Sütőtökleves, ami finom (:

Nagyon szeretem a sütőtököt, de a tapasztalat azt mutatja, hogy elsősorban csak szimplán sütőben megsütve. Főztem már legalább 3 féle levest, kóstoltam olyat is, amit más főzött, de nem ízlett egy sem. Már majdnem lemondtam erről, mikor megláttam ezt a receptet. Gondoltam adok még a dolognak egy esélyt, mert ez nem az eddig kirpóbált, főzzük-meg-a-tököt típusú leves. És nahát, és tényleg... a sütőtökleves is lehet finom (: 

Egy picit túlzásba estem ugyan a gyömbérrel, és nem volt itthon rozmaring sem (amúgy sem szeretem annyira), de ez a verzió határozottan tetszik. Ráadásul nem is kell főzni a szó klasszikus értelmében, és alkalmas az esetlegesen megmaradt sült tökök újrahasznosítására is.

Kókuszos sütőtökleves kecskesajtos joghurttal

Hozzávalók:

• 1 közepes sütőtök
• 1 konzerv (400 ml) kókusztej
• 2,5 dl forró víz
• 1 ágacska friss rozmaring
• 1-2 cm friss gyömbér hámozva és reszelve
• 2 ek. almaecet
• só, bors
• 150 g kecskesajt 
• 4 ek. natúr joghurt

A tököt vágjuk fel, magját kaparjuk ki, és 200°C-on süssük puhárar (kb. 45-60 perc). Ha megsült, picit tegyük félre hűlni. A kecskesajtot keverjük el a joghurtban.

A tök húsát kanalazzuk egy lábasba vagy a turmixba a többi hozzávalóval együtt és pürésítsük. Ha túl sűrrű vízzel higíthatjuk.

Tálaláskor adjunk minden tányér levesbe a sajtos-joghurtos keverékből.

Tádá! Már kész is az egész, rém egyszerű megcsinálni, és ha már úgyis süt az ember tököt, pár szeletet fel lehet használni erre. 

Green Kitchen Stories: Roasted Butternut & Coconut Soup with Chévre Yoghurt

Thai húsleves csirkével és gombával

Még a múltkori ázsiai addikciómról maradt recept. Azóta már leszoktam ezekről, elég volt a sok csípősből egyelőre (:  A thai curry pasztával azért így is óvatos voltam, mert bár elvileg a "színük" azt jelzi, hogy milyen színű paprikát használtak hozzá, és így a zöld a legkevésbé csípős, azért ez sem piskóta. Én most zöldet vettem, de azt hiszem ebből is kevesebbet használtam, mint amennyit írtak, és így is épp jó lett.

A gombát illetően meg béna voltam konkrétan (o; Az angol leírásban az szerepel, hogy "portobello gomba". Meg sem néztem, csak gondoltam ez valami puccos izé, hát vettem szárított, vegyes erdei gombát. Végül most néztem csak, hogy ez valójában a hagyományos csiperkét jelöli (: 

Thai húsleves csirkével és gombával

Hozzávalók:

• 1 liter forró csirke alaplé
• 1 ek. thai vörös curry paszta
• 1 ek. thai halszósz
• 2 tk. cukor
• 2 lime leve és héja
• 100 g csiperke
• 1 csomag újhagyma felkarikázva, zöld és fehér része külön
• 200 g maradék csirkehús felaprítva

Öntsük az alaplevet egy fazékba és adjuk hozzá a curry pasztát, halszósz, lime levet és a reszelt lime héj nagy részét. Forraljuk fel és ekkor adjuk hozzá a csíkokra vágott gombát és az újhagyma fehér részét. Tegyünk rá fedőt és forraljuk kb. 2 percig.

Adjuk hozzá a csirkehúst, hogy átmelegedjen és a hagyma zöldjének nagy részét - díszítésnek hagyjunk meg valamennyit.

Merjük a levest tálkákba és szórjuk meg a maradék lime héjjal. Kínáljunk hozzá még halszószt, lime levet és cukrot, hogy mindenki saját maga ízesíthesse az adagját.

BBC GoodFood: Thai chicken & mushroon broth

Fűszeres paradicsom és kuszkusz leves

Íme itt a beígért folytatás, ami az arabos leveseket illeti. A név ugyan kissé megtévesztő, mert inkább csicseriborsó van benne, mint kuszkusz. Sajnos kép megint nincs, mert csak bénákat sikerült készítenem, nem volt jó fény. Na jó, nem akarom azért csak a fényre fogni, nem vagyok egy született Szipál Márton (:

A leves mindenesetre jól sikerült, jó sűrű, megáll benne a kanál is. Mivel a kömény dominál benne, engem teljesen a pörköltre illetve gulyásra emlékeztet. Lehet persze, hogy az én hibám, de valahogy más ilyen egyértelműen köményes étel a magyar konyhában eszembe sem jut. Bevallom nekem nem is volt otthon őrölt köményem, sosem főztem vele. Egészet persze használtam, és szeretem is - sült csirkére, pogácsára vagy körözöttbe, de azért az ennyire nem intenzív.

Harissa pasztát is először használtam, de erre nem igazán sikerült ráérezni, ami azt illeti. Meglehetősen csípős paprikakrém, más íze szerintem nem sok van, pedig elvileg vannak benne más fűszerek is. Sebaj, majd elhasználom azért, de nem hiszem, hogy ha ez elfogy, akkor ragaszkodni fogok hozzá a későbbiekben. Van még egy receptem, amihez használni kell, meglátom, hogy ott hogy alakítja az összképet.

Én a zellerszárat kihagytam, mert ezzel a zöldséggel még mindig hadilábon állok.

