.
Ellenben nem tudom, hogy az átváltásnál rontottam-e el valamit, de nekem annyira ragadt, hogy ezt kizárt, hogy nyújtani lehessen. Én kézzel formáltam golyókat, amiket aztán egy pohár bevizezett aljával nyomtam laposra. Szép kis aranysárga korongok lettek, mázat nem tettem rá, szerintem így is elég édes.
A sütési idő elég kevésnek tűnik, de valóban elég. Amikor az ember kiveszi még nagyon puha a teteje, de szépen megszilárdul, ahogy hűl. Viszont ha annyira megsütjük, hogy pont jónak tűnjön, mikor kivesszük, akkor túlságosan száraz lesz, mire kihűl.

Fűszeres-gyömbéres keksz

Hozzávalók:

A kekszhez:
  • 3/4 (171 g) bögre puha vaj
  • 2/3 (227 g) bögre melasz (mézet használtam)
  • 1/2 (110 g) bögre barna cukor
  • 1 tojás
  • 1 1/2 tk. reszelt citromhéj
  • 2 1/2 bögre liszt
  • 1 1/4 tk. őrölt fahéj
  • 1 tk. őrölt szegfűbors
  • 1 tk. vanília
  • 1/2 tk. só
  • 1/2 tk. szódabikarbóna
  • 1/2 tk. őrölt gyömbér
  • 1/4 tk. sütőpor
A bevonathoz:
  • 4 bögre porcukor
  • 1/2 bögre puha vaj
  • 4 ek. tej
  • 2 tk. vanília
  • ételfesték
A sütihez egy nagy tálban keverjük össze a vajat, melaszt, barna cukrot, tojást és a citromhéjat. Keverjük közepes fokozatra kapcsolt botmixerrel simára és krémesre. Adjuk a masszához a többi hozzávalót is. Kapcsoljuk a mixert alacsonyabb fokozatra, dolgozzuk össze alaposan a tésztát. Tegyük műanyag dobozba, fedjük le és hűtsük be legalább 2 órára.
Melegítsük elő a sütőt 180°C-ra. A tészta egyik felét lisztezett deszkán nyújtsuk 6 mm vastagságúra. (A másik darabot tegyük vissza a hűtőbe.) Szaggassuk ki a tésztát 7,5-8 cm átmérőjű formával, Tegyük a sütiket kikent sütőlemezre. Süssük 6-8 percig, vagy amíg megszilárdulnak. Ha kész, rögtön tegyük ki őket egy rácsra, hagyjuk teljesen kihűlni.
A bevonathoz egy kis tálban keverjük habosra alacsony fokozatra állított botmixerrel a kristálycukrot, vajat, tejet és vaníliát. Kedvünk szerint színezzük meg ételfestékkel, díszítsük vele a sütiket.

Az átváltásokat innét vettem: http://allrecipes.com/HowTo/Cup-to-Gram-Conversions/Detail.aspx
Hálás köszönet érte, ezek a bögrés mennyiségek borzasztóak szerintem.

Heidi Tyline King - Karácsonyi ötletek bibliája: Fűszeres-gyömbéres keksz

2009. október 25., vasárnap

Ezüst szett

Tegnap nekiálltam megcsinálni a múltkori szerzemény hosszú szalmagyöngyökből a nyakláncot. Miután kétszer is szétszedtem és egyszer a macska is kiborította a gyöngyöt már kész is van :) Maradt a pálcikákból négy, úgyhogy csináltam fülbevalót is. Majd meglátjuk milyen, lehet, hogy annyit nem fogom hordani, mert nem vagyok annyira elragadtatva tőle.
Ez a nyaklánc amolyan nyakörv-szerű, szorosan áll a nyakon. Gallér-szerűt akartam először, de az valahogy nem sikerült igazán jól.

2009. október 17., szombat

A héten voltam gyöngyboltban, eredetileg csak azért, mert elveszítettem egy fülbevalómat, és szerettem volna pótolni az elveszett darabot. Mondanom sem kell vettem minden mást is :) Előbb-utóbb jön majd valami csillogós-ezüstös nyaklánc is, mert találtam szép szalmagyöngyöt, csak még nem tudom pontosan, hogy hogyan is csináljam meg.
A tesóm által kávésnak elnevezett barna fülbevalót sikerrel pótoltam, habár nyilván nem sikerült megint két teljesen egyforma korongot venni.
A sárga... hát az meg csak megtetszett. Temérdek munkával és kreativitással fülbevalót csináltam belőle (o; Szeretem alapvetően a sárgát, pláne az ilyen szép pasztell árnyalatát. Sajnos a kép nem annyira jó, igyekeztem kicsit javítani rajta, már amennyire ez tőlem telik.

2009. október 12., hétfő

Firenzei spagetti

Kicsit henyélek itthon a héten, úgyhogy a főzésre is van idő, igaz ez a recept pont olyan, ami evéssel együtt sem tartott igazán tovább mint
egy óra :)
A hagymát ne sajnáljuk, az nagyon finom.


Firenzei spagetti

Hozzávalók:
  • 40 dkg spagetti
A karamellizált hagymához:
  • 3 fej vöröshagyma
  • 5 dkg vaj
  • 2 ek. olívaolaj
  • 2 ek. barna cukor
  • 2 ek. balzsamecet
A paradicsomos mártáshoz:
  • 3 gerezd fokhagyma
  • 2 ek. olívaolaj
  • 2 kk. őrölt gyömbér
  • 1 csipet sáfrány
  • 2 doboz 40 dkg-os hámozottparadicsom konzerv
  • 3 dl tejszín
  • só, frissen őrölt bors
  • 1 púpos kk. cukor
A vöröshagymákat megpucoljuk, fél cm vékonyan felkarikázzuk, és a karikákat gyűrűkre szétszedjük. A vajat és az olívaolajat egy 28 cm átmérőjű serpenyőben mérsékelt tűzön kevergetve összeolvasztjuk, rádobjuk a hagymagyűrűket, picit megsózzuk, és lefedve 12-14 perc alatt puhára pároljuk őket. Közben néha megkeverjük, de felesleges a folyamatos zaklatás.
Ezalatt egy nagy fazékban bő 4 liter vizet forralunk, és amíg felmelegszik, a mártással foglalkozunk. A fokhagymát megpucoljuk, finomra zúzzuk, és egy kb 26 cm átmérőjű lábosban vagy egy ugyanekkora, de magas perem serpenyőben kevergetve megfonnyasztjuk az olívaolajon. Ahogy megérezzük az illatát, lehúzzuk a tűzről, rászórjuk a gyömbért meg a sáfrányt, majd botmixerrel összepépesítjük a hámozott paradicsomot, és a tejszínnel együtt hozzáöntjük. Ezután megsózzuk-megborsozzuk, vegyítünk bele egy kevés cukrot, majd visszatesszük mérsékelt tűzre, és 10-15 perc alatt, néha megkeverve mártást főzünk belőle.
Amíg a mártás elkészül, megsózzuk a lobogva forró főzővizet, és megfőzzük benne a spagettit.
Ha már puha a hagyma, mint a vaj, levesszük róla a fedőt, rászórjuk a barna cukrot, és nagy lángon 3-4 percig kevergetjük. Ettől a cukor karamellizálódik, és a hagyma finoman lepirul. Ekkor hozzáöntjük a balzsamecetet, nagy lángon további 1 percig kevergetjük, aztán levesszük a tűzről.
Amikor kész a mártás, valamint megfőtt a tészta is, összeállítjuk az ételt. A tésztát leszűrjük, 1-2,5 dl főzővízzel együtt beleforgatjuk a mártásba, és az egészet nagy lángon kevergetve 1 perc alatt összemelegítjük. Miután tányérokba szedtük, arányosan elosztjuk rajta a karamellizált hagymát.

