Sandwich!

As an exception I feel like writing in English. I could actually say, that I am simply lazy to translate the recipes (; 

I have two marvellous sandwiches for you now. I found these on Pinterest too, and got very excited, because I always loved sandwich. I never thought one could make them without a sandwich maker just in a pan so easily. I considered before to buy one, but now I see there is actually no need for this and there is no place in my kitchen anyway.

The french onion soup sandwich is really simple and cheap but the more delicious. I don't say it is a fast dinner option, but if you prepare the onion the day before it won't take too much time. I maybe put too much butter on the sandwiches, it is better to use less, the sandwich is lighter then. A nice chilled white wine is definitely a good choice as a drink. You need the wine to cook the onion anyway (;

The other sandwich is a greener one. I love spinach in every way, and since we had some in the garden I thought this would be great way to use it. Fresh, organic - perfect! (:

I thought these would be too high, but the cheese just nicely sticks the bread slices together. 

I very much like the idea of these pan-sandwiches and might try them with different fillings. There is an endless variety for the filling and also a good choice if you have guests but don't want to serve a full dinner.

Taste Spotting: Green Goddess Grilled Cheese Sandwich
Joy the Baker: French Onion Soup Sandwich

Joghurt-Spinatsalat

Recept magyarul Chili&Vaniliánál.

Diesmal nach langer Zeit wieder auf Deutsch (:

Es gibt hier in Budapest bei der Jászai Mari Platz ein türkisches Restaurant, es heißt Szeráj. Sie haben saugeile Salate, und dies ist auch eine davon. Ich mag zwar die türkische Küche, besonders seitdem ich Istanbul besucht habe, ich bin aber noch immer kein Fan von Döner (: Ich esse dort fast immer diesen Joghurt-Spinatsalat und Bulgur. Bulgur habe ich schon hergestellt, bin damit sehr zufrieden und jetzt war der Spinatsalat dran. Chili&Vanilia mochte sie auch und war so lieb das Rezept dazu zu veröffentlichen. Ich bin eigentlich sehr froh, dass ich nicht selber expreimentieren sollte.

Ich habe einen guten türkischen Laden in der Nähe gefunden wo man Joghurt und Bulgur und solches kaufen kann. Der Laden ist in Baross u. 109. und heißt Türk Bakkali. In der Markthalle konnte ich auch frischen Spinat kaufen, es stand also nichts im Wege den Salat herzustellen.

Mir haben die Maiskörner gefallen, ich habe diese reingetan und nicht Pinienkerne. Das Ergebnis ist sehr positiv, ich werde es noch bestimmt zubereiten. Abgesehn davon, dass es recht lange dauert bis man soviel Spinat putzt, wird der Salat auch schnell fertig.

Joghurt-Spinatsalat

Zutaten:

• 400 g Spinat
• 250 g Joghurt (dickflüssig/türkisch/griechisch)
• 3 Knoblauchzehen
• Olivenöl
• Mais oder Pinienkerne

Den Spinat gründlich waschen und putzen dann auf breitere Streifen schneiden. In einer Pfanne Olivenöl hitzen und daran die 2 gepressten Knoblauchzehen kurz anbraten und die Spinatblätter draufschmeissen. Auf grosser Hitze kurz dünsten, aber nicht zu weich braten und dann auskühlen. Joghurt mit Salz, Pfeffer und die dritte gepresste Knoblauchzehe gut vermischen. Den Spinat mit den Händen ausdrücken - der Saft würde den Joghurt sonst verdünnen und verfärben - und zum Joghurt geben.

Beliebig Mais daruntermischen oder mit gerösteten Pinienkerne bestreuen.

Earl Grey Trüffel - auf Deutsch

Es kommt jetzt eine Übersetzung von einem früheren Eintrag (nach Anfrage :). Es tut mir aber wirklich leid, dass es so wenige Enträge gab. Ich habe aber schon zwei Ideen, sogar mit Fotos, die ich dann während der Feiertagen posten werde.