Fűszeres paradicsom és kuszkusz leves

Hozzávalók:

• 1 nagy vöröshagyma felaprítva
• 2 sárgarépa felkockázva
• 3 szárzeller felkarikázva
• 2-3 ek. harissa paszta
• 1 tk. őrölt kömény
• 400 g-os darabolt paradicsom konzerv
• 2 ek. paradicsompüré
• 0,5 l alaplé
• 400 g csicseriborsó konzerv lecsepegtetve
• 2 ek kuszkusz
• 1/2 csokor petrezselyem aprítva

Hevítsünk egy evőkanál olajat egy nagy serpenyőben, és pároljuk meg rajta a hagymát, zellert és sárgarépát. Ezután adjuk hozzá a harissát és köményt, jól keverjük el, majd adjuk hozzá a kuszkusz és petrezselyem kivételével a többi hozzávalót is. Kavarjuk jól össze az egészet és főzzük kb. 30 percig. Legvégül adjuk hozzá a kuszkuszt, és főzzük még 5 percig.

Tálaláskor szórjuk meg az aprított petrezselyemmel.

BBC GoodFood: Spiced tomato & couscous soup

Indiai csicseriborsó és zöldség leves

Manapság teljesen rá vagyok kattanva az arab/ázsiai kajákra. Az ázsiait eddig is szerettem, de csak óvatosan főztem, sőt talán alig, mert nem nagyon ismerem ki magam a fűszerekkel. Az utóbbi időben viszont abszolút ezeket az ízeket kívánom, így fel is bátorodtam, és persze rájöttem, hogy nem kell félni ezektől az ízektől, könnyen lehet őket otthon is használni. Kezdem pl. egészen megkedvelni a korianderzöldet és római köményt is. A fokhagyma-gyömbér-hagyma kombót eddig is imádtam, ennek rettentően jó illata van, ahogy pirul.

Szerencsére itt Budapesten elég sok helyen lehet arab és ázsiai fűszereket meg egyéb alapanyagokat kapni, és nem is drága igazából. Eddig egy megbízható receptem volt, nevezetesen Chili&Vanilia kókusztejes vöröslencse levese. A másik indiai témájú fogás, amivel próbálkoztam az Ízbolygó sütőtökös curryje volt. Rettentően elégedett voltam az eredménnyel, a sütőtök nyilván nem annyira indiai alapanyag, de elképesztően jól passzolt az egészhez. Fogok is még szerintem majd csinálni ilyet, sütőtököt így szezonban amúgy is eszek gyakorlatilag minden nap.

Persze azért egyelőre nem próbálkozom nagyon vad receptekkel, inkább csak ilyen európai ízlésre alakított változatokkal. A minap a BBC GoodFood magazinját böngésztem, és ott találtam is pár nagyon ígéretes levest, ebből csináltam most meg egyet. Remélhetőleg a többi is sorra kerül, ha már így kivételesen levesezhetnékem van (:

Indiai csicseriborsó és zöldség leves

Hozzávalók:

• 1 ek. növényi olaj (mogyoró olajat használtam)
• 1 nagy hagyma felaprítva
• 1 tk. finomra reszelt gyömbér
• 1 nagy gerezd fokhagyma felaprítva/reszelve
• 1 ek. garam masala
• 850 ml zöldség alaplé
• 2 nagyobb sárgarépa hosszában negyedelve és felkarikázva
• 400 g konzerv csicseriborsó 
• 100 g francia bab

Egy lábosban pirítsuk kb. 2 percig az olajon a hagymát, fokhagymát és gyömbért. Adjuk hozzá a garam masalát is és pirítsuk további 1 percig. Eztán adjuk hozzá a sárgarépát és az alaplevet. Főzzük az egészet 10 percig, és ekkor adjuk hozzá a lecsepegtetett csicseriborsót is. Egy botmixerrel kicsit pürésítsük mielőtt hozzáadjuk a zöldbabot. Forraljuk össze az egészet, nem kell sokáig, kb. 3 perc és már kész is.

Természetesen lehet szárított csicseriborsót használni, én is így tettem. Ekkor viszont ne felejtsük el pár órára beáztatni főzés előtt a csicseriborsót. Én külön meg is főztem előre, mert nem akartam az egész levest ennyit forralni. 

A pürésítés egyébként így nem annyira okos, sejtettem is, hogy nem lesz a legtutibb, majd legközelebb nem így csinálom. Érdemes inkább a leves harmadát kivenni, a maradékot alaposabban pürésíteni és aztán visszatenni bele, amit félretettünk. Így elég fura állaga lett, olyan mindenféle darabok voltak benne. Rossz persze nem lett, csak szebb lett volna, ha így csinálom.

Mindenesetre jó hamar kész van az egész, és kellően laktató. Egészséges is meg vegetáriánus, sőt egyenesen vegán is, meg zsírszegény meg miegymás, szóval csupa jóság (o:

BBC GoodFood: Indian chickpeas & vegetable soup

Csicsókakrémleves

Ültettünk tavaly csicsókát, mert kaptunk valakitől, de nem igazán tudtuk mit kell vele kezdeni, meg egyáltalán mikor kell kiszedni. Utóbb kiderült, hogy túl korán szedtük ki, nem is volt az igazi. Sütöttem belőle pogácsát, az finom volt, de egyébként nem aratott sikert. 

Idén nem is ültettünk, de ahogy azt megjósolták, nehéz lesz kiirtani. Tulajdonképpen úgy jártunk, mint a tormával, hogy tavasszal mindenütt hajtott a kertben. Ezúttal kivártunk, csak most szedtük ki. Naivan vittem egy vödröt, hogy majd abban behozzuk. Végül a talicska lett majdnem tele, annyit kiástunk. Persze most szép nagyok is lettek, nem olyan keserves tisztítani őket.

Mivel ennyi van, hát lehet bőven próbálkozni minden recepttel. Mivel aktuálisan levest kívánós vagyok, így krémlevest főztem. Eredetileg kicsiVú levesét akartam megcsinálni, de nem volt hozzá minden itthon, így körbenéztem a neten, hogy mások hogy csinálják, és azok alapján alkottam. 