Stahl Judit: Gyors olaszos tészták

2009. október 10., szombat

Megint egy rég kinézett recept következik és megint Kochfroschtól loptam :) Az a baj, hogy nálunk egyáltalán nem népszerű a zöld színű zöldbab, pedig nekem talán szimpatikusabb is, mint a megszokott sárga. Igaz a hagyományos ételekhez ez utóbbi passzol, nem hiszem, hogy csinálnék pl. főzeléket ebből a zöldből. Viszont kaptunk egy zacskóval, ami pont kapóra is jött, mert megcsinálhattam ezt a szimpatikus receptet, és nem mirelit babot kellett használni. Igen remek laktató fogás, ideális szombati ebéd volt :)
Kakukkfű helyett én majorannával fűszereztem, mert anyukám nem szereti a kakukkfüvet, és persze a csípős is elmaradt. Tejszínből és sajtból is lehet többet használni, nem árt meg, viszont ezek a sajtok általában sósak, úgyhogy vigyázzunk az ízesítésnél.

Rakott zöldbab

Hozzávalók:
  • 50 dkg nem szétfővő krumpli
  • 75 dkg zöld színű zöldbab
  • 2 ek. olaj
  • 1 közepes vöröshagyma
  • 1 gerezd fokhagyma
  • 40-50 dkg darálthús vegyesen
  • só, bors, kakukkfű, Piment d'Espelette vagy Cayenne bors
  • 10 koktélparadicsom felezve, hámozva
  • vaj a forma kikenéséhez
  • 10 dkg fetasajt vagy kecskesajt
  • 1 dl tejszín
A krumplikat sikáljuk meg és sós vízben héjastul főzzük puhára. Ha megfőtt szűrjük le, öntsünk rá hideg vizet majd hámozzuk meg. Ha teljesen kihűlt, vágjuk nem túl vastag szeletekre.
A baboknak vágjuk le a végét, esetleg vágjuk fel majd sós vízben főzzük pár percig, de úgy, hogy még roppanós maradjon. Szűrjük és csepegtessük le.
A hagymát és a fokhagymát vágjuk apróra és egy serpenyőben pirítsuk meg az olajon. Adjuk hozzá a darálthúst is és nagy lángon pirítsuk amíg morzsás lesz. Sózzuk, borsozzuk és adjunk hozzá csípős paprikát. Adjuk hozzá a krumplit is, és pár percig pirítsuk együtt a hússal.
A krumpli-hús keveréket tegyük egy kivajazott tűzálló tálba és terítsük a tetejére a babot. A sajtot morzsoljuk a tejszínbe, ízesítsük sóval, borssal és kakukkfűvel majd locsoljuk a babra. A paradicsomokat a vágott felükkel lefelé rakosgassuk az egész tetejére, és ízlés szerint törhetünk rá borsot.
200°C-ra előmelegített sütőben 35-45 percig süssük, amíg a sajt pirulni kezd.


Kochfrosch: Bohnen-Hack-Auflauf mit Schafskäse

2009. október 9., péntek

2009. szeptember 19., szombat

Rakott padlizsán

A cím kicsit csalóka, mert bár többször is csináltam már ezt a receptet, igazából sosem padlizsánból, hanem mindig cukkiniből. Pedig most mindegyikből volt rendesen a kertben, szóval akár lehetett volna padlizsán is. Már jó rég óta itt fetreng a papír, amin a recept van, de végül csak most sikerült begépelni.
Többféleképp is csináltam cukkiniből, először valóban karikákat raktam, majd voltak patkók, mert kikapartam a belsejét a növénynek, meg csináltam felkockázottból is. Utóbbi a legpraktikusabb szerintem, mert könnyebb szedni belőle. Megsütni sem kell előre a kockákat, mert remekül megpuhulnak, de besózni mindenképp érdemes, mert különben rettentően sok levet eresztenek a tepsibe.

Rakott padlizsán

Hozzávalók:
  • 2 közepes fej vöröshagyma
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 1 liter konzerv hámozott paradicsom
  • 3 padlizsán
  • 1 dl olívaolaj
  • 40 dkg darált sertés- vagy pulykacomb
  • 15 dkg mozzarella
  • só, oregánó
A vöröshagymát finomra vágjuk, a fokhagymát összezúzzuk. A paradicsomot simára turmixoljuk.
A padlizsánokat felkarikázzuk, besózzuk, és fél órán át állni hagyjuk. Ezután papírszalvétával szárazra töröljük, és forró serpenyőben, kevés olajon mindkét felét megsütjük.
Lábasban olívaolajat melegítünk, rátesszük hagymát, pároljuk, hozzáadjuk fokhagymát. Rövid pirítás után hozzáadjuk a húst. 10 perc után fűszerezzük, felöntjük a paradicsomlével.
Fedővel lefedve, időnként megkeverve 40 percig főzzük. Ezután tepsibe vagy jénai tálba váltakozva leteszünk egy sor padlizsánt, illetve egy sor darált húst.
A tetejét beborítjuk a mozzarellával és forró sütőben pirosra sütjük.

Nők Lapja 2009.03.18

2009. szeptember 12., szombat

Nasi goreng

Tesómnak volt szerencséje idén 3 hetet Indonéziában tölteni. Amióta visszajött rendszeresen felemlegette, hogy milyen remek ott a konyha, és igazán csinálhatnék valamit. Remek mondom, nekem fogalmam nincs, ő meg annyira nem figyelt azért oda, úgyhogy csak utólagosan tudja majd lemeózni. Legyen hát nasi goreng, avagy indonéz sült rizs, mert az ott nagyon alap, nem is túl bonyolult, és amúgy sem túl szigorú a recept. Ma viszont már nem lehetett halogatni a dolgot, muszáj volt elkészíteni a fogást. Gyakorlatilag rizseshúsról van szó, rengeteg nemzetnek van ebből saját változata.
A rizs miatt nem lett éppen tökéletes, mert anno a vietnámi szobatársaim is azt mondták, hogy itt nem jó szagú a rizs, nomeg hidegnek is kellett volna lennie, de mivel későn kaptunk észbe nem volt idő teljesen kihűteni. A legjobb előző napról maradt rizst használni, és gyakorlatilag kedvünk szerint variálhatjuk.
Mindenesetre büszke vagyok magamra, tesóm azt mondta azt leszámítva, hogy kicsit sótlan lett, nagyon jól közelítette az indonézt :) Persze csípős sem volt, mert azt én nem bírom, de alapvetően az nagyon hozzátartozik.

Nasi goreng

Hozzávalók:
  • kb 3 dl rizs megfőzve, kihűtve
  • 1 piros kaliforniai paprika
  • 1 közepes hagyma
  • 20 dkg koktélrák
  • 2 tojás
  • olaj, só, bors, chili
  • 3-4 gerezd fokhagyma
  • szójaszósz
A rizst főzzük meg és hűtsük ki, de legjobb, ha előző napi maradékot használunk. A koktélrákot hagyjuk felengedni, öblítsük le és itassuk fel róla a vizet. A tojásból borssal süssünk rántottát, majd vágjuk kis kockákra, és tegyük félre.
A hagymát vágjuk apróra, és kevés olajon pirítsuk meg a wokban, majd adjuk hozzá az összezúzott fokhagymát. Dobjuk rá a felkockázott paprikát és pirítsuk pár percig, hogy a paprika még ropogós legyen, de mégsem nyers. Ezután adjuk hozzá a rákokat, ezzel is pirítsuk 2-3 percig. Ízlés szerint sózzuk, borsozzuk és adjunk hozzá chilit. Végül öntsük hozzá a rizst és a feldarabolt tojást, adjunk hozzá kb. 5 evőkanál szójaszószt és nagy lángon pirítsuk meg a rizst is.
Természetesen sok mással is kiegészíthetjük, úgy mint csirkehússal, sárgarépával, kukoricával, újhagymával.