Also jetzt gibt es ein sehr-sehr einfaches Rezept, aber die Ergebnis ist umso besser. Es ist ziemlich schnell fertig und es kann man mit verschiedenen Gewürzen abschmecken. Sehr geeignet zum Experimentieren :) Das originelle Rezept (von Vajaspánkó) hat Earl Grey Tee verwendet, ich habe zum letzten Mal Orangenschalen dazugegeben. Diesmal habe ich die zum Geburtstag gemacht, anscheinend haben die auch gut geschmeckt (o;

Earl Grey Trüffel

Zutaten:

• 100 ml Schlagsahne
• 50 g Butter
• 3 Beutel Earl Grey Tee / 2-3 Tl. loser Tee
• 1 tafel (100g) bittere Schokolade
• 1 tafel (100g) Milchschokolade
• Schale von 1/2 Zitrone
• Kakaopulver

Sahne aufkochen und Tee 5-8 Minuten in der Sahne ziehen lassen (Beuteln aufschneiden und nur den Tee dazugeben). Sahne durch ein Sieb in einen anderen Topf giessen, und mit der Butter erneut aufkochen lassen. Schokoladen zerstückeln, zur Sahne geben und zerschmelzen lassen. Am Ende noch Zitronenschale dazu geben und die Masse in eine Form giessen.

Ich habe es in eine mit Frischefolie ausgelegte Schachtel gegossen (Vajaspánkó hat zum Beispiel ein Tofiffee Schachtel genommen). Das muss man natürlich danach aufschneiden. Ich denke aber, dass Eiswürfelbehälter auch gut funktionieren, aber das habe ich noch nie probiert.

Wenn man sich so entscheidet, dass die Masse dann später in Stücken schneiden möchte, dann würde ich empfehlen erst das ganze mit Kakaopulver bestreuen, aus der Schachtel nehmen, umdrehen, Folie entfernen und die andere Seite auch bestreuen. Es schmelzt sehr leicht, also man soll es gut einkühlen und möglichst wenig mit den Händen anfassen. So geht es schneller und einfacher als erst aufschneiden und dann mit Kakaopulver beziehen.

Paprikás krumpli

Ismét neveztem Kochtopf felhívására. Ezúttal "Eintopf" volt a téma, amit én egytálételnek fordítanék, de nálunk ebbe nagyon sok minden beletartozik. Úgy vettem észre, hogy valami sűrű levest értenek alatta. Elsőre gulyáslevesre gondoltam, de hát arról már mindenki hallott. Aztán ettem egyszer Németországban Erbseneintopf-ot, ami egészen főzelékszerű volt. Gondoltam legyen főzelék, az egészen idegen külfödön, a borsófőzelék amúgy is pikk-pakk megvan, de tesóm lebeszélt róla. Így maradt a paprikás krumpli. Nem egy extra kaja, de szerintem nagyon klasszikus, főleg kollégiumban, merthát olcsó és gyors. Nem igényel szaktudást. Amolyan kezdőknek való, szerintem mindenkinek benne van az első néhány megalkotott fogásban :) Az arányokban nem vagyok teljesen biztos, de szerintem magyar nyelvű olvasóknak ez nem lesz gond :) Én jobb szeretem valami paprikás kolbászból csinálni, attól jobb íze lesz, de ha nincs más megteszi a virsli is. Mondjuk ez most kinézetre nem lett ép kifogástalan. Egyrészt mert puha volt a húsoskolbász és olyan mintha beledaráltam volna, másrészt meg mert a paprikám nem éppen friss, szóval a színe hagy maga után kívánnivalót. Felteszem a paprikás krumplinál fokozottan igaz az "ahány ház annyi szokás". Van aki tejfölt tesz bele meg kitudja miket, én így szoktam, ilyen egyszerűen.

