A következő címkéjű bejegyzések mutatása: lowkey. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: lowkey. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. január 7., péntek

Bulgur

A bulgur a török és közel-keleti konyha egyik alapvető alapanyaga, idehaza is minden török étteremben lehet kapni. Gyakorlatilag egy előfőzött, tört búza. A búzát nagy üstökben előfőzik, majd megszárítják és utána különböző finomságúra törik. A törökök a nagyobb szeműt pilavlik bulgurnak hívják, ezt elsősorban köretként fogyasztják, a finomabb szemű köftelik bulgur pedig saláták, töltelékek alapanyaga.
Mivel a gabona már előfőzött, nagyon hamar elkészül, elég csak forró vízzel leönteni és állni hagyni.
Elsősorban durum búzát használnak a bulgur készítéséhez, aminek köszönhetően táplálkozástani szempontból egészségesebb, mint mondjuk a sima fehér rizs. Több rostot és ásványi anyagot is tartalmaz, így a glikémiás indexe is alacsonyabb.

Én még Isztambulból hoztam egy zacskóval, mert ott mindenfelé lehetett kapni és olcsó is volt. Itthon bizonyára bioboltokban és arab élelmiszereket árusító boltokban lehet kapni. Tegnap hirtelen felindultságból csináltam belőle egy adagot, a török éttermekben kapható verziót szerettem volna utángyártani, ami sikerült is (: Nem tudtam pontosan milyen arányban kell hozzá vizet adni így ránézésre másfélszeres víznél döntöttem, ami talán kicsit sok volt. A gabona egyébként tényleg nagyon hamar megfő, így aztán túl sokat nem kell vele vacakolni. Mivel van egy zacskó csicseriborsóm is, már ki tudja mióta, megpróbálkozok majd a falafel gyártással is. Azután pedig már csak a joghurtos spenótsaláta van hátra (;


Bulgur

Hozzávalók:
  • egy pohár bulgur (2 dl)
  • egy bő pohár víz
  • egy kis fej hagyma
  • egy kicsi sűrített paradicsom konzerv
  • olaj, só
A hagymát vágjuk finomra és futtassuk meg olajon. Adjuk hozzá a bulgurt, keverjük át és öntsük fel a vízzel. Ha a víz felforrt, el is zárhatjuk a gázt, és fedő alatt szépen megpuhul. Amikor kész, keverjük hozzá a sűrített paradicsomot.
Én most sült céklával ettem, és nekem nagyon jól összepasszolt.

2010. január 19., kedd

Ismét lazacos tésztaszósz

Ejj, elég rég nem jelentkeztem megint, de most jöhet még egy egyszerű és gyors tésztaszósz. Megint lazacos lesz, mondjuk ebből úgy tűnhet, mint ha temérdek lazacot/halat ennék, de sajnos ez így nem igaz :) Igaz a minap felfedeztem a Spar sajátmárkás ill. DeSpar márkás tonhalkonzervjét. Egyrészt viszonylag nehéz nem olajos halkonzervet venni, és az is többnyire ilyen silózott halat tartalmaz, ami valljuk be nem igazán gusztusos. Másrészt ha rendeset akarok, akkor az meg meglehetősen drága. Ellenben ez a DeSpar-os konzerv igazán nagyon szép halat rejt magában, és az ára is jó, igaz kettesével/hármasával van csomagolva, de egy konzerv elég sokáig eláll.
Kicsit amolyan lássuk mi van a hűtőben főzés volt megint, a lényeg, hogy gyorsan elkészült.

Lazacos sajtmártás tésztához

Hozzávalók:
  • 15 dkg lazac
  • 1 kisebb hagyma
  • fél kaliforniai paprika (én zöldet használtam, de szerintem a piros jobb lenne)
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 1 doboz tejszín
  • 1 camping sajt
  • fél alma héjastól
  • 5 dkg füstölt sajt reszelve
  • só, bors, olaj
A hagymát apróra vágjuk és olajon üvegesre pirítjuk. A lazacot, az almát és a paprikát felkockázzuk, és rádobjuk a hagymára. Picit kavargatjuk, hogy a hal kifehéredjen, majd sózzuk, borsozzuk és fedő alatt 5 percig pároljuk. A paprika maradjon egy picit ropogós, ne legyen teljesen szétfőzve. Ha kellően megpuhultak a növények, akkor adjuk hozzá a camping sajtot és öntsük hozzá a tejszínt. Amikor az egész szépen elvegyült és felmelegedett, adjuk hozzá a füstölt sajtot és a zúzott fokhagymát és várjuk meg amíg a sajt felolvad.
Tetszőleges tésztával tálaljuk, nálam most pennével ment.