Néhány nasi goreng recept:
Macikonyha
Orient Express
Culinaris
Indochef (angol)

2009. szeptember 10., csütörtök

Morzsás süti

Igazából már vagy két hete csináltam ezt sütit, csak lusta voltam receptet fogalmazni.
Még Németországban ettem ilyet, nagyon ízlett, azóta sem sikerült recepthez vagy sütihez hozzájutni, azért is örültem meg annyira, amikor megláttam Kochfroschnál a szépséges képeket meg a receptet. Nekem nagyon bejött, igazán finom tartalmas süti, egy bögre tejjel remek uzsonna vagy akár reggeli is.
Eredetileg sárgabarackos a süti, de annak már lejárt a szezonja, a szilvát meg amúgy is jobban szeretem, így aztán megkopasztottuk a kertben a fát a süti kedvéért :)


Morzsás-sárgabarackos süti

Hozzávalók:

Morzsa:
  • 125 g margarin
  • 120 g mandulalapocska
  • 125 g liszt
  • 200 g cukor
  • 2 csomag vaníliás cukor
Tészta:
  • 250 g margarin + a tepsi kenéséhez
  • 2 kg sárgabarack
  • 250 g cukor
  • 1 csipet só
  • 5 tojás
  • 1 citrom héja
  • 2 ek. barackpálinka
  • 500 g liszt
A morzsát készítjük el először. Ehhez a margarint felolvasztjuk egy serpenyőben és aranybarnára pirítjuk benne a mandulát. Hozzákeverjük a lisztet is, picit hagyjuk összemelegedni, de ezt már ne pirítsuk. A keveréket öntsük egy tálba és gyúrjuk morzsává a cukorral és vaníliás cukorral, majd tegyük félre.
Egy mélyebb gáztepsit vajazzunk ki alaposan. A barackokat mossuk meg, magozzuk ki és négyeljük fel. A vajat keverjük habosra, majd egyesével keverjük bele a tojásokat is és a cukrot is adagoljuk hozzá. Addig keverjük, amíg a cukor nagyrészt feloldódott. Adjuk hozzá végül a citromhéjat, a pálinkát és a lisztet is. Öntsük a masszát a tepsibe és sűrűn rakjuk ki a barackdarabokkal. Végül szórjuk a tetejére a morzsát.
Hideg sütőbe toljuk a középső sínre, és 175°C-on süssük 50 percig. Végül pirítsuk még 10 percig 220°C-on a felső sínen. Tejszínhab illik hozzá.

Kochfrosch: Aprikosen-Streusel-Kuchen

2009. augusztus 31., hétfő

Gombás melegszendvics

Mostanában rákaptam a melegszendvicsre, habár sosem kellett erőszakoskodni ha azzal kínáltak :) Én alapvetően a tesóm szerint gusztustalan parizeres melegszendvicsre esküszöm, de ha mégsem, akkor anyukám remek gombás melegszendvicse a nyerő. Igen egyszerű, mindenféle gombából lehet csinálni. Én személy szerint a csiperkéből szeretem leginkább, de szoktuk csinálni laskából vagy szegfűgombából is. Utoljára is ezt használtuk, mert megfelelő időben nő a kertben, és most előkerült egy lefagyasztott adag. Nemsokára jön úgyis a gombaszezon, jó lehet a hűvös estékre egy ilyen gyors recept.

Gombás melegszendvicskrém

Hozzávalók:
  • 30 dkg gomba
  • egy kisebb fej hagyma
  • só, bors
  • petrezselyem
  • kb 2 csapott ek. liszt
  • 2 dl tej
A gombát és a hagymát felaprítjuk és olajon megpirítjuk/pároljuk. Ízlés szerint sózzuk, borsozzuk majd megszórjuk a liszttel és felöntjük tejjel. Sűrűre főzzük, és hozzáadjuk a finomra vágott petrezselymet is.
A megvajazott kenyereket bőven megkenjük a gombás krémmel, megszórjuk reszelt sajttal majd sütőben/grill alatt aranybarnára sütjük.
Szerintem "napközis" tea illik hozzá (;

2009. augusztus 16., vasárnap

Áfonyalekvár

Azt gondoltam idénre már nem nagyon lesz semmi befőznivaló, pláne hogy most nem töltöm otthon az időt. Nem vagyunk nagy lekvárevők, tavaly főztünk lekvárt, szóval idénre nem terveztük. Viszont anyukámék voltak Erdélyben, és vettek egy vödör (10 liter) áfonyát a piacon. Igazából sosem ettem még áfonyát csak úgy magában, eddig mindig csak a kis átlátszó plasztikdobozokban láttam az üzletben. Meg is lepődtem most kicsit, mert ezek kifejezetten picurkák voltak, nem olyan nagyok, mint a boltban kapható. Node persze ez vadon termett, nem valami kertészetben. Sajnos idő nem nagyon volt rá, hogy kiagyaljunk valami izgalmas receptet hozzá, mert kezdett már kissé pálinkás szaga lenni. Végül pár dobozzal gyorsan lefagyasztottunk, a maradékot pedig megfőztük lekvárnak.
Én azért gondoltam egy kicsit kísérletezek, úgyhogy két kisebb üvegre való lekvárba tettem vaníliát. Attól tartok viszont, hogy túlságosan sok lesz a vanília benne. Beleszórtam a magokat, meg a szárat is beledobtam, amit az üvegekbe töltés előtt kihalásztam. A forró lekváron szinte egyáltalán nem érződött a vanília íz, de maradt egy kevés, amit kistányérba öntöttem, és ezen miután kihűlt, bizony eléggé kiütközik. Nem tudom mit fog még csinálni az üvegben a lekvár, talán nem lesz annyira nagyon vaníliás mégsem :)
Viszont ezek a picurka bogyók elképesztően fognak. Ettem én már szedret, meg bodzát, de azok sem színeznek ennyire. Még a fogam is kék lett a lekvártól, a nyelvemről nem is beszélve :) Nem kifejezetten ideális hétköznapi reggelizős lekvár, vagy csak alapos fogmosással (o;
Receptet nem írok, mert igazából nem lehet tudni mennyi volt a gyümölcs, és hogy mennyi cukor ment hozzá. Én általánosságban kb 20 dkg cukrot számolnék egy kg gyümölcsre, vagy legalábbis minél kevesebbet. Az áfonya kissé kesernyés, a vanília pl. sztem elvette ezt az ízét, de majd ez akkor derül ki igazán mikor felbontjuk az üveget.

2009. augusztus 1., szombat

Szedres clafoutis

Kochfroschnál láttam meg a receptet, rettentően szimpatikusan nézett ki. Igazából azon a blogon szinte csak szimpatikus dolgokat találok, igaz nem vagyok mindhez elég bátor, illetve néhány receptről elsőre látszik, hogy valószínűleg nem ízlene - de ettől függetlenül nagyon jól néznek ki. Szóval nagynéniéknél relative sokáig ott állt a hűtőben egy tál piros ribizli, hát gondoltam az pont jó lesz ehhez, még veszünk hozzá valami más gyümölcsöt és remek lesz. No mire visszaértem vasárnap már néhány szem szederrel összefőzte egy kis üveg lekvárnak. Itthon viszont tegnap várt egy egész nagy edénnyi szeder, amiről látszott, hogy nem fogjuk hirtelen megenni, és akkor csak megpunnyad, így aztán rögtön eszembe is jutott ez a süti.
Nekem ez a joghurtos tészta szimpatikusabb, mint a hagyományos piskóta. Lehetett volna a gyümölcs több, de így is finom, és jól variálható mindenféle gyümölccsel. Sajnos a gyümölcsre szórt vaníliás cukor nem érződik, pedig direkt csináltam házilag.
Képet nem teszek most fel, mert nem lett túl szép, meg bele is ragadt a tepsibe - mert elfelejtettem kikenni (o; úgyhogy nem igazán lehetett szépen kiszedni, tessék inkább Kochfrosch képeit nézegetni :) Habár a receptet ő is máshonnét szerezte, és eredetileg sárgabarackkal van, én is azt közlöm itt.