Paprikás krumpli

Hozzávalók (2 főre):

• 0,5 kg krumpli (újkrumpli mégjobb)
  
• 1 fej vöröshagyma
• 1 pár virsli vagy egy darab kolbász
  
• 1 teáskanál édes pirospaprika
• só, bors

A krumplit meghámozzuk és kockákra vágjuk. A hagymát felaprítju, nem muszáj nagyon finomra, a kolbászt felkarikázzuk. Én a kolbászt a hagymával együtt szoktam megpirítani egy kis olajon, de ha virslit teszek bele, akkor azt csak a végén adom hozzá. Szóval ha megpirult a hagyma, húzzuk félre a lábast, szórjuk meg pirospaprikával. Adjuk hozzá a krumplit, és mehet vissza tűzre. Engedjük fel vízzel, hogy épp ellepje, ízlés szerint sózzuk borsozzuk. Lefedve csendben rotyogtassuk, míg a krumpli megpuhul. Én kissé szét szoktam főzni a krumplit, hogy jó sűrű legyen, ne olyan mint egy leves. Véleményem szerint ecetes uborka vagy valami más savanyúság passzol hozzá, kenyér nem annyira.

Wenn ich diesen Aufruf gesehen habe, habe ich gleich an Goulaschsuppe gedacht. Aber ich habe das nicht gemacht, das ist von vielen bekannt. Ich habe einmal Erbseneintopf in Deutschland gegessen, was zu "főzelék" sehr ähnlich war. Mein Bruder hat mich von Erbsen-főzelék widergeratet. So kam die Idee Paprikakartoffeln zu machen. Das ist ein sehr-sehr einfaches, billiges und schnelles Gericht. Sehr geignet für Studenten, besonders für diejenige die nicht kochen können :) Am besten verwendet man gute Wurst dazu, aber Würstchen sind auch gut. Ich habe hausgemachte Wurst verwendet, die zu weich war und deshalb ist zerfallen. Mein Paprikapulver ist auch nicht ganz frisch, es könnte roter sein. Aber es hat trotzdem sehr gut geschmekt. Ich empfehle Sauergurken dazu, vielleicht kann man auch Brot dazu essen, aber meiner Meinung nach passen Brot und Kartoffeln nicht zusammen. Das Gericht kennt jeder, und natürlich jeder hat seine eigene Variante. Das ist meine Variante, ich mag es so :)

Paprikakartoffeln

Zutaten (für 2 Personen):

• 0,5 kg Kartoffeln
• 1 Zwiebel
• 1 paar Würstchen oder ein Stück Wurst
• 1 TL süsses Paprikapulver
• Öl, Salz, Pfeffer, Wasser

Die Kartoffeln schälen und in Würfel schneiden, Zwiebel fein hacken, Wurst schneiden. Die Zwiebel auf etwas Öl rösten. Wenn man Wurst verwendet, dann kann man das auch mit der Zwiebel rösten. Den Topf vom Feuer wegziehen, die geröstete Zwiebel mit Paprikapulver bestreuen. Vorsicht, nicht verbrennen, sonst wird das Paprikapulver bitter. Kartoffeln in den Topf geben, salzen und pfeffern. Mit Wasser aufgiessen, und abgedeckt kochen bis die Kartoffeln weich sind. Wenn es vielleicht zu wässerig ist, dann das Wasser wegkochen. Ich mag es besser wenn die Kartoffeln übergekocht sind und zerfallen, damit der Saft dicker wird.