Nekem nagyon is ízlett, szóval ha másképp nem, hát levesnek már mindenképp elfogy, de mivel annyira sok van, fogok még próbálni más recepteket is.

Csicsókakrémleves

Hozzávalók:

• 1 közepes krumpli
• 30 dkg csicsóka
• 1 kis fej hagyma
• 2 gerezd fokhagyma
• 1 doboz főzőtejszín
• só, bors, olívaolaj
• pár szelet bacon

A csicsókákat alaposan megsikáltam, és nagyrészt meg is hámoztam a krumplival együtt. A hagymát és a fokhagymát apróra vágtam, és az olívaolajon megpároltam. Majd rádobtam a felkockázott csicsókát és krumplit, és annyi vízzel öntöttem fel, hogy ellepje. Sózta, borsoztam, és fedő alatt puhára főztem.Ha megpuhult, akkor alaposan turmixoljuk össze, öntsük hozzá a tejszínt, és forraljunk rajta még egyet.

Tálaláskor a tetejére szórjunk felkockázott és ropogósra pirított bacont.

Ezeket a recepteket vettem alapul:
kicsiVú: Fetás-pórés csicsókakrémleves
Dolce Vita: Csicsókakrémleves

Silom Cooking School

Végre összeszedtem magam, hogy újra írjak valamit. Kénytelen voltam utólag behozni a nyaralást, így volt szerencsém 2 hétig 56 órát dolgozni. Bevallom, nem nagyon volt kedvem így a blogoláshoz.
Node, térjünk a lényegre: Silom Thai Cooking School. A Lonely Planet villantotta meg előttem a lehetőséget, hogy ha az ember már Bangkokban van, akkor mehet főzőtanfolyamra is. Rendesen fel is lelkesedtem, és beneveztünk az előbb említett iskola tanfolyamára. Én nagyon elégedett vagyok, nagyon tetszett a tanfolyam, és számomra nagyon hasznos is volt. Az éttermekben mindenütt lehet kérni az adott fogást különböző húsokkal, vagy tengeri herkentyűkkel. Valljuk be azért nálunk a receptek elég kötöttek, nem nagyon lehet variálni. Nem is annyira értettem, hogy lehet az, hogy ugyanaz a fogás időnként egészen másképp néz ki és teljesen más összetevők vannak benne. No most fény derült a rejtélyre. A thai konyhában ugyanis egy fogás lényegét az ízesítők, és az fő összetevők adják. Az, hogy ezeken kívül miket teszünk a fogásba, már teljesen rajtunk múlik. Az oktató itt így magyarázta, hogy a húsok és zöldségek inkább csak a textúráján, színén változtatnak az ételnek, de nem ezek a lényeges összetevők.
Számomra szintén nagyon hasznos volt, hogy a tanfolyamot a piacon kezdtük, ahol bevásároltunk a főzéshez.


Így megtudtam, hogy négyféle gyömbért használnak, kétféle limeot és koriandert, meg háromféle bazsalikomot. Persze ezeket meg is tudtuk nézni, és eztán fel is ismerem őket. Sajnos a korianderrel még mindig nem vagyok jóban, illetve rájöttem, hogy a kaffir lime sem túlságosan a barátom. Szerintem erősen wc illatosító íze van, de óvatosan használva azért mégis jó volt.
Most már azt is tudom, hogy mi a különbség a zöld, sárga és piros curry között - konkrétan a felhasznált chili. A srác nagyon rendes volt, amikor a curry készítette, megjegyezte, hogy én nem szeretem a korianderzöldet, és vett ki egy adagot a pasztából nekem, mielőtt a koriandert beletette volna.
Sajnos idehaza nem tudok wokban főzni, pedig az is nagyon praktikus volt, mert pillanatok alatt kész az étel. A receptek is jól voltak összeállítva, az is ehető fogást tudott csinálni, aki alapvetően nem tud főzni. Itt ugyanis mindenki azt ette, amit megfőzött. Mondanom sem kell, a végére már levegőt is alig kaptam, annyit ettem (;
Megmutatták azt is, hogy hogyan kell kókusztejet csinálni. Nekem meg sikerült kínos helyzetbe hozni magam azzal, hogy közöltem én igenis szoktam kókuszbelet venni, és azt megeszem. Erre megkaptam, hogy a kókuszbél az nagyon alja, azt a thaiok nem eszik meg, csak akkor, ha már tényleg nincs más, amit ehetnének - így jártam (:


A recepteknél megcsillagozom a fő összetevőket és ízesítőket, amik a fogás lényegét adják. A többit ízlés szerint lehet variálni. A receptek 1-2 főre szólnak.

Tom Yum Koong

Hozzávalók:

• fél bögre tisztított garnéla
• 1 gomba, negyedbe vágva
• 1 ázsiai citromfű, 1-2 centis darabokra vágva *
  
• 3 kaffir lime levél félbe vágva *
  
• 10 karika galangal gyömbér *
• fél ek. halszósz *
• negyed ek. limelé vagy citromlé *
• 1 bögre víz vagy csirke alaplé *
• fél paradicsom vékonyra karikázva
• 1 ek. aprított korianderzöld
• 1 ek. aprított metélőhagyma
• fél ek. thai chilipaszta *
  
• 2 ek. kókusztej *
• 1 thai chili

Tegyük a chilit, gyömbért, citromfüvet, gombát, paradicsomot, lime levelet a vízbe, és rotyogtassuk, amig megpuhulnak.
Eztán dobjuk bele a rákot, és főzzük, amíg ez is megpuhul. A legvégén pedig adjuk hozzá a kókusztejet, limlevet, halszószt és a chilipasztát.
Díszítsük a korianderrel és a hagymával.

