Kindle-tok 2.

Íme kész a másik verzió. Nem is lettem volna önmagam, ha nem csinálok egy ilyen vicceset. Az a másik olyan konzervatív (: A szín a Cookiemonstertől van, mert én azt kedvelem, a formához pedig a Facebook Backyard Monsters játékának logója szolgáltatta az ötletet.

Csillár fülbevaló

Igazán örvendezek, hogy mostanság barkácsolok is megint, és vannak ötleteim. Szeretem ugyan a főzést is, de nekem ez is nagyon kell. Ehhez a darabhoz az eheti éjszakai műszakban Taylor Swift - Change című viedoklipjéből vettem az ötletet. Jobban mondva lemásoltam (:
Persze megint majdnem úgy jártam, mint általában, hogy kitalálom, aztán nincs hozzá pont olyan gyöngy (: Jó hosszú is lett, 14 cm kapocs nélkül - nekem leér a kulcscsontomig.
Ez a láncos variáció tetszik, láttam már sok helyen, azt hiszem csinálok még majd ilyesmit, csak valami szolidabbat.

Az idei töklámpásaim

Halloween lampion

Ezeket még régebben csináltam a KreativHobby katalógusból vett ötlet alapján. A pauszt úgy általában kedvelem, nem véletlenül szoktam időről időre lampiont gyártani (: Ezek is mintás pauszból és fekete hullámkartonból készültek.Ez a két utolsó darab a szekrényben lapult, és most elajándékoztam a kolleginának, aki most lelkesen hangulatvilágít velük (; Köszönet neki a képekért!

Lesz majd tökfaragás is a hétvégén, nagyon szépek termettek a kertben, úgyhogy szerintem mindet megfaragom, már keresgéltem mintákat is (:
A magot pedig megpirítom sütőben, mert az egyik kollega szerint csak azért adom a cinkéknek, mert még nem ettem ilyet (:

Jóreggelt-muffin

Ihol egy újabb jófajta muffin recept. A muffin amúgy is mindig a tuti megoldások közé tartozik, mert egyszerű, gyorsan készen van és gyakorlatilag nem lehet elrontani. Ennek meg pláne örülök, mert ez amolyan vitaminos fajta, szükség esetén biztosan be lehet vele csapni a finnyás gyerekeket is (;


Jóreggelt-muffin

Hozzávalók:

• 8 dkg darált mogyoró (dió)
• 2-3 ek. mogyoróbél
• 17,5 dkg liszt
• 2 tk sütőpor
• 1 csipet só
• 1 csipet őrölt fahéj
• 20 dkg sárgarépa
• 1 kisebb alma
• 2 nagy tojás
• 15 dkg barnacukor
• 10 dkg napraforgó olaj

Melegítsük a sütőt 180°C-ra.
A darált mogyorót egy száraz serpenyőben közepes tűzön pirítsuk, míg illatozni kezd és pici színt kap, majd hagyjuk kihűlni. A mogyoróbelet törjük vagy vágjuk durvára. Egy tálban keverjük össze a lisztet, sót, fahéjat és sütőport. A répákat mossuk meg (szükség esetén hámozzuk is) és reszeljük vékonyra. Az almának vágjuk ki a magházát, hámozzuk meg és vékonyan aprítsuk fel.
A tojást, cukrot és olajat egy habverővel 2-3 perc alatt verjük habosra. Eztán adjuk hozzá az almát, a répát (levével együtt, ha van) és darált mogyorót végül a lisztet. Most már csak addig keverjük, amíg sikerül a hozzávalókat egyenletesen eloszlatni.
A muffinformát béleljük ki muffinpapírral és kanalazzuk bele a masszát. A tetjét szórjuk meg a törött mogyoróval. Süssük kb. 30-35 percig, amíg szépen feljönnek és egy kis színt kapnak. Tűpróbával ellenőrizzük, hogy valóban megsültek-e.

Most, hogy a receptet fordítottam, észrevettem, hogy én elfelejtettem megpirítani a diót (: Viszont a végeredmény így is finom lett.