Töltött forraltboros alma

Valamikor zsákmányoltam egy Lindt magazint még Németországban, amit aztán jól el is tettem, karácsony előtt jött csak elő. Azóta ott hevert az asztalon, hogy majd valamikor megcsinálom ezt az almás receptet. Mondjuk ez leginkább az adventi időszakhoz illő recept. Végül el is határoztam magam, akkor meg nem találtam csillagánizst. Már gondoltam, hogy megbontok valami karácsonyi díszt, mert dekorációs kellékként sokkal egyszerűbb hozzájutni, mint fűszerként. De végül a héten sikerült venni, igaz elég tetemes kiszerelés, de végülis eláll :) Hanem annyira koncentráltam a csillagánizsra, hogy végül narancs nem volt itthon. Egész ezidáig mindig volt itthon narancs, most nyilván egy sem :) Így aztán narancshéj nem volt benne, dobozos narancslevet öntöttem csak hozzá. Meglepően laktató, a mártástól elég édes lett, de az nagyon-nagyon finom. A fotó elég béna lett, nincsen rendes megvilágításom, és amilyen idő odakint van, még a természetes napfényre sem számíthattam. Sajnos csak egy alma nézett ki ilyen jól, a többi eléggé elfeküdt. Ez főleg azért volt, mert nincsen olyan kiszúróm, amivel az alma közepét ki lehet vágni, úgyhogy késsel próbáltam kibelezni, ami nem sikerült mindegyiknél teljesen jól. A tejszínhez nem volt olyan sok bizodalmam, nem gondoltam, hogy csokival is fel lehet verni rendesen, pedig de. Mondjuk mintha kicsit tovább tartott volna, de nagyon jó habot lehetett verni belőle. Fűszerekből is többet tettem bele, szegfűszegből kb a dupláját, meg kardamom is volt benne kb 5. Vaníliarúd helyett pedig vaníliakivonatot használtam.

Töltött forraltboros alma

Hozzávalók:

• 4 közepes, savanykás alma
• 4 dl vörösbor
• 1 narancs leve és héja
• 10 dkg barnacukor
• 1 vaníliarúd
• 2 csillagánizs
• 3 szegfűszeg
• 3 kardamom
• 2 fahéjrúd
• 10 dkg Lindt Excellence 70%
• 250 ml habtejszín
• pirított mandula lapocskák a díszítéshez (én elhagytam)

Az almákat hámozzuk meg és szúrjuk ki a magházukat.
A bort a narancslével és héjjal, a cukorral és a fűszerekkel forraljuk fel. Tegyük bele az almákat a lébe, és közepes tűzön kb. 10 percig pároljuk őket. Hagyjuk az almákat a lében, és tegyük őket egy éjszakára a hűtőbe.
A tejszínt forraljuk fel, húzzuk le a tűzről és tördeljük bele a csokit. Kavargassuk, amíg felolvad benne a csoki, majd lefedve tegyük a hűtőbe, hogy teljesen kihűljön.
Vegyük ki az almákat a léből. A levet forraljuk be, kb. 1,5 decinyi mennyiségűre. Az almákat egy kiskanállal kicsit még kibelezhetjük - mivel én eleve késsel beleztem, elég nagy üreg maradt benne, nem volt erre szükség. Tegyük az almákat tálkákra, és locsoljuk meg a besűrített szafttal.
A csokis tejszínből verjünk krémes habot, és idomítózacskó segítségével töltsük ki az almákat, illetve nyomjunk halmot a tetejére. Szórjuk meg pirított mandulalapokkal, és adhatunk mellé rolettit is.
Johann Lafer receptje

Beírom az eredeti receptet is, hogy aki tud németül az használhatja ezt.

Gefüllter Glühweinapfel

Zutaten:

• 4 mitterlgroße säuerliche Äpfel
• 400 ml Rotwein
• Saft und Schale von 1 Orange
• 100 g braunen Zucker
• 1 Vanilleschote (aufgeschlitzt)
• 2 Sternanis
• 3 Nelken
• 3 Kardamomkapseln
• 2 Zimtstangen
• 100 g Lindt Excellence 70%
• 250 ml Sahne
• geröstete Mandelblättchen zum Bestreuen