Joghurt-clafoutis sárgabarackkal és mentával

Hozzávalók:
  • 3 tojás
  • pár csepp cirtomlé
  • 50-75 g cukor, attól függ milyen édes a gyümölcs
  • 400 g natúr joghurt
  • 225 g liszt
  • 1/4 tk. só
  • 1 nagy csipet szódabikarbóna vagy sütőpor
  • kb. 100 g tej
  • kb. 1 kg sárgabarack magozva, darabolva
  • 1 citrom leve
  • 1 ek. vaníliás cukor
  • pár szál menta felaprítva
A feltéthez a gyümölcsöt keverjük össze a vaníliás cukorral, mentával és citromlével, és hagyjuk állni, amíg elkészül a tészta.
A tojásfehérjéket pár csepp citrommal verjük kemény habbá. A tojássárgákat a cukorral és a joghurttal turmixoljuk el majd adjuk hozzá a sóval és sütőporral elkevert lisztet. Adjunk hozzá annyi tejet, hogy egy sűrűn folyós masszát kapjunk. Végül keverjük bele a tojáshabot is, nem baj, ha nem oszlik el teljesen, maradhatnak benne "habgombócok".
Egy kb. 25x30 cm-es, jól kivajazott tepsibe öntsük a tésztát, szórjuk rá a gyümölcsöt és 200°C-on fél óra alatt süssük készre.

Low Budget Cooking: Joghurt-Clafoutis mit Marillen & Minze

2009. július 27., hétfő

Gyors vacsora

A nyáron közös konyhán vagyok unokatesómmal, vagyis én főzök rá gyakorlatilag :) Ami alapvetően jó, mert mégis könnyebb kettőre főzni. Sajnos az ízlésünk csak módjával vág egybe, ő nem kényes ugyan, de eléggé konzervatív ízlése van. A minap pl. a Szerájban vacsoráltunk, és én nem győztem lelkesedni a bulgurnak, aminek egy enyhe - szerintem - menta íze volt, neki viszont egyáltalán nem ízlett. A bulgur után kedvet kaptam a nem megszokott gabonákhoz, és kaptam az alkalmon, hogy van még maradék tökfőzelék, így nyugodtan kotyvaszthatok a saját ízlésemre. Én a tökfőzeléket amúgy sem szeretem, unokatesómnak meg nem kell szörnyednie a reformkonyha miatt :)
Csináltam már korábban kölest, remek változatosság, ha az ember lázadni kíván a rizs-krumpli-tészta triumvirátusa ellen. Anyukám szerint papagájeleség, szerintem azért annál sokkal jobb :) Igaz ma kissé züllött vagyok, kifelejtettem belőle a kukoricát, meg a fűszereket is kishíján kihagytam, de azért a végére mégis sikerült rendbeszedni a fogást.

Sonkás kölesrizottó

Hozzávalók:
  • 1 bögre köles
  • 1 csomag vegyes mirelit zöldség (400-450g)
  • 10 dkg felkockázott füstölt sonka (én most füstölt csirkesonkát használtam)
  • közepes fej hagyma
  • só, borsikafű, majoranna, petrezselyem
A kölest feltesszük kb. 2,5-szeres sós vízben főni.
A hagymát felaprítjuk és olajon üvegesre pirítjuk a felkockázott sonkával együtt. Hozzáadjuk a zöldséget is, picit megsózzuk, és fedő alatt puhára pároljuk. Ha kész, összeöntjük a kölessel, és megszórjuk a zöldfűszerekkel.
Az eredeti recept tejfölt is ír hozzá, én azzal nem próbáltam, valahogy az én ízlésemnek nem kívánkozik ez hozzá.

Mindmegette: Sonkás kölesrizottó

2009. július 18., szombat

Olívás kenyér pancettával

Ez az alkotás már ugyan vagy két hetes, de csak most jutottam oda, hogy bejegyzést is csináljak hozzá. Megint megkívántam egy jó ropogós kenyeret, és Kochtopf mindig csuda szimpatikus kenyereket süt. Azt kell mondjam van még mit gyakorolnom, mert ez egyáltalán nem olyan lett, mint Kochtopfé. Nem volt végülis rossz, de inkább csak olyan sütiszerű lett. Anyukám szerint a dara miatt, én igazából nem tudom. De mint sokszor korábban, megint az lett, hogy finom ugyan, de nem néz ki túl jól. Talán azért még egyszer megpróbálkozok vele :)
Nem tudom mások mivel formázzák a kenyeret, vagy lehet, hogy van direkt kenyérformájuk, de az én tésztám ahogy kel mindig elterpeszkedik. Így aztán inkább lepényformájú lesz, mint kenyér.


Olívás kenyér pancettával

Hozzávalók:
  • 350 g búzaliszt
  • 15 g dara
  • 10 g élesztő
  • 7 g só
  • 35 g jó minőségű olívaolaj
  • kb. 200 g víz
  • 100 g zöld és fekete olívabogyó vegyesen
  • 100 g Pancetta (bacon-t használtam)
  • 1 marék friss zsálya
Az olívákat szükség esetén magozzuk ki és aprítsuk fel. A szalonnát vágjuk apróra. A szalonnát egy serpenyőben süssük épp ropogósra, majd vegyük vissza a hőmérsékletet és adjuk hozzá az olívát és 2 percig pároljuk. Vegyük le a tűzről a serpenyőt, keverjük a felaprított zsályát az olívás szalonnához, és hagyjuk kihűlni.
Az élesztőt futtassuk fel egy kevés vízben. A szalonnás keverék kivételével a többi hozzávalót keverjük össze egy tálban, és gyúrjunk belőle lágy tésztát. Adjuk végül hozzá a szalonnás keveréket, és jól dolgozzuk bele. A tésztát lefedve egy óráig kelesszük, majd formázzuk meg és hagyjuk még egy órát kelni.
A sütőt melegítsük 230°C-ra, majd a tésztát vágjuk be párszor, mielőtt betesszük, süssük kb. 30-35 percig. Rácsra téve hagyjuk kihűlni.

Kochtopf: Olivenbrot mit Pancetta

2009. július 5., vasárnap

Sárgabarackpuding

Idén jól alakult a sárgabarack termés, szépséges pirospozsgás barackjaink termettek. Lehetőleg le is kellene szedni, mert ez ilyen lekvár típusú barack, ami rögtön ilyen puhára érik, aztán ha magától esik le a fáról már nem nagyon lehet vele sok mindent kezdeni. Egy részéből ennek okán lekvár lett, de azért a szebbeket ládába rakosgattuk, azokat szépen felfaljuk :)
Kellemes hűs desszertet csináltam néhányból. Sajnos pudingformám nincsen, így poharas desszert lett belőle. Mivel nem kellett magától megállnia, nem is tettem a pudingba külön zselatint, bár szerintem a puding elég kemény lett, megállt volna így is.


Sárgabarackpuding (8 db 1,5 dl-es formához)

Hozzávalók:
  • 6 zselatinlap (10g)
  • 2,5 dl édeskés fehérbor
  • 7 ek. porcukor
  • 1 körömnyi fahéj
  • 3 szegfűszeg
  • 1 zacskó vaníliás pudingpor
  • fél liter tej
  • 1 kg sárgabarack
  • 3 ek. citromlé
  • 8 hámozott mandula
  • 4 cl. barackpálinka
  • 1 púpos ek. étkezési keményítő
  • 1-2 dl tejszín
  • 1 zacskó vaníliás cukor
3 zselatinlapot beáztatunk hideg vízbe. 2 dl bort 1 ek. porcukorral, a fahéjjal és a szegfűszeggel felforraljuk, leszűrjük. A zselatint kinyomkodjuk, elkeverjük a meleg borban, hagyjuk langyosra hűlni. Arányosan elosztva a formákba töltjük, fél órára betesszük a hűtőbe, hogy megdermedjen. Közben a vaníliás pudingporból, 3 ek. porcukorból és a tejből pudingot készítünk. A maradék 3 zselatinlapot 5 percre hideg vízbe áztatjuk, kinyomkodjuk, és a meleg, de nem tűzforró pudinghoz keverjük. Kissé hűlni hagyjuk, gyakran megkeverjük.
A barackokat megmossuk, leforrázzuk, 2 percig állni hagyjuk, majd héjukat lehúzzuk, félbevágjuk, kimagozzuk, a citromlével meglocsoljuk. 8 szép félbarackba, a mag helyére 1-1 szem mandulát illesztünk, és mandulás felükkel lefelé a megdermedt borzselé tetejére helyezzük őket. A maradék barack felét apró kockákra vágjuk, meglocsoljuk a barackpálinkával, a pudinghoz adjuk, és a formákba simítjuk. Legalább 3 órára a hűtőbe tesszük. A maradék barackot botmixerrel péppé turmixoljuk, hozzáadjuk a maradék 2 ek. porcukrot, néhány percig szelíd tűzön forraljuk. A maradék fél dl. borban elkeverjük a keményítőt, a barackpüréhez adjuk, sűrűsödésig (1 perc) főzzük, hagyjuk kihlni.
Tálaláskor a tejszínt a vaníliás cukorral kemény habbá verjük, nyomózsákba tesszük. Minden kistányérra 1-2 evőkanál barackmártást simítunk. A formákat néhány pillanatra forró vízbe mártjuk és a barackmártás tetejére fordítjuk a pudingot. Tejszínhabbal és mentalevélkékkel díszítjük.