Kochfrosch: Gute Morgen Muffin

Kindle-tok

Tesóm alapos megfontolás után rendelt magának egy Kindlet. A végén úgy várta a csomagot, mint egy kisgyerek a Jézuskát (: Meg kell mondjam nagyon tetszik nekem is, annak ellenére, hogy én azért alapvetően szeretem a könyvet fogni. Főleg a régi könyveket, amiknek olyan jó könyvtár szaga van, meg a megsárgult papírt lapozni. Ellenben azért a fákat is nagyon szeretem, és most a környezetbarát énem győzött. Ráadásul most épp egy meglehetősen vastag könyvvel vagyok félbe, de nem szeretem cipelni pont ezért, mert temérdek helyet foglal. Ilyenkor nekem is eszembe jut, hogy milyen jó volna egy ilyen olvasó, ami vékonyabb, mint a határidőnaplóm, és sokkal könnyebb lenne azt hurcolni. A baj csak az, hogy nagyon kevés magyar nyelvű irodalom érhető el hozzá.
A képeskönyveket persze még mindig nem pótolja, de ha az ember regényt, dokumentációt olvas, ahol a betű a lényeg és nem a kép, szerintem sokkal jobb. Igaz így szép könyvespolcunk sem lehet, mert szerintem az is egy jó látvány. Bár ugyanennek a másik oldala, hogy aki kicsi lakásban lakik az megspórolhatja a polcot (:
A színt tesóm választottam, valami szolidat kívánt. Nekem van már egy másik ötletem is, ami aközben jutott eszembe, míg ezzel birkóztam, mert már ez is a második verzió. De gondoltam megcsinálom ezt is, egyrészt, hogy végre legyen már egy, másrészt a másik ötletem amolyan mókás darab, és lehet, hogy tesóm nem nagyon akar majd olyannal mutatkozni a villamoson (;
Az anyag vékony filc, a nyílás pedig gyöngyfonallal van "beszegve".

Kumpir

Tegnap megejtettük a kumpir evést, és bár a faszénen sütés hiányzott, jól sikerült.

Az egészben sült krumplinak sok variációja van, országonként változó. A kumpir a török változat, ahogy én hallottam egyenesen inkább isztambuli. Elég népszerű gyorskaja, sok helyen árulják. Örülök, hogy erre direkt felhívták a figyelmemet, hogy próbáljuk ki. Azt kell mondjam ideális vendégváró ezzel, hogy mindenfélével meg lehet tölteni. Alapvetően félbevágják, és a belsejét vajjal és sajttal pürésítik össze. Mivel én sajnos nem tudtam kérgesre sütni a héját, ezért a fél krumpliknak kanállal kiszedtem a belsejét, illetve annak egy részét és külön tálban kevertem össze a sajttal és a vajjal, majd visszakanalaztam a ladikokba. Ízlés szerint lehet az egyéb töltelékeket válogatni, gyakorlatilag minden lehet bele rakni. Nekem volt egy vegetáriánus vendégem is, ezért is döntöttem úgy, hogy megcsinálom ezt a vajas-sajtos alapot, és aztán utána mindenki a saját kedvére töltögeti a krumplikat. Majonéz vagy ketchup passzol a tetejére, bár mi végül nem tettünk semmit.


Jó nagy krumplikat válogassunk hozzá, úgy az igazi. A krumplikat sikáljuk meg alaposan, majd fóliában bő egy órát süthetjük a sütőben 220°C-on. Aki teheti süsse kérgesre a külsejét. Ha megpuhultak a krumplik, vágjuk ketté őket hosszában és a belsejét keverjük össze sajttal, vajjal és sóval. Erre pedig aztán tényleg tetszés szerint pakolhatunk már mindent. Nálam a következő töltelékek voltak: francia saláta, fekete olivabogyó, pirított bacon, virsli, hagymás pirított gomba, lilahagyma.
Jól ment hozzá a forraltbor (;

Amerikai káposztasaláta++

A múlt hétvégi névnapozós vacsorára kerestem valami salátát, illetve előételt. Vannak fogások, amiket az ember nagyon szeret, mégis szinte csak bizonyos alkalmakkor készíti. Ilyen pl. a szinte csak szilveszterkor előkerülő tormakrémes sonkatekercs. Ez lett az előétel, és ehhez kellett egy saláta, így került képbe az amerikai káposztasaláta avagy cole slaw.