Nekem ebből a pár receptből egyébként nagyon úgy tűnt, hogy a főzés elég egyszerű, abban az értelemben, hogy gyakorlatilag mindent egyszerre bele lehet dobálni a wokba, és jó nagy lángon megpirítani. Nagyjából ennyiből állt a főzés, nem volt ilyen bonyolult, száz edényt koszolós vacakolás, mint néha idehaza.

Zöld curry csirkével (Kang Khiao Wan Gai)

Hozzávalók:

• negyed bögre csíkokra vágott csirkehús
• 1 ek. zöld curry paszta *
  
• negyed bögre thai padlizsán
  
• 2 ek. növényi olaj (nem oliva!) *
  
• 1 bögre kókusztej *
  
• 20 levél édes bazsalikom *
  
• 3 kaffir lime levél *
• 2 ek. aprított thai ginzeng
• 1 csipet pálmacukor vagy sima cukor
• fél ek. halszósz *

Alacsony tűzön hevítsük az olajat a wokban majd adjuk hozzá a curry pasztát és kavargassuk, amíg illatozni nem kezd. Ekkor dobjuk bele a csirkét és pirítsuk míg mindenütt kifehéredik. Ezután adjuk hozzá a kaffír lime levelet és a kókusztejet, a ginzenget, a padlizsánt valamint a cukrot és a halszószt. Kavargassuk, amíg a csirke megfő és legvégén dobjuk bele a bazsalikomot.
Rizzsel kínáljuk.

Thai pirított tészta (Pad Thai Sai Kai)

Hozzávalók:

• 10 dkg rizstészta, amit előzőleg langyos vízbe áztattunk *
  
• 5 közepes, megtisztított garnéla
• 2 ek. növényi olaj *
• negyed bögre kb. 3 centis darabokra aprított zöld hagyma
• 1 ek. pálmacukor vagy barna cukor *
• 2 ek. halszósz *
• negyed bögre babcsíra vagy káposzta
• 1 ek. aprított fokhagyma *
• 1 tojás
• harmad bögre tofu, kb 1 centis csíkokra vágva
• 1 ek. tamarind paszta vagy ecet *
  
• 1 ek. őrölt, pirított földimogyoró vagy kesudió
• fél tk. szárított chili
• lime

Hevítsük alacsony lángon az olajat és pirítsuk benne a fokhagymát, amíg elkezd illatozni. Adjuk hozzá a rákot, tofut, babcsírát és addig pirítsuk, míg a rák megpuhult. Üssük a tojás egyenesen a wokba, és gyors mozdulatokkal keverjük el, amíg darabosra pirul. Ekkor adjuk hozzá a leszűrt tésztát, és körkörös mozdulatokkal keverjük el a többi alapanyaggal. Ízesítsük a halszósszal, tamarind pasztával, cukorral, mogyoróval. Pirítsuk egészen addig, míg a tészta puha és áttetsző lesz.
Díszítsük darált mogyoróval, chilivel és csöpögtessünk rá limelevet.

A tanfolyamon egyébként két amerikai sráccal voltunk meg egy maláj csajjal, aki az anyukájával átugrott a hétvégére Kuala Lumpurból Bangkokba (; Amikor pedig eljöttünk, a srác kifizette a taxinkat amivel jöttünk, és még a vonatra is adott pénzt, amivel visszamehetünk a hotelbe.

Klasszikus: Jókai bableves

Szeretek így főzni, amikor nem kell kapkodni, hanem kényelmesen, ráérősen tehetem a dolgom. Ma is ez a helyzet, enyém az egész délelőtt, csak magamra főzök, úgyhogy senki nem áll itt a sarkamban, hogy mikor lesz már kész az ebéd (: Persze majd este más is eszik, de egyelőre csak magam vagyok.
Azt hiszem talán még sosem ettem egyébként Jókai bablevest, de szeretem az ilyen gulyás-szerű, tartalmas leveseket. Persze csak a magam finnyás módján, mert ezekbe a levesekbe aztán jár mindenféle, amit én egyáltalán nem akarok megenni. Most is szerettem volna a kutyát megörvendeztetni a füstölt csülök bőrével, de aztán rám parancsoltak, hogy legalább egy részét igenis tegyem vissza. Így aztán a bőr felét belekockáztam a levesbe, de jó nagy darabokra vágtam, hogy könnyű legyen kihalászni (:
Nagyon finom lett egyébként, én nagyon meg vagyok elégedve vele.

Jókai bableves

Hozzávalók:

• 25 dkg tarkabab
• 1 kisebb füstölt csülök
• babérlevél
• 1-1 sárga- és fehérrépa
• 1 kisebb zeller
• 20 dkg kolbász
• 1 kicsi vöröshagyma
• 1 ek. zsír vagy olaj
• 2 ek. liszt
• 1-2 gerezd fokhagyma
• pirospaprika
• só
• 2 dl tejföl
• 1 csokor petrezselyemzöld

A babot és a csülköt előző nap beáztatjuk külön-külön. Friss vízben, babérlevéllel ízesítve feltesszük főni őket együtt. 40-45 percnyi csöndes forralás után beletesszük a megtisztított zöldségeket. Ha minden belevaló megpuhult, a csülköt kiemeljük a levesből. A zsíron megfonnyasztjuk a vöröshagymát, a zúzott fokhagymát, s a pirospaprikával rántást készítünk, amivel besűrítjük a levest. Azután beletesszük a felkockázott csülköt, a felkarikázott kolbászt és átrottyantjuk. Ízesítjük tejföllel, apróra vágott petrezselyemmel s máris tálalhatjuk. Van, ahol csipetkét is főznek bele, és sűrűn bevagdosott, sült kolbásszal megkoronázva adják asztalra.

Szalay Könyvek - Családi szakácskönyv 13. o.