Lajos Mari - Hemző Károly: 99 nyalánkság 33 színes ételfotóval (8. oldal)

2009. június 30., kedd

Sajtos cukkini lepény

Ismét egy zöld bejegyzés, de most már amúgy is nagyon ideje a friss hazai zöldségeknek és gyümölcsöknek. Ennek a receptnek az alapanyaga is már a kertből származik, sőt egyenesen az első cukkinit használtam fel hozzá :)
A recept ugyan sajtosat ír, de a hozzávalók között sehol nem szerepelt a parmezán, csak a leírásban. Nem nagyon vagyok otthon a parmezánt illetően, nem is azt használtam, így sajnos nem igen tudom megmondani, hogy mennyit kellene beletenni. Talán egy evőkanálnyira tippelnék, de igazából tényleg nem tudom.
Az egyetlen hátránya az ilyen zöldséges lepényeknek, hogy olajon kell őket sütni, amitől aztán az embernek rettentő sültkrumpli szaga lesz.

Sajtos cukkini lepény

Hozzávalók (2 főre):
  • 250 g cukkini
  • 3 db újhagyma
  • 2 db tojás
  • 2 ek. teljes kiőrlésű tönkölyliszt
  • 1 kk. szárított majoranna
  • 1 kk. szárított fodormenta
  • 1 tk. szerecsendió
  • őrölt bors, só
  • 3 ek. olaj
  • parmezán
A tojás egy edényben felverjük, elkeverjük benne a lisztet, a sót, a szerecsendiót, a majorannát, a fodormentát és a borsot. A cukkinit felkockázzuk (én nagy lyukú reszelőn reszeltem), a hagymát feldaraboljuk és elkeverjük a tojással, majd végezetül a frissen reszelt parmezánt is hozzáadjuk.
Közepes lángon előmelegített serpenyőben kevés olajon 1-1 evőkanálnyi masszából lepényeket formázunk és mindkét oldalukon aranybarnára sütjük őket.

Népszabadság TV-Magazin

2009. június 13., szombat

Pestos csiga

Enyém a ház egész hétvégén :) Ilyenkor remekül lehet kotyvasztani, nem kell senkihez igazodni, tényleg azt főzök/sütök, amihez kedvem szottyan. Annyi hátránya van, hogy egy főre nem olyan könnyű a főzést kivitelezni, ha az ember nem akar egy hétig ugyanazt enni. Szóval valami olyat kell, amit esetleg több részletben is meg lehet csinálni, vagy valóban lehet érdemben egy adagban csinálni. Így majd vacsorára nyársakat sütök, a hús gondolkozik a pácban a hűtőben, annyit fogok felszúrni, ahányhoz kedvem lesz, a többi meg szépen eláll.
De nem is a nyárs a lényeg, hanem a jó idő miatt folyton piknikezésen jár az eszem. A minap jártam a Kopaszi-gáton, vagyis elég gyakran járok arra, de a minap láttam több társaságot is rendes szép borospoharakkal ücsörögni a padon/fűben. Ma meg beugrott, hogy milyen jól passzolna egy ilyen piknikhez a csiga - félreértés ne essék tésztáról beszélünk nem az állatról (o; Korábban szoktam gyártani pizzásat, de arra gondoltam most pestoval fogom megkenni. Néha nézegettem a pestokat a boltban, nodehát egy ilyen üveg egy egész vendégseregnek elég tésztára, és nem áll el sokáig, úgyhogy sosem vettem. Egyszer megpróbáltam házilag előállítani, de nem volt minden fűszerből friss, úgyhogy elég határeset lett csak :)
Mindenesetre a csiga most remek lett, fotóval legnagyobb sajnálatomra nem tudok szolgálni, mert a masina épp kirándul. Nélkülem... :(

A tésztához Stahl Judit pizzatészta receptjét használtam, amit korábban már írtam is. Csak egy fél adagot csináltam. A kenéshez pedig Spar pesto-t használtam és megszórtam a tetejét reszelt sajttal. 190g-os kiszerelésű üvegnek talán kicsit több, mint a felét használtam el.

Attól függ, mekkora csigákat akarunk, a tésztát egészben is nyújthatjuk, vagy több részletben. Én kis helyeseket akartam, úgyhogy elfeleztem a tésztát. Kb. fél centi vastag téglalapot nyújtottam belőle, megkentem pestóval, feltekertem a hosszanti oldalánál, majd felkarikáztam. Vajazott tepsire tettem a csigákat, tettem rájuk sajtot, és mint a pizzát, 220°C-on pirosra sütöttem.

2009. június 6., szombat

Avokádókrém

Direkt nem írok guacamole-t, mert bár az is egyfajta avokádókrém, ez mégsem az. Anyukám valamikor vett egy avokádót, és ő azok közé tartozott, aki tudta ugyan, hogy ez gyümölcs, de ennek megfelelően azt is gondolta, hogy édes. Sajnos csalódnia kellett, nem kicsit :) Ekkor csináltam a maradékból guacamolet, de meg kell mondjam, nem ízlett. Ezzel is kicsit úgy vagyok, hogy kéne enni valahol olyat, amit hozzáértő ember készít, hogy tudjam milyennek kell lennie.
Kb. két hete viszont kaptunk avokádókrémet, ami nagyon ízlett, ezt reprodukáltam most. Azt hiszem az a baj, hogy nem szeretem annyira intenzíven az avokádó ízét, és ez a krémsajtos verzió ezért ízlik jobban.
Sajnos nem sikerült igazán jó avokádót venni, mert bár megnyomtam és puhának éreztem, kiderült nem azért puha, mert érett, hanem mert kissé fonnyadt. Mindegy, összeturmixoltam, azért így is jó lett :)

Avokádókrém

Hozzávalók:
  • 1 avokádó
  • 1 campingsajt
  • só, bors, citromlé
Az avokádót félbe vágjuk, kikanalazzuk a belsejét és villával összetörjük. Megcsepegtetjük citromlével, hogy ne barnnuljon meg, majd hozzáadjuk a sajtot, alaposan kikeverjük és sóval, borssal ízesítjük. Kicsit hagyjuk összérni.