2009. február 11., szerda

Paprikás krumpli


Ismét neveztem Kochtopf felhívására. Ezúttal "Eintopf" volt a téma, amit én egytálételnek fordítanék, de nálunk ebbe nagyon sok minden beletartozik. Úgy vettem észre, hogy valami sűrű levest értenek alatta. Elsőre gulyáslevesre gondoltam, de hát arról már mindenki hallott. Aztán ettem egyszer Németországban Erbseneintopf-ot, ami egészen főzelékszerű volt. Gondoltam legyen főzelék, az egészen idegen külfödön, a borsófőzelék amúgy is pikk-pakk megvan, de tesóm lebeszélt róla. Így maradt a paprikás krumpli. Nem egy extra kaja, de szerintem nagyon klasszikus, főleg kollégiumban, merthát olcsó és gyors. Nem igényel szaktudást. Amolyan kezdőknek való, szerintem mindenkinek benne van az első néhány megalkotott fogásban :) Az arányokban nem vagyok teljesen biztos, de szerintem magyar nyelvű olvasóknak ez nem lesz gond :) Én jobb szeretem valami paprikás kolbászból csinálni, attól jobb íze lesz, de ha nincs más megteszi a virsli is. Mondjuk ez most kinézetre nem lett ép kifogástalan. Egyrészt mert puha volt a húsoskolbász és olyan mintha beledaráltam volna, másrészt meg mert a paprikám nem éppen friss, szóval a színe hagy maga után kívánnivalót. Felteszem a paprikás krumplinál fokozottan igaz az "ahány ház annyi szokás". Van aki tejfölt tesz bele meg kitudja miket, én így szoktam, ilyen egyszerűen.

Paprikás krumpli

Hozzávalók (2 főre):
  • 0,5 kg krumpli (újkrumpli mégjobb)
  • 1 fej vöröshagyma
  • 1 pár virsli vagy egy darab kolbász
  • 1 teáskanál édes pirospaprika
  • só, bors
A krumplit meghámozzuk és kockákra vágjuk. A hagymát felaprítju, nem muszáj nagyon finomra, a kolbászt felkarikázzuk. Én a kolbászt a hagymával együtt szoktam megpirítani egy kis olajon, de ha virslit teszek bele, akkor azt csak a végén adom hozzá. Szóval ha megpirult a hagyma, húzzuk félre a lábast, szórjuk meg pirospaprikával. Adjuk hozzá a krumplit, és mehet vissza tűzre. Engedjük fel vízzel, hogy épp ellepje, ízlés szerint sózzuk borsozzuk. Lefedve csendben rotyogtassuk, míg a krumpli megpuhul. Én kissé szét szoktam főzni a krumplit, hogy jó sűrű legyen, ne olyan mint egy leves. Véleményem szerint ecetes uborka vagy valami más savanyúság passzol hozzá, kenyér nem annyira.


Wenn ich diesen Aufruf gesehen habe, habe ich gleich an Goulaschsuppe gedacht. Aber ich habe das nicht gemacht, das ist von vielen bekannt. Ich habe einmal Erbseneintopf in Deutschland gegessen, was zu "főzelék" sehr ähnlich war. Mein Bruder hat mich von Erbsen-főzelék widergeratet. So kam die Idee Paprikakartoffeln zu machen. Das ist ein sehr-sehr einfaches, billiges und schnelles Gericht. Sehr geignet für Studenten, besonders für diejenige die nicht kochen können :) Am besten verwendet man gute Wurst dazu, aber Würstchen sind auch gut. Ich habe hausgemachte Wurst verwendet, die zu weich war und deshalb ist zerfallen. Mein Paprikapulver ist auch nicht ganz frisch, es könnte roter sein. Aber es hat trotzdem sehr gut geschmekt. Ich empfehle Sauergurken dazu, vielleicht kann man auch Brot dazu essen, aber meiner Meinung nach passen Brot und Kartoffeln nicht zusammen. Das Gericht kennt jeder, und natürlich jeder hat seine eigene Variante. Das ist meine Variante, ich mag es so :)