Tejszínes hagymaleves

Ennek a levesnek a receptjét még egy egyetemi újságban találtam anno. A mostani alkalommal össze is turmixoltam, hogy ne kelljen a hagymakarikákkal bajlódni, és hogy passzoljon az aktuális krémleves mániámhoz (:
A másik, amihez egészen kedvet kaptam és egyébként elég ritkán eszek, a bab. A múltkor volt leves formában, aztán csináltam a héten csilisbabot is, most pedig vettem olyan színes, nagy szemű babot. Valamelyik nyáron ettem egy igen jó babsalátát, megpróbálom azt reprodukálni , meglátjuk milyen lesz. Most zergepörkölt nem lesz hozzá, csak hal (:

Tejszínes hagymaleves

Hozzávalók:

• 2 közepes fej vöröshagyma
• kb. 30 centi póréhagyma
• vaj vagy olivaolaj
• só, bors
• 1 doboz tejszín
• 1 dl fehérbor
• liszt
  

A hagymákat karikázzuk fel, és dinszteljük meg a vajon vagy olajon. Egy picit meg is sózhatjuk már, hogy jobban kiengedje a vizet. Tegyünk rá egy evőkanál lisztet, pirítsuk meg kicsit és öntsük fel a borral. Adjunk hozzá kb. fél liter vizet, és fedő alatt főzzük puhára a hagymát. Miután megfőtt, turmixoljuk össze az egészet és öntsük fel a tejszínnel. Ízesítsük még ízlés szerint sóval és borssal, és forraljunk egyet rajta.
Reszelt sajt és pirított zsemlekocka/levesgyöngy passzol hozzá.

Babpüré leves

Végre itt a tél, rendesen hideg van, és én, aki akármeddig bírja leves nélkül, most meg vagyok vadulva a krémlevesekért. Emlékszem valamikor találtam egy ilyen receptet, és sokáig volt szem előtt, hogy majd megfőzöm, de persze nem került rá sor. Az a baj, hogy most már arra sem emlékszem, hogy egyáltalán interneten találtam-e a receptet, vagy valami újságban/szakácskönyvben. Elolvastam néhány fellelhető receptet, aztán érzésre alkottam. Én határozottan elégedett voltam az eredménnyel, és a kinti időjáráshoz is nagyon passzolt (:

Babpüré leves

Hozzávalók:

• 2 doboz konzerv fehérbab
  
• 1 közepes fej hagyma
• 250 g tejföl (egy nagy pohár háromnegyede kb.)
  
• só, bors, szerecsendió, olívaolaj/vaj
• fél citrom leve

A hagymát aprítsuk fel és olívaolajon vagy vajon pároljuk meg. A konzerv babot csöpögtessük le, öntsük a hagymához és öntsük fel annyi vízzel, hogy ellepje. Sózzuk meg a levest és adjuk hozzá a babérleveleket és a citromlevet. Ha felforrt, hagyjuk kb. 10 percig főni, hogy átvegye a babér ízért.
A babérleveleket dobjuk ki, majd az egészet alaposan turmixoljuk le. Egy nagyobb lyukú szűrőn törjük át az egészet, hogy ne úszkáljanak a babhéjak a levesben. A visszamaradt pürét esetleg vízzel higíthatjuk, ha túl sűrűnek találjuk. Keverjük a leveshez a tejfölt, szórjunk bele egy kis szerecsendiót és végezetül forraljunk rajta egyet még.

Karfiolkrémleves

Update: az időjárás mégsem olyan kegyetlen, úgyhogy íme a szépséges karfiol a kertből:


Csudaszép karfiolok nőttek a kertünkben. A múlt héten még azt hittük nem lesz belőlük semmi, csak amolyan almányi karfiolok bújtak meg a levelek alatt. Ez a szokatlan meleg idő viszont nagyon jó volt, és egy hét alatt rengeteget nőttek, igazán szép piaci darabokká váltak. Az egyiket sajnos két baleset is érte, így csak a fele lett használható, amiből úgy döntöttem leves lesz, mert nem sok. Régen a menzán sosem szerettem a karfiollevest, amivel azóta már azért megbarátkoztam. Ez a hagyományos verzió viszont már kissé unalmas, így gondoltam krémlevest kellene csinálni. Amúgy is rettentően rusnya idő van, pont jó egy ilyen melegítő leves. Meglepetésemre nem találtam túlságosan sok receptet, nomeg azok is nagyon hasonlóak voltak. Biztosra akartam menni, így aztán Chili&Vanilia levesét főztem meg. Jelentem egyszerű, és finom (:


Szerettem volna lefotózni a kertben a karfiolokat is, de sajnos nagyon esik az eső :(

Chili&Vanilia: Diós karfiolkrémleves

Birsalmaleves

Nagy szerencsémre egy kedves kolleginától kaptam 3 darab birsalmát. Az a helyzet, hogy én is elég nagy rajongója vagyok ennek a gyümölcsnek, a belőle készült sajtról nem is beszélve. Ellenben most Chili&Vanili korábbi receptje járt a fejemben, ezt nem akartam kihagyni a szezonban, mert nagyon finom. Még vendéget is hívtam rá, szerencsére meg volt elégedve az eredménnyel (:
Maradt viszont még így is két gyümölcs, úgyhogy nekiálltam recepteket keresni. Az egyikből levest főztem a mindmegettéről vett recept alapján, viszont még mindig van egy birs, amivel kezdeni kell valamit.
A leves receptet kissé átalakítottam, adaptáltam a körülményekhez, mint pl. hogy nincsen turmixom (: A tejszín is ezért került bele, mert nem tudtam villával szépen széttörni, és így nem nézett ki túl jól. A fűszerekkel is variáltam, mert nem volt vaníliám, meg ánizsom. Azért lehet, hogy majd az eredeti recept szerint is megcsinálom majd a levest (:

Birsalmaleves

Hozzávalók:

• 1 nagyobb birsalma
• 2 ek. méz
• 2 dl édes fehérbor
• 1 doboz tejszín
• fél citrom
• koriander, fahéj, gyömbér, csillagánizs

A birsalmát vágjuk keskeny cikkekre (így könnyebb kivágni a magházat), majd vágjuk ki a magját és hámozzuk meg. Vágjuk kis kockákra és tegyük a citromleves vízbe és öntsük hozzá a bort. Én fahéjból és gyömbérből őröltet használtam, így azt közvetlenül beleszórtam, a többi fűszert pedig teatojással lógattam a levesbe. Főzzük addig, míg a birs megpuhul. Én eztán villával nagyjából összetörtem, de talán egészben hagyva jobb lett volna. Öntsük hozzá a tejszínt és adjuk hozzá a mézet majd forraljunk rajta egyet.

mindmegette.hu: Hideg birsalmaleves

Borleves

Tesóm evett egyszer valahol borlevest, és folyton lelkesedett, hogy az milyen finom volt. Hát nosza, csináljunk egyet, úgyis karácsonykor aktuális. Én sosem ettem, eleve vörösbort képzeltem magam elé, de mint kiderült ez inkább fehérboros téma. Megnéztem két receptet és abból vontam átlagot :)
Ínyesmester után csináltam inkább, csak nem tettem bele annyi tojássárgáját, mert úgy gondoltam, hogy sok lesz és egyébként is mit csinálunk megint annyi fehérjével.
Nos, az a véleményem, hogy ez a borleves inkább csak egy forraltbor tányérból. Bizonyára lehet jobban/másképp, de amit én csináltam nem nyerte el annyira a tetszésemet. A tojás is kevés lett, szóval jobb lett volna ha krémesebb az állaga, így olyan üresnek tűnt. Az ízzel nem volt komoly gond, de valahogy nem találtam annyira megnyerőnek. Picit savanyú lett, de azon mondjuk könnyen lehetett némi cukorral segíteni.

Borleves

1 liter jó asztali bort felforralunk, beletéve 1 citrom levét, kevés darabos fahajat, 1-2 szegfűszeget és 1 citrom darabokra szelt héját. 8 tojás sárgáját habosra keverünk 8 púpozott evőkanál cukorral s a forró bort vigyázva - folytonos keverés közt - lassan rászűrjük. Újra a tűzre tesszük és habverővel addig verjük, míg jól megsűrűsödik. Átszűrve tálaljuk.
(én 4 tojás sárgáját tettem bele 4 kanál cukorral)

Az Ínyesmester szakácskönyve - Borleves (40. oldal)

Kukoricás Eintopf

Ez a sűrű leves Kochfrosch alkotása, szintén nevezve az Eintopf témájú eseményre. Találtam is a nevezők között igen szimpatikusakat. Egy halasra rögtön rá is kattintottam, de szomorúan tapasztaltam, hogy zeller van benne, mégpedig sok, amit sajnos sehogy sem szeretek.
Ez a leves kissé szokatlan volt, de ízlett. Én mondjuk némileg meg vagyok akadva, nálam valahogy a paradicsomos édes. Talán a menzán lettem "elrontva" :) Nyáron praktikus lehet melegben, amikor az ember nem nagyon éhes, inkább csak szomjas, egy ilyen sűrű zöldségleves jól eshet.

Maistopf

Hozzávalók:

• 5 dkg szalonna
• 1 hagyma
• 3 nagyobb krumpli
• 3/4 liter húsleves
• 50 dkg kukorica
• 2 konzerv darabolt paradicsom
• 2 ek. sürített paradicsom
• 125 ml tejszín
• só, bors

Hámozzuk meg a krumplikat és kockázzuk fel, aprítsuk fel a hagymát és vágjuk vékony csíkokra a szalonnát.
A szalonnát egy fazékban pirítsuk meg, ha kisült a zsírja dobjuk rá a hagymát és pirítsuk pár percig. Adjuk hozzá a krumplit és a húslevest és főzzük 15 percig.
Adjuk hozzá a kukoricát, a sürített paradicsomot és a paradicsom konzervet is. Sózzuk, borsozzuk és hagyjuk még 15 percig főni. Tálalás előtt keverjük bele a tejszínt.
Bagettet kínáljunk hozzá.

Kochfrosch: Maistopf

Narancssárga bejegyzés

Egy sárgarépás és egy sütőtökös recept következik. A répással kezdem, mert az jól sikerült :) Azt hiszem ezzel talán a gyerekeket is be lehetne csapni, ha hihető mesét tudunk kitalálni arra, hogy miért ilyen színe van :) A répa íze ugyanis nem érződik, a füstölt sajt annál inkább, illetve nálam a fokhagyma is, talán elég lett volna kisebb gerezd is. Főleg azért próbáltam ezt ki, mert annyian dicsérték, és igazuk van, szerintem is nagyon finom.