2009. június 1., hétfő

Diós keksz

Megmondom őszintén nem olvasok túlságosan sok gasztroblogot, van néhány jól bejáratott, amikre azért rendszeresen rápislantok. Az elmúlt egy-két hétben sajnos ezek is kimaradtak, és valószínűleg az elkövetkezendő pár hétben sem fogom őket túl gyakran látogatni. Kellett viszont egy sütirecept, és szakácskönyvet lapozgatni nem igen volt kedvem. Végül Stahl Juditnál bukkantam egy szimpatikus, gyors receptre.
Végül kétszer is megsütöttem, mert az első adagot a szüleim és a vacsorára érkező házaspár pikk-pakk befalta :) Szép nem lett, mert a lekvár valóban kemény volt, és így aztán mindenféle szögletes formában terpeszkedett a kekszek tetején. A második üveg lekvár viszont folyt, így abból már szép "szemet" lehetett csinálni a sütiknek. A második adagba nem csak a tojás sárgáját tettem bele, hanem beletettem egy kisebb egész tojást, hogy ne legyen annyi megmaradt fehérje. Így is teljesen rendben volt, kicsit lágyabb lett persze a tészta és így jobban elterpeszkedtek a sütik, de alapvetően teljesen jó lett. Mogyoró helyett diót használtam, mert abból van itthon sok :)

Stahl Judit: Mogyorós keksz ribizlilekvárral

2009. május 30., szombat

Csillagánizsos-karamellás tej

Próbáltam magamnak tegnap autós fuvart szervezni a hazaútra, hát 4 lehetőségből egy sem jött be :) Így aztán kénytelen voltam vonatozni, aminek az lett a vége, hogy egészen halálra fagytam, mire hazaértem. Rettentően meg is kívántam egy jó bögre karamellás tejet, de sajnos nem volt tej. Az idő mit sem változott, úgyhogy a kedvem sem múlt el a karamellás tejre, így aztán ma pótoltam :)


Csillagánizsos-karamellás tej

Hozzávalók:
  • kb 5 dkg cukor
  • 6 dl tej
  • 1 szép nagy csillagánizs
A cukrot tegyük egy lábasba, és kevergetés nélkül hagyjuk megolvadni és szép barnára pirulni. Ekkor öntsük fel a tejjel, dobjuk bele a csillagánizst és melegítsük, amíg a karamell fel nem olvad.

2009. május 3., vasárnap

Anyáknapi torta és szülinapi fagyi

Tesóm nem nagy sütievő, a fagyit viszont annál jobban szereti, úgyhogy már tavaly is mondta, hogy csak akkor süssek neki tortát, ha fagyitorta lesz. Neszenekem. Van ugyan fagylaltgépünk, de a csuda tudja mikor használtuk utoljára. Sok más blogon viszont annyi remek fagyis receptet olvastam, gondoltam no most tényleg én is nekifogok, és tesómnak ha nem is egy egész tortányit, de azért csinálok fagyit. Előkaptam hát az Ínyesmestert, biztos voltam benne, hogy ebben aztán valódi fagyireceptek lesznek. Mivel érdemleges gyümölcsök még nincsenek, karamellfagyit választottam. Valóban nem nagy ördöngősség megcsinálni, az eredmény viszont remek lett :) Annak ellenére, hogy nem találtuk meg a fagyigép lefagyasztható betétjét, teljesen jó lett, remekül ki lehet kanalazni az edényből, nem is kell gombócolni (;
Mivel anyukám és nagymamám kevésbé rajongói a fagyinak, ők egy tortát kaptak. Ez mondjuk eléggé rosszul indult. Kell bele 6 tojás szétválasztva, nyilván a negyediknek a sárgája beleesett a fehérjékbe, és ki is pukkant. Kihalásztam ugyan, de a habot nem lehetett keményre verni. Végül azért nem esett teljesen össze a tészta, a nagy tortaforma miatt amúgy is lapos lett, úgyhogy nem volt feltűnő :) Az kicsit bosszantott, hogy a cseresznye megszínezte a tésztát, de nem piros lett, hanem elég csúnya szürkés. Az íze rendben van, csak nem néz ki kifejezetten jól, pedig alaposan lecsepegtettem a felolvasztott cseresznyét. Viszont ennek a tortának a nagy előnye, hogy hárommal több tojásfehérje kell bele, mint sárgája (;

Cseresnyés torta

Hat tojássárgáját 6 kanál cukorral, 1 citrom levével simára kavarunk. Aztán hozzáadjuk a 6 tojás habját, 10 deka őrölt mandulát, kevés finom morzsát és kikent tortaformába öntve, cseresnyével bőven meghintve, megsütjük (26 cm-es tortaformában ez kb. 30-40 perc 190°C-on). Mikor készen van, 3 tojás felvert habjához 10 deka cukrot keverünk és a torta tetejére kenjük. Meghintjük cukorral kevert őrölt mandulával és a sütőben megszárítjuk.
Nos a tojáshab szárításáról fogalmam sincs, úgyhogy kb. 100°C-on kb. egy órát szárítottam, és úgy döntöttem, hogy jó lett :)

Karamellfagylalt

28 deka cukrot aranysárgára pirítunk, 6 simára kevert tojás sárgáját föleresztjük 3/4 liter teszínnel vagy nyers tejjel, belekeverjük a kihűlt pörkölt cukrot és folytonos kevergetés közben forrásig hevítjük. Levéve tovább keverjük, míg egészen kihűl. Fagylaltgépbe öntve megfagyasztjuk.

Karamellfagylalt II. (én ezt csináltam)

Négy tojást simára keverünk 12 deka vaniliás cukorral ( sima cukrot használtam egy jó evőkanál házi vaníliaaromával). Ráöntünk 7,5 deci friss, nyers tejet és folytonos kevergetés közt fölforraljuk. 12 deka cukrot aranyszínűre pirítunk és a teljesen kihűlt tejhez keverjük nagyon óvatosan és lassan. Akkor a szokásos módon megfagyasztjuk.


Az Ínyesmester szakácskönyve - Cseresnyés torta 355. oldal
Az Ínyesmester szakácskönyve - Karamellfagylalt I/II. 375. oldal

2009. május 1., péntek

Töltött pizza

A minap láttam a TV Paprika Húshagyó című adásában, hogy ilyet csinált a műsorvezető. Megmondom őszintén az a nő nem annyira szimpatikus, szerintem egy főzőműsorban nem keltenek túl jó hatást a nagy műkörmök. Egyébként viszont örülök, hogy van ilyen műsor, mert sajnos nagyon sok helyen a húsmentes fogás kimerül a rántott sajtban/zöldségben.
Lényeg, hogy kedvet kaptam ehhez a dologhoz, úgyhogy ma vacsorára hirtelen neki is estem. Semmi extra, ami azt illeti, kissé amolyan spanyol viasz :) Jó volt kicsit másképp enni a pizzát, így félbe hajtva remek útravaló, jól el lehet csomagolni.


A töltelék ízlés kérdése, bármit belepakolhatunk, amit megkívánunk. A tv-műsorban természetesen vegetáriánus töltelék volt, krémsajt alappal, kukoricával, hagymával és koktélparadicsommal meg még kétféle kemény sajttal.
Én sűrített paradicsommal kentem meg, megszórtam pizzafűszerrel és kukorica, sonka, hagyma és gomba került bele. Tettem bele reszelt sajtot is, illetve elsőre kifelejtettem, így a tetejére szórtam :) Legközelebb azt hiszem kívülre és belülre is tennék, mert azért a finom ropogós-aranybarna sajtréteg jó dolog :) Ha nem szórunk a tetejére sajtot, kenjük meg olívaolajjal, hogy ne száradjon ki. Esetleg hústűvel meg is szurkálhatjuk a tésztát, mert eléggé felfújódott.
A pizzatészta receptjét Stahl Judittól kölcsönöztem.