Paprikakartoffeln

Zutaten (für 2 Personen):
  • 0,5 kg Kartoffeln
  • 1 Zwiebel
  • 1 paar Würstchen oder ein Stück Wurst
  • 1 TL süsses Paprikapulver
  • Öl, Salz, Pfeffer, Wasser
Die Kartoffeln schälen und in Würfel schneiden, Zwiebel fein hacken, Wurst schneiden. Die Zwiebel auf etwas Öl rösten. Wenn man Wurst verwendet, dann kann man das auch mit der Zwiebel rösten. Den Topf vom Feuer wegziehen, die geröstete Zwiebel mit Paprikapulver bestreuen. Vorsicht, nicht verbrennen, sonst wird das Paprikapulver bitter. Kartoffeln in den Topf geben, salzen und pfeffern. Mit Wasser aufgiessen, und abgedeckt kochen bis die Kartoffeln weich sind. Wenn es vielleicht zu wässerig ist, dann das Wasser wegkochen. Ich mag es besser wenn die Kartoffeln übergekocht sind und zerfallen, damit der Saft dicker wird.

2008. december 9., kedd

Mézes lazac

Az a gyanúm, feltaláltam a spanyol viaszt, de ez most nem érdekel, mert tökre örültem magamnak délben, hogy milyen jól sikerült az ebéd :) Így aztán ezt a receptet mindenképp megosztom. Halat enni több okból is jó, egyrészt mert egészséges, van benne omega zsírsav, meg könnyen emészthető meg miegymás. Másrészt meg mert nagyon hamar készen van, sőt ha tengeri halról van szó még kicsit rózsaszínen is bátran meg lehet enni.

Mézes lazac

Hozzávalók (2 főre):
  • 2 db kb. tenyérnyi lazacfilé
  • szójaszósz
  • 2 tk. méz
  • vaj
A halszeleteket előző nap pácoljuk be a szójaszószba, valamikor menetközben forgassuk meg őket. Olvasszunk fel egy kevés vajat serpenyőben és adjuk hozzá a mézet, karamellizáljuk pár percig. Ebben a lazacszeleteket mindkét oldalukon 3-4 perc alatt süssük meg. Jó sötét lesz a szójaszósz miatt, ne ijedjünk meg nem ég oda olyan hamar.
Én barnarizzsel ettem.

2008. december 4., csütörtök

Időbolt...

... ez kéne most nekem. Az ötlet egyébként a Friss tinta! című verses kötetből származik, nem emlékszem pontosan, de azt hiszem Barak László írása a vers. A könyvet egyébként nagyon ajánlom kicsiknek és nagyoknak is egyaránt, én nagyon szeretem :)
Szóval temérdek dolgot szeretnék csinálni, de persze nincs rá idő. Máskor van idő, csak ötlet nincs. Nagyon ideje lenne már lecserélni a blog színeit, meg a bannert valami szép téli témára. Aztán kellene már gyártani a képeslapokat, igaz ahhoz már legalább az alapanyagokat megvettem. Van még két szépséges óriási tobozom, amikből ajtódíszt szeretnék csinálni. Ott mondjuk az ötlet még nem körvonalazódott teljesen, de van már néhány hozzávaló, majd kipróbálom. Nomeg akad néhány saját készítésű ajándék is, aminek neki kéne látni. Mondjuk legalább kivételesen azzal nem vagyok gondban, hogy kinek mit ajándékozzak, ami jól is jön most, mert nem lenne időm a városban kóborolni, mondván hátha meglátok valami érdekeset. Csak aztán nehogy az legyen a vége, hogy sehol sem kapok az elképzelésnek megfelelő dolgot, mert ez alkalmasint előfordult már (:
Azért időnként mégis csinálok ezt-azt, mert hát valamivel kell lazítani is :) Így gyártottam a múlt hétvégén a sok ékszert, ami egyébként nem volt akkora jó ötlet, de ezt gondolhattam is volna. Majd jövőre okosabb leszek és nem ékszert csinálok, hanem díszeket.
Ellenben a közelmúltban két receptet is próbáltam Ízbolygótól. Az egyik a barnított vajas keksz volt. Megmondom őszintén, nem igazán nyerte el a tetszésemet. Gyerek kezébe biztosan nem adnám, nagyon omlós lett, nem kerülne a szájába semmi sem csak a padlóra (o; A recept egyszerű, de sajnos nekem ez az íz nem jött be, olyan nem tudom milyen, de nem volt kifejezetten kedvemre való. Szerencsére azért másnak elnyerte a tetszését, úgyhogy kárba nem veszett :)
A másik pedig a halpuffancs volt. Nagyon gyors és egyszerű recept, valóban nem a megszokott hal. Engem egy kicsit talán zavart, hogy a muffinformából nem ilyen ízt vár az ember, de alapvetően finom volt. Igaz a halat nekem nem sikerült kézzel szétnyomni, úgyhogy tekerős darálón áttoltuk, így teljesen jó lett. Elteszem a receptet, mert ahogy Ízbolgyó is írja, lehet turbózni mindenfélével, alkalomadtán én is szívesen teszek majd még próbát vele.