Äpfel entkernen und schälen.
Rotwein mit Orangensaft, -schalen, Zucher und Gewürzen aufkochen. Äpfel in den Sud geben und bei mittlerer Hitze ca. 10 Minuten pochieren. Topf vom Herd ziehen. Äpfel im Sud über Nacht im Kühlschrank durchziehen lassen.
Schokolade in kleine Stücke brechen. Sahne aufkochen und vom Herd nehmen. Schokostücke in die heiße Sahne geben und unter Rühren auflösen. Schokoladensahne zugedeckt im Kühlschrank vollständig auskühlen lassen.
Glühweinäpfel aus dem Sud nehmen, diesen auf etwa 150 ml einkochen lassen. Äpfel mit einem kleinen Löffel etwas aushöhlen, auf Teller verteilen und mit der Glühweinreduktion beträufeln.
Schokoladensahne mit einem Handrührgerät cremig-fest schlagen und in einen Spritzbeutel füllen. Creme rosettenartig auf die ausgehöhlten Äpfel spritzen, mit Mandel bestreuen. Nach Belieben gebackene Hippenröllchen dazu servieren.
Rezept von Johann Lafer

Vaníliás kifli svájci nemzeti ünnepre

Ecet és olaj oldalán akadtam erre a felhívásra. Miután nagy rajongója vagyok Svájcnak, azon belül is Luzern-nek, rögtön elkapott a hév, hogy én is készítsek valamit, ami megfelel a kiírásnak. Hozzá kell tennem a svájci étel kategória nem játszott, ugyanis őszintén bevallom, nem ismerem a svájci konyhát. Én minden alkalommal két keréken jártam az országban, és akkor nem fordítottunk gondot a gasztronómia megismerésére. Habár a kenyérfélék kiválóak, ezt azért megtapasztaltam, ezért gondolkoztam azon, hogy esetleg bürlit sütök. Igazság szerint az első, ami eszembe jutott az a paradicsomleves volt csipetkével (o; Anyukám minden áron a kozák sapkára akart rábeszélni, hogy majd nem csokis tetejét csinálok neki, hanem némi ételfesték bevonásával pirosat. Én nem ismerem ezt a süteményt, de találtunk róla képet, nem volt szimpatikus :) Végül a vaníliás kiflire esett a választás, valamiért eleve magyaros fogásban gondolkoztam. Ez egy igen egyszerű teasütemény, nálam valamiért karácsonyi sütinek számít. A receptet az Ínyes Mesterből vettem,

aprócska változtatással.

Vaníliás kifli

15 deka lisztből, 10 deka vajból, 5 deka hámozott, őrölt mandulából, 2 kanál cukorból és 2 tojássárgájából tésztát gyúrunk. Kis kifliket formálunk belőle. Langyos sütőben inkább szárítjuk, mint sütjük. Mikor készen van, többször jól meghengergetjük vaníliás cukorban.
Én 165°C-on sütöttem 15 percig, szerintem így finom lett. Tettem a tésztába egy evőkanál vaníliakivonatot, és a porcukorhoz kevertem egy zacskó Bourbon vaníliás cukrot. Kb 50-60 darab kifli lett belőle.

This is my first English post and I think it'll be the only one for a long time :) My English is far from perfect, but I hope no one will have a problem to understand this short text :)
I'm a fan of Switzerland especially of Luzern. I have been in Switzerland several times, always by bike and it's beautiful. I have to admit I don't know the swiss cuisine, so I had to cook/bake something red/white. I chose this tea-biscuit, I think everyone knows it here in Hungary.
(Kifli is a traditional Hungarian pastry, it is crescent-shaped.)

Vanilla kifli

• 150g flour
• 100g butter
• 50g peeled, grounded almonds
• 2 tsp sugar
• 2 egg yolks
• 1 tsp vanilla extract
• castor sugar

Preheat the oven to 165°C. Combine all the ingredients (except castor sugar) and stir together. Form small crescents/kiflis and bake them for about 15 minutes. Roll the hot kiflis in the castor sugar. You can add vanilla flavour to the castor sugar, too. (about 50-60 pieces)

I made a cross-shaped one too, just for fun (o;