mindmegette.hu: Sárgarépakrém füstölt sajttal

A sütőtökös próbálkozásom viszont ismét kudarcba fulladt. Azért mondom, hogy ismét, mert pár éve már próbáltam sütőtökből levest főzni, vajmi kevés sikerrel. Én továbbra is fenntartom, hogy akkor a tök nem volt finom, de tesóm szerint a tök nem alkalmas levesnek. Kaptunk sütőtököt, gondoltam lehet pazarolni, megpróbálom megint. Találtam is egy szimpatikus receptet Lajos Maritól. Óvatosan fél adagot csináltam csak, és bizony jól tettem.
A recept alapvetően édeskés, és én szívesebben csináltam volna azt a verziót, de a család a szerecsendióra szavazott a vanília ellenében, hát az lett. A probléma ott volt, amikor beleöntöttem a bort. Valami elképesztő állaga lett... a bor teljesen összekapta a tejszínt/tejet, és ilyen túrós állaga lett a levesnek. Már itt felmerült, hogy kiöntjük, de mivel tulajdonképpen csak egy turmixolás hiányzott neki, az már igazán nem sok, befejeztem. A turmix egy picit segített rajta, és hősiesen ettünk is belőle, dehát... Rossz volt, na. (; Most még a tökre sem lehet fogni, mert csak a felét használtam fel, a maradékot megsütöttük és finom volt. Nem tudom, hogy mit rontottam el, mert a recept szerint jártam el. Szóval lehet, hogy a recept szimplán nem jó, legalábbis nem az ízlésünknek való. Az is felmerült már bennem, hogy egyszerűen én nem szeretem a sütőtököt másként, mint megsütve, csak ez még nem tudatosult bennem. Úgyhogy aki olvassa ezt a receptet és kedvet kap hozzá, hogy kirpbóálja, legyen szíves írja majd meg, hogy hogyan sikerült :)

Fűszeres-illatos sütőtökleves

Hozzávalók:

• 1 kg sütőtök
• 1 l húsleves (kockából)
• 5 dl tej
• 2 dl tejszín
• 1/2 rúd vanília
• 5 dkg kristálycukor
• 1 nagy fej hagyma
• 2 gerezd fokhagyma
• 2 dl testes vörösbor
• só

A húslevest, a tejet és a tejszínt összekeverjük, hozzáadjuk a vaníliát, a cukrot, a zúzott fokhagymát, a megtisztított hagymát egészben és a kisebb kockákra vágott sütőtököt. Lassú forralással, gyakran megkevergetve főzzük, félidőben adjuk hozzá a bort. Ha a tök megpuhult, eltávolítjuk a vaníliát, merülő turmixfejjel péppé zúzzuk, végül ízlés szerint sózzuk. Palacsintametéltet adunk hozzá.
Vanília helyett szerecsendióval illatosíthatjuk, a cukrot elhagyjuk, kevés őrölt borssal fűszerezzük és reszelt sajtot kínálunk hozzá.

Lajos Mari - Hemző Károly: 99 Leves 33 színes ételfotóval

Szilva és bodza

Ez a hét eddig nem volt kifejezetten sikeres. Tegnap főztem bodza lekvárt, de nem vagyok benne biztos, hogy megérte a sok pepecselést. Hősiesen megküzdöttem a csalánokkal és az erdei vöröshangyákkal, de legalább nem kellett messze mennem, hogy tudjak eleget szedni :) Már főztem kétszer is, először körtével, az teljesen jó lett. Másodjára csak magában, de akkor az volt az érzésem, hogy csak magból áll a lekvár. Így aztán idén átpasszíroztam, igaz időközben utána is olvastam, és kiderült, hogy a magok mérgezőek (meg az éretlen bogyók is). Aki szintén szeretne bodzát enni, az figyeljen, hogy csak a fekete bodza (Sambucus nigra) terméseit szedje. Ami nem bokron nő, hanem csak egy lágy száron lengedezik, az nem jó. Pedig milyen szép nagy tányérok vannak mindenfelé az út mentén :)
Szóval hősiesen lebogyóztam, több, mint 2,5 kg bogyó lett. Szépen megfőztem, átpasszíroztam, nem maradt valami sok :) Mivel nagyon híg volt, gondoltam belevágom a két körtét, amit délután hoztam a kertből, hogy majd azok egy kicsit összefogják. Remekül fog egyébként, a körtedarabok úgy néztek ki mintha céklát vágtam volna bele :) Szóval a körtét csak úgy krumplinyomóval nyomtam össze, meg adtam hozzá 10 dkg cukrot. Az állaga nem túl jó, attól tartok, hogy az üvegben sem gondolja majd meg magát, kellett volna adni hozzá valami zselésítő anyagot. Az íze kicsit kesernyés, de azzal azt hiszem nem igazán lesz gond. Fotót nem készítettem, nem hiszem, hogy bármi látszana rajt, teljesen fekete a lé. Még a vajas kenyéren, vékony rétegben is :) Szóval a konklúzió az, hogy bármennyire is szimpatikus, szerintem nem igazán éri meg a sok szöszmötölést. Idén legalábbis már biztosan nem csinálok többet :) Mindenesetre azon a véleményen vagyok, hogy érdemes összefőzni valami más gyümölccsel, körtével, vagy szilvával.

Kinéztem még egy szilvaleves receptet is, de az sem aratott nagy sikert. Szerintem nagyon sűrű lett, és át is kellett volna szűrni, mert az úszkáló szilvahéj darabkák nem néznek ki túl jól. Igaz, hogy a szilva is lehetett volna érettebb, az valószínűleg sokat javított volna az ízén, mert így inkább csak olyan édes-krémes. Ha valaki megcsinálja, megírhatná, hogy neki milyen lett :)
Valamint szomorúan tapasztaltam, hogy az én elképzelésemmel ellentétben, a főzőtejszín és a habtejszín nem csak a nevében különbözik. A főzőtejszínből nem sikerült habot verni, legközelebb majd okosabb leszek (o;
Update: tesóm és apukám egészen el volt ragadtatva tőle. Apukám még parfét is vizionált, hogy annak milyen jó lenne. Talán akkor csak az én ízlésemet nem találta el :)

Részeges-illatos szilvakrémleves

Hozzávalók:

• 1 citrom
• 60 dkg érett, magvaváló szilva
• 15 dkg cukor
• 2 dl félédes fehérbor
• kisujjnyi fahéj, 4 szegfűszeg
• 1 tasak vaníliás pudingpor
• 2 dl tejföl
• 2 dl tejszín