2008. november 12., szerda

Hal fűszeres morzsakéregben

Régóta félretett recept és már egy ideje akciósan megvett hal :) Tesómnál csináltuk, némi módosítással. Nem volt aprító, így egyszerűen zsemlemorzsát használtunk. A morzsa homogenizálásában is segített volna az aprító, mert így nem érződött a fokhagyma sem, a citrom viszont annál jobban. Nem is nagyon van mit hozzáfűzni, nekem ez nagyon ízlett így :) Villámgyorsan készen van, mondjuk 40 perc sütéssel együtt. Tilápiából vagy pangasiusból csináltuk, nem emlékszem pontosan.


mindmegette.hu: Tengeri hal fűszeres morzsakéregben

2008. szeptember 24., szerda

Borsós-baconos-sajtszószos spagetti

Az úgy volt, hogy szüleim valamilyen megfontolásból vettek Szlovákiában egy zacskó sajtszószt. Aztán persze ott állt a hűtőben. Bár nem szeretek tasakból főzni, azt még jobban utálom, ha anélkül vásárolnak, hogy megnéznék mi van a hűtőben. Nálunk pedig ez sajnos előfordul, úgyhogy időnként szükség van rá, hogy abból főzzek, amit otthon találok. Most is ez történt, úgyhogy ez az egyik kevés önállóan kreált recept. Bár meg kell hagyni, hogy az ilyen akciók fejlesztik az ember kreativitását (o;

Borsós-baconos-sajtszószos spagetti

Hozzávalók:
  • egy zacskó spagetti
  • nagy fej hagyma
  • 2-3 gerezd fokhagyma
  • 15-20 dkg bacon
  • 15 dkg borsó
  • 2 tasak sajtszósz, vagy 2 tömlős krémsajt
  • tej
  • olaj, bors, szerecsendió
A tésztát bő, sós vízben kifőzzük. A hagymát és a fokhagymát felaprítjuk és némi olajon üvegesre pároljuk. Hozzáadjuk a felkockázott bacont és szép pirosra sütjük. Ha ezzel megvagyunk, hozzáadjuk a borsót, és pár percig fedő alatt pároljuk, hogy megpuhuljon. Ha a borsó puha, hozzáöntjük a krémsajtot, és elkeverjük, hogy felolvadjon, majd tejjel felöntjük. Annyi tejet adjunk hozzá, hogy valami kellemes szósz állagot kapjunk :) Ha összekeverjük az egészet a tésztával, akkor érdemes hígra csinálni, mert a tészta úgyis megissza a levet. Végén borsozzuk és reszelünk bele szerecsendiót. Só nem kellett bele, mert a sajtok és a szalonna is sós.
Az arányok nem biztos, hogy teljesen tökéletesek, mert szemre csináltam, szóval ízlés szerint lehet változtatni. El tudom képzelni csirkemellel is és borsó helyett pl. kukoricával.