Pizzatészta

Hozzávalók:
  • 1 kg liszt
  • 2 tasak szárított élesztő
  • 2 csapott ek. só
  • 1 ek. szárított oregano
  • frissen őrölt fekete bors
  • 2 tk. cukor
  • 6 dl langyos víz
  • 6 ek. olivaolaj
Először langyosra melegítem a lisztet a mikróban úgy, hogy zacskóstul beteszem egy percre a legalacsonyabb fokozatra, aztán beleszitálom egy nagy tálba, hozzákeverem a sót, a szárított oreganot és tisztes mennyiségű, frissen őrölt borsot.
Utána a létező legnagyobb keverőtálamba beleszórom a szárított élesztőt meg a cukrot. Langyos vízzel simára keverem és hozzáöntöm az olívaolajat is.
Előszedem a kézi robotgépet, beleillesztem a tésztadagasztó karokat, majd lassú fokozatra kapcsolom, és elkezdem apránként belekeverni az élesztős-olajos vízbe a fűszeres lisztet. Amikor már az összeset beledolgoztam, magasabb fokozatra váltok a gépen, és 6-7 perc alatt hólyagosan simára dagasztom a pizzatésztát.
Még 1-2 percig kézzel is megdolgozom a bucit, aztán beleforgatom a vékonyan kiolajozott tálba, hogy sehol ne száradjon ki, és konyharuhával lefedve meleg helyen 45 perc alatt a duplájára kelesztem. Ezután újra átgyúrom a tésztát és elosztom 4 egyenlő részre. Amíg az egyiket jó centisvastagságúra nyújtom, addig a többi cipót lefedve tartom.
A kis jóindulattal kör alakúnak is minősíthető pizzát enyhén megolajozott sütőlapra teszem, és 15 perces pihenő után jöhet rá a pizzamártás meg azok a toppingok, amelyekhez épp kedvönk támad. Előmelegített 220 °C-os sütőben 20-25 perc alatt sül a pizza ropogósra, attól függően, hogy mivel pakoltuk meg.



Stahl Judit - Enni jó!

2009. április 26., vasárnap

Gyömbéres csirkefalatok almával

Mindig a klasszikus kérdés: mit főzzek? Persze ma is felmerült, bár az már fix volt, hogy csirke lesz. Gyakran előfordul, hogy anyukám előhalászik vasárnapra valami húst a fagyasztóból, majd délelőtt a szakácskönyveket lapozza, hogy vajon mit is csináljon akkor. Mivel kaptunk szépséges fejessalátákat, úgy döntött, hogy csirkepörkölt lesz nokedlival. Be kell vallanom én ezt annyira nem favorizálom, úgyhogy különcködtem az ebédet illetően.
Gyümölcs-hús páros nálam mindig nyerő, úgyhogy szépen rápróbáltam erre a receptre, úgyis olyan keveset főztünk még ebből a szakácskönyvből. Sajnos a szárított gyömbérből elég sokat kell szórni, lassan azt hiszem ideje lesz, hogy frisset használjak. De most nem volt előre tervbe véve a recept, úgyhogy így jártam :) Ízlett egyébként az alkotás, de valahogy nem voltam elég ügyes a fűszerezésnél, lehetett volna kicsit markánsabb íze is.


Gyömbéres csirkefalatok almával

Hozzávalók (2 főre):
  • 30 dkg csirkemell
  • só és frissen őrölt fekete bors
  • 1 ek. liszt
  • 1 csokor újhagyma
  • 5 centis friss gyömbérdarab
  • 1 alma
  • 1 + 1 ek. vaj
  • 1 ek. olaj
  • 1 dl száraz fehérbor
  • 1 ek. étkezési keményítő
  • 2 tk. magos mustár
  • 1 tk. méz
  • 1 dl tejszín
A csirkemellfilét 2-3 centis kockákra vágom, megszórom sóval és őrölt borssal, aztán ráhintek kevés lisztet. Miután alaposan összeforgattam vele, és a lisztszemcsék mindegyik húskockát vékonyan bevonták, félreteszem a csirkefalatokat.
Az újhagyma fehér részét felkarikázom, a krumplihámozóval megpucolt gyömbért megreszelem, és a félbevágott, de héjas almából kiszedem a magházas részt, aztán vékony gerezdekre szelem.
Utána egy közepes méretű, mélyebb serpenyőben 1 ek. vaj és ugyanennyi olaj keverékén 5 perc alatt kevergetve megsütöm a csirkemellkockákat. Ha már szép aranybarnák, szűrőlapáttal kiszedem mindet egy nagy tálra, és alufóliával leborítva addig hagyom őket pihenni, amíg elkészül a gyömbéres mártás.
Ehhez még 1 ek. vajat teszek a serpenyőbe, beleszórom a karikákra vágott újhagymát, kevergetve gyengéden megpárolom, és ráöntöm a bort. Hozzászórom a vékony almaszeleteket meg az illatos gyömbérreszeléket, aztán az egészet megsózom, megborsozom. Néhány kavarás után lefedem a serpenyőt, és amíg az almaszeletek 5 perc alatt vajpuhára párolódnak a gyömbéres borban, ráérősen összekeverem a mártás sűrítését.
Egy kisebb tálkába belekanalazom az étkezési keményítőt, a mustárt és a mézet, aztán hozzájuk csurgatom a tejszínt. Az édes-csípős masszát kézi habverővel simára keverem, és félreteszem, hogy ellenőrizzem, vajon megpuhultak-e az almaszeletek.
Ha igen, akkor rájuk öntöm a tejszínes-keményítős sűrítést, és visszapakolom a serpenyőbe a parkolópályán várakozó csirkekockákat. Egyet-kettőt rottyan a gyömbéres-almás csirke, és mivel a keményítő miatt szinte azonnal besűrűsödik a mártás, már kész is a vacsora.

Stahl Judit - Gyorsan, valami finomat!

2009. április 22., szerda

Rózsavölgyi csokoládé

Anyukám alkalmasint nagy sikerrel használja az internetes keresőket, így bukkant erre a boltra. Mivel apukámnak születésnapja lesz, rendelt náluk egy doboz "rozsdás szerszámot". Ma voltunk tesómmal átvenni a csomagot, utolsó pillanatban gondoltam meg magam, hogy én is elmegyek. És milyen jól tettem... Picurka bolt a Királyi Pál utcában. Csuda nagy csokimadárral a kirakatban :) Nekem maga a bolt is nagyon tetszett, nagyon igényes az egész. Az eladó szép kötényben volt, passzolt az egész bolt hangulatához. A pultban pedig helyes kis csokifalatkák sorakoztak. Érthető módon nagyon fellelkesedtem, és választottunk is egy-egy pralinét. Én a csillagánizs-rózsabors ízűt választottam, tesóm pedig a chilis-citromolajosat. El voltam ájulva... elképesztően finom krémes töltet, remekül eltalált ízesítés, nem hivalkodó. Nagyon-nagyon tudom ajánlani mindenkinek, aki igényes édességre vágyik, vagy mást szeretne meglepni vele.
Mi kaptunk ajándékba két kicsit ütődött csokiegérkét, de becs' szó nem ezért írtam a bejegyzést (:
Azt hiszem, ha arról lesz szó, hogy kényeztessem magam, akkor bizony ide fogok járni (;

Rózsavölgyi Csokoládé

2009. április 20., hétfő

Fekete-fehér brownies

Az úgy volt, hogy elmentem a kollegákkal ebédelni, és ők mindenáron akartak még sütit enni a büfében. A fent említett nevű sütit ették, én meg közben hangosan gondolkoztam, hogy vajon miből is lehet, mert tényleg jól néz ki. Az alja brownies, ez eddig okés, sosem sütöttem, de nem lehet egy nagy dolog. Kaptam egy falatot is, hogy elemezhessem a fehér réteget, hogy aztán tudjam reprodukálni a sütit :) Rögtön be is villant KicsiVú fehércsoki-mousse receptje, hogy az milyen remekül mutatna rajta. Valójában szerintem és a kollegák szerint is csak sima tejszínhab volt.
A fehércsoki-habot már egyszer megpróbáltam, vegyes sikerrel. Tibi csokit használtam hozzá, és az valahogy furán viselkedett, mert mielőtt teljesen felolvadt voltna szépen megcsomósodott., bár ízre finom lett. Most Bocit olvasztottam, örvendeztem is, amikor szépen krémesre olvadt, úgyhogy majdnem rosszul lettem, miután beleöntöttem a házi vaníliakivonatot és úgy tűnt összekapja. Gyorsan hozzákevertem a tejfölt, és végül nem dőlt össze a világ. Szépen is nézett volna ki, hogy csak valami bogyós krémes sütit tudok prezentálni (;
Mindenesetre hálás közönségem volt, mindenkinek ízlett :)

Fekete-fehér brownies

Hozzávalók:

Brownies:
  • 10 dkg étcsoki
  • 10 dkg cukor
  • 10dkg liszt
  • 2 dkg cukrozatlan kakaópor
  • 1/2 tk. sütőpor
  • 2 nagy tojás
  • szűk 1 dl semleges ízű olaj (én napraforgót használtam)
  • 2 tk. neszkávé
Fehércsoki-mousse:
  • 20 dkg fehércsoki
  • 20 dkg 20%-os tejföl
  • 30 dkg habtejszín (400 ml-t használtam)
  • 1 rúd vanília kikapart magja vagy 1 tk. vaníliakivonat
A brownieshoz keverjük össze egy tálban a lisztet, a cukrot, a kakaóport, a sütőport és az apróra darabolt csokit.
Egy másik tálban feloldjuk a neszkávét 2 ek. langyos vízben, hozzáütjük a tojásokat majd hozzácsorgatjuk az olajat és kézi habverővel szép simára dolgozzuk.
A száraz hozzávalókat hozzáöntjük a tojásos-olajos keverékhez és egy fakanállal jól elkeverjük. A masszát egy 20 cm átmérőjű kivajazott formába töltjük és 175°C-ra előmelegített sütőben 18-20 percig sütjük. Nem baj, ha még fényesnek, nyersnek tűnik egy kicsit, nem szabad kiszárítani.

A moussehoz tördeljük a csokit egy tálba, és gőzfürdő felett olvasszuk fel. Kavarjuk bele a tejfölt és a vaníliát (ha alkoholos házi kivonatot használunk mindenképp először a tejfölt tegyük bele). Öntsük hozzá a tejszín harmadát (100 ml-t öntöttem bele), majd várjuk meg amíg a massza teljesen kihűl. Ekkor a maradék tejszínből verjünk kemény habot, és óvatosan forgassuk a csokis krémbe.

Ha a brownies kihűlt, kenjük a csokihabot a tetejére, és legalább 3 órára hűtsük be.
(Akinek megvan a szakácskönyv, inkább nézzen utána ott a brownies receptnek, mert én fejből írtam, de remélem, hogy nem hagytam le semmit...)
A fotó nem valami szép, mert siettem, és a tányéron a süti széle van, azért dőlnek mindenfelé :)


KicsiVú: Fehércsoki-mousse
Stahl Judit - Gyorsan, valami finomat! (Brownies)

2009. április 13., hétfő

Citromos ricotta krémtorta

Úgy látszik mostanság éppen hullámvölgyben vagyok, ami a főzést illeti. Lelkes sem vagyok annyira, meg valahogy idő sincs, és nem is sikerülnek annyira jól az alkotások. Szerencsére azért a mostani lényegesen jobb lett, mint a múltkori pogácsa :) Ehhez a nyári időhöz passzoló finom citromos torta kerekedett. Ricottát nem sikerült venni, ezért túrót használtam, de így is jó lett. Kissé lapos lett, mert nekünk csak 26 cm-s tortaformánk van, a recept meg 20 cm-est ír. Nomeg a teteje is megrepedezett már sütés közben is. Gondolom azért elsősorban az is hozzájárult a nagyobb repedésekhez, hogy egész éjszaka a kredencen pihent, talán kissé kiszáradt. A citromdíszítést most elhagytam.
Anyukám sütött egy nagyon szép kalácsot is, mert nálunk azt szokás a sonka mellé enni. Arról sajnos nincs kép, mert elég gyorsan elfogyott :)

Citromos ricotta krémtorta

Hozzávalók:
  • 60 g vaj
  • 100 g darált háztartási keksz
  • 50 g darált mandula
  • 3 citrom
  • 250 g dobozos ricotta sajt
  • 150 g natúr joghurt
  • 3 tojás
  • 1 ek étkezési keményítő
  • 90 g cukor
  • 1 ek méz
180°C-on melegítsük elő a sütőt. Egy serpenyőben olvasszuk meg a vajat, majd keverjük hozzá a kekszet és a mandulát. A keveréket nyomkodjuk egy vajjal kikent, magas falú, 20 cm átmérőjű, levehető aljú tortaforma aljába. Tegyük 10 percre a sütőbe.
Ezalatt reszeljük finomra a 2 citrom héját, s facsarjuk ki a levét, majd aprító vagy turmixgép segítségével keverjük össze a ricotta sajttal, joghurttal, tojással, étkezési keményítővel valamint a cukorral, míg egynemű nem lesz; vagy habverő segítségével verjük fel. Öntsük a masszát a kekszes alapra, 45-50 percig süssük, míg kissé megszilárdul, s szép aranybarna színt kap. Legalább egy óra hosszáig hagyjuk hűlni a formában, majd egy kést furrassunk végig az oldala mentén, hogy leválasszuk a forma faláról, s borítsuk egy tányérra.
Szeleteljük vékonyana megmaradt citromot. Tegyük egy lábasba, öntsük le forrásban lévő vízzel, hogy ellepje. 5 percig főzzük, majd csöpögtessük le. Lassú tűzön melegítsük meg a mézet, de ne hagyjuk, hogy felforrjon. A citromkarikákat mártogassuk a mézbe, s rendezzük el a krémtorta tetején.
Most, hogy beírtam a receptet, feltűnt, hogy én 190°C-on sütöttem a tortát, talán ezért repedezett meg :) A massza egyébként teljesen folyós lesz, nem kell tőle megijedni.

Gabula András, Halmos Mónika, Korpádi Péter, Patyi Árpád - Nagy süteménykönyv 22. oldal

2009. április 6., hétfő

Magos pogácsa

Az idő mondjuk nem annyira pogácsának való volt, de már rá voltam készülve, úgyhogy mindenképp meg kellett sütni. Valószínűleg most már egy darabig nem fogok pogácsát sütni, hacsak nem valami nyári grillpartira. Bár ha a mostani alkotást vennénk alapul, nem lenne csoda, ha elmenne a kedvem az egésztől :) Igazából sosem volt gondom a kelttésztával, de ez... hát lapos korongok lettek. Amolyan pogácsa-kekszek (; Nem tudom mi lehetett a hiba, az élesztő remekül felfutott a tejben, bár a tészta nem kelt meg olyan szépen, de gondoltam majd a sütőben még nő egy kicsit. Hát nem nőtt, sőt... talán csak az utolsó adag, aminek volt még ideje melegedni a napon a tepsiben, de a jófajta pogácsától az is messze volt. Mindegy, azért meg lehet enni, pláne ha azt mondom, hogy eleve kekszet akartam sütni :)
Jövő hétre is remélem, hogy marad ez a szép idő, mert egy szép citromos tortát néztem ki. Bár húsvét alkalmából úgyis összegyűlik a család, lehet, hogy nem korlátozom a kreativitásom egy tortára :)

Magos pogácsa

Hozzávalók:
  • 30 dkg graham liszt
  • 15 dkg finomliszt
  • 2,5 dkg élesztő
  • 2 dl tej
  • 1 kk. cukor
  • 10 dkg margarin
  • 2 kk só
  • 1 tojás a tetejére
  • 1-1 ek mag ízlés szerint (szezámmag, tökmag és lenmag volt nálam - a napraforgó molyos lett)
A tejet meglangyosítjuk, elkeverjük benne a cukrot és felfuttatjuk benne az élesztőt.
A kétféle lisztet egy tálba szitáljuk, a közepébe mélyedést csinálunk és beleöntjük az élesztőt, hozzáadjuk a margarint meg a sót és jól kidolgozzuk. Ha ez megvan, akkor hozzászórjuk a magokat és jól átdolgozzuk megint, végül a kétszeresére kelsztjük.
Ujjnyi vastagra nyújtjuk, pogácsaszaggatóval kiszúrjuk, a tetejét berácsozzuk, tojással megkenjük és sütőpapírral bélelt/kikent tepsiben előmelegített sütőben 190°C-on pirosra sütjük.

Gabula András, Halmos Mónika, Korpádi Péter, Patyi Árpád - Nagy süteménykönyv