A citromot megmossuk, 2 kisujjnyi sárga héjat vékonyan levágunk róla, levét kinyomjuk és átszűrjük. 4 nagyobb szem szilvát félreteszünk a díszítéshez, a többit megmossuk, kimagozzuk, vékony gerezdekre/kisebb darabokra vágjuk.
Folyamatosan keverve világosbarnára pirítjuk a cukrot, azonnal felöntjük a citromlével és a borral. Hozzáadjuk a szilvát, a citromhéjat, a fahéjat és a szegfűszeget, mérsékelt tűzön, fedő alatt puhára főzzük (4-5 perc). A citromhéjat és a fűszereket kidobjuk.
Elkeverjük a pudingport 7,5 dl vízzel és a tejföllel. Botmixerrel péppé-krémmé zúzzuk a szilvát, hozzáadjuk a pudingos keveréket, fedő nélkül felforraljuk (könnyen kifut!). Hideg vízfürdőben lehűtjük, és legalább 3 órára hidegre tesszük.
Tálaláskor elnegyedeljük és kimagozzuk a félretett szilvaszemeket. A tejszínt felverjük, felét lazán beleforgatjuk a levesbe és tálkákba/erőleveses csészékbe merjük. Tetejüket a maradék tejszínhabból formázott habgaluskákkal, a szilvagerezdekkel, néhány csipet pirított mandulaforgáccsal és mentalevélkékkel díszítjük.
A fűszereket érdemes tealabdába tenni, hogy utána könnyebb legyen kihalászni, de legalábbis megszámolni, hogy hányat tettünk. Én egy szegfűszeget nem találtam meg :)

Nők Lapja 2008/08/13

A mai menü...

Ma nagyon aktív vagyok :o)
Hanem ha már megvan a csudajó szakácskönyv, abból bizony főzni kell. Amúgy is arra gondolok mindig, hogy az ember vesz egy szakácskönyvet, mert lát benne mondjuk két jó receptet, ahogy gyorsan átlapozza, és akkor úgy gondolja, hogy az egész jó. Aztán meg le sem veszi a polcról, mert nem tűnnek szimpatikusnak a receptek, vagy nincs valamilyen hozzávaló, vagy fenetudja. Én konkrétan nagyonis hajlamos vagyok ilyesmire, hogy nem próbálom ki, mert valamiféle általam ismeretlen, és bizonytalan hozzávaló van benne. Pedighát... ha nem teszek próbát sosem tudom meg :) El is határoztam magam, hogy most ebből a szakácskönyvből a lehető legtöbb receptet kipróbálom, csak olyanok maradnak ki, amikről biztosan tudom, hogy nem szeretem (pacal, tökfőzelék stb.). Aztán amit megfőztem, azt értékelem is, hogy később is tudjam, hogy érdemes-e újra próbálkozni vele. Van is már két kis postit beleragasztva :)
Gondoltam, ha már úgyis jön a szokásos heti főzés tesóméknál, akkor megnézem mit ajánl Frank Júlia, hátha lesz valami alkalmas. Mondjuk ja... 4000 receptből akadt :) Elküldtem hát a javaslatot az uraknak, akik kegyesen beleegyeztek, így ma a következők kerültek terítékre:

Olaszos burgonyaleves

Hozzávalók:

• 40 dkg burgonya
• 15 dkg kifejtett zöldborsó
• 2 nagy paradicsom
• 2 marhahúsleves-kocka
• 2 gerezd fokhagyma
• só, 1 tk bazsalikom, 1-1 kk rozmaring és fehér bors

A megtisztított és karikákra vágott burgonyát egy liternyi vízbe teszem és belerakom a húsleveskockákat. Összezúzott fokhagymával, rozmaringgal, törött borssal, sóval és bazsalikommal fűszerezem, majd puhára főzöm.
Hozzáadom a megmosott és kis kockákra vágott, hámozott paradicsomot meg a zöldborsót. Addig főzöm, amig a zöldborsó meg nem puhul, ez néhány perc csupán. Végül 4 evőkanál burgonyát kiveszek a levesből, 1 deci lével péppé zúzom, majd visszatéve még egyszer felforralom.

Hozzátartozik az igazsághoz, hogy én ezt elborsoztam. Eléggé (; De alapvetően számomra egy szimpatikus, könnyű zöldségleves. Fogom még csinálni, csak kicsit óvatosabban bánok majd a fűszerekkel :)

Almás csirkemell

Hozzávalók:

• 2 kicsi vagy egy nagy csirkemell
• 50 dkg alma
• 1 dl tejszín
• 5 dkg reszelt trappista sajt
• 1-1 késhegynyi őrölt szegfűszeg, őrölt fahéj és őrölt gyömbér
• cukor, só, fehér bors

A lebőrözött csirkemellet úgy csontozom ki, hogy lapjában szeletelhető legyen. Szeleteket vágok belőle és jól megsózom.
Tűzálló tálba fektetem a csirkemellszeletek felét, és beborítom a meghámozott, kicsumázott és gerezdekre vágott alma felével. Csipet cukorral megszórom, majd a megmaradt mellszeletekkel és az almával folytatom a rétegezést. Ezután a tejszínbe keverem a fűszereket, kevés sót és cukrot is adok hozzá, majd rálocsolom a húsra. A tálat szorozan lefedem és előmelegített, forró sütőben 40 percig közepes lángon párolom. A sütés befejeztével a fedőt leveszem a tálról, az ételre rászórom a reszelt sajtot, és csak annyi időre teszem vissza a sütőbe, hogy a sajt ráolvadjon.

Az eredmény igazán remek lett, pláne az elborsozott leves után (; Én egyébként nem sajnáltam a fűszert, bár szegfűszeg nem volt, de itt nem igazán éreztem, talán még mehetett volna több is. Bár a hozzávalók mennyisége szemre ment, nem volt mérleg. Mindenesetre nagyon ízlett, kellemes édeskés, rizst csináltunk hozzá.