Az jutott még eszembe korábban, hogy feljegyzek ide olyan recepteket is, amiket gyorsan és kevés felszereléssel is el lehet készíteni. Az ötlet egyrészt onnét jött, hogy találkoztam korábban az Index fórumban egy "Egyszerű ételek éhes szingliknek" című topikkal. Másrészt meg kollégista vagyok, és bizony ez itt nem egy luxuskonyha. Aztán meg valóban nem annyira kézenfekvő egy főre főzni. Ilyet mondjuk szinte sosem csinálok, mert kettőre könnyebb, és nem dől össze a világ, ha kétszer egymás után is ugyanazt ebédelek :) Nomeg nincs is mindig idő főzni.
Szóval azt hiszem a fenti recept lesz a nyitánya ennek a gyűjteménynek. Nyilván nem kell itt majd elképesztő kulináris élményeket várni, inkább csak ötleteket szeretnék adni. Meg persze nekem is jól jön, hogy össze lesznek gyűjtve, és lesz miből válogatni, mert sajnos hajlamos vagyok gyakran ugyanazt enni, ha szeretem.
Néhány hozzávaló alapvetően ki fog esni, ilyen pl. a káposzta, mert az finoman szólva nem szinglibarát alapanyag :) Bár időnként valóban lehet látni kis helyes fejeket. Valamint vélhetőleg a hús is hiányozni fog, ugyanis én nem ragaszkodom hozzá, és elég annyi, amennyit otthon eszek hétvégén. Meg szerdánként tesóméknál (;
Titkon reménykedem abban is, hogy talán olyanok is kedvet kapnak a kotyvasztáshoz, akik eddig nem fogtak hozzá, mondván, hogy az nagyon időigényes. Nekik mondom, hogy pl a múltkor egy barackleves és borsófőzelék virslivel vacsora fél óra alatt kész volt. Azt hiszem ez elég jó eredmény :)

A felszereltésg a következő (a konyhában villanyplatni van, a sütő pedig tud grillezni is):
  • egy kisebb és egy nagyobb deszka
  • nagykés, evőszköz egy főre, 2 pár evőpálca
  • sajtreszelő, zöldséghámozó, fakanál
  • lapostányér, egy 4 ill egy 5 dl-es müzlis tálka
  • serpenyő, tejforraló, kb 1,5 literes nyeles lábos fedővel
  • 2 dl-es és 330 ml-es pohár, 2,5 dl-es bögre
  • változó mennyiségű és térfogatú műanyag edény (ezek mondjuk ritkán vesznek részt a főzésben)
Volt korábban egy kis teflonos tepsim, amit hazavittem a nyáron, anyukám pedig betette a mosogatógépbe, és lejött róla a teflon (o; Szóval egy jénai, vagy kis tepsi vagy valami, amit a sütőbe be lehet tenni még hiányzik.

2008. augusztus 16., szombat

Paradicsom-padlizsán tornyok

Ismét Kochfroschtól loptam a receptet. Tulajdonképpen nem igen ettem még padlizsánt másképp, mint padlizsánkrémnek, kicsit tartottam tőle. Feleslegesen (o;
Ültettünk a kertbe padlizsánt, nagyon szépen termett is, azonban megjelentek a krumplibogarak. Mivel már a krumpli szára elszáradt, hát megtámadták a padlizsánt. Az a tapasztalat egyébként, hogy szinte szívesebben eszik, mint a krumplit. Mire észbe kaptunk, már lerágták a leveleket, így aztán idén ennyi volt a padlizsánnak. Az utolsó két kis padlizsánból pedig ilyen tornyokat csináltam, egy héten belül már másodszor :) A kaprot kihagytam, mert egyrészt nem volt, másrészt meg nem szeretem :)

Paradicsom-padlizsán tornyok (2 főre)

Hozzávalók:
  • 1 közepes padlizsán
  • 2 paradicsom
  • majonéz
  • aprított kapor
  • só, bors
  • 1 tojás
A padlizsánokat felkarikázzuk, majd a sóval és borssal ízesített felvert tojásba forgatjuk, és egy serpenyőben kevés olajon mindkét oldalukat szép pirosra sütjük. A paradicsomot is felkarikázzuk. Egy padlizsánkarikát megkenünk majonézzel, megszórjuk kaporral, majd jöhet egy paradicsomkarika, egy kevéske só, némi majonéz és kapor, majd jöhet ismét egy padlizsánkarika és így tovább. Én 3 emeletesre csináltam, annál magasabbak szerintem már szétcsúsznak.
Langyosan vagy hidegen a legjobb kenyérrel, salátával.

Próbálkoztam még egyébként a héten egy kókuszos sütivel is, de az elég tragikusan sikerült :) 50 perc alatt sem sikerült megsülnie, sőt még utólag is visszatettem, hátha lehet rajt segíteni. Az íz jó volt, de csak a külseje sült meg. Azt hiszem majd még valamikor próbálkozok vele, talán laposabb formába teszem, h vékonyabb legyen a tészta.