Mivel mostanság nálam eléggé képben van a cékla, egyrészt mert nagyon szépek nőttek a kertben, másrészt meg mert nemrég ettem a menzán csíki mártást, és kedvet kaptam hozzá. A csíki mártást aztán a menzás alapján meg is csináltam. Utólag néztem csak utána a csíki mártásnak, mert sosem hallottam róla korábban, és rá kellett jönnöm, hogy a menzás és saját verzió nem volt teljesen jó, mert hiányzott belőle a gomba. Az alma is a mártás okán került ide, gondoltam jól fog passzolni. Szóval így utólag gyakorlatilag összeházasítottam a cole slaw-t a csíki mártással (; Egyébként így a tél közeledtével nagyon praktikus is a recept, amolyan vitamin saláta, és minden hozzávaló könnyedén beszerezhető tél közepén is.
A cole slaw receptjét a Szakácsok könyvéből vettem, ehhez adtam még reszelt almát és céklát (nyersen). Dupla adagot csináltam és ebben volt egy nagyobb alma fele, meg egy kisebb cékla. Szép rózsaszín lesz (; de szerintem egyébként az eredeti cékla nélküli színe gusztusosabb.

Amerikai káposztasaláta (Cole slaw)
Hozzávalók:

• 115 g tejföl
• 2 ek majonéz
• 4 ek almaecet
• 2 ek porcukor (szerintem ez sok)
  
• 250 g vékonyra szeletelt káposzta
• 115 g reszelt sárgarépa

Egy tálban keverjük össze a tejfölt, a majonézt, az ecetet és a cukrot, és ízesítsük sóval, borssal. Keverjük simára.
Tegyük bele a káposztát és a sárgarépát, és alaposan forgassuk össze. Tálalásig hűtőben tároljuk.

Szakácsok könyve: Amerikai káposztasaláta, 341. oldal

Isztambul képekkel

Jó sokára ugyan, de akkor most következzék pár kép az isztambuli kirándulásból:

A Kék mecset.

Ez volt az egyik ebéd, igen remek kebabok voltak, amit én itthon még nem ettem. Persze minden csípős, vagy legalábbis adnak hozzá paprikát, hogy azzá tedd (: Büszke is voltam magamra, hogy milyen jól megettem ezt, mert persze ez is csípett.

Az amúgy finom künefe, de erre már nem sok kapacitásunk maradt, mert nagyon tömény, és nagyon jól voltunk lakva már a kebabbal is. Ez amúgy nagyon vékony tészta, mint nálunk a levestészta, és sajttal van megtöltve. Ezzel a tállal együtt van megsütve, szirupban úszik és pisztáciával van megszórva a teteje.

Macskák. Mindenütt. (;

Mozgóárus, alant látható szendvicset árult és helyben grillezték a kis húsgombócokat. Az útikönyv eléggé eltanácsolt minket a mozgóárusnál való evéstől, de tesóm kétszer is evett és szerencsére semmi baja nem lett.

A fűszerbazárban nem voltunk ugye, mert nem maradt rá idő, de fűszerárus persze azért volt. Én végül nem hoztam semmilyen fűszert, csak a kendőket. Valahogy nem volt időm rákészülni erre az egész Törökország témára, úgyhogy a paprikák nem érdekeltek, a curry nem akkora kedvencem, hirtelen más meg nem került szem elé, ami érdekelt volna. Talán majd legközelebb, amikor nem csak két-három fűszeres stand lesz.

Ez itt kérem a kumpir. Egy kollegámat kértem meg, hogy kérdezzen meg egy török ismerősét, mit ajánl Isztambulban. No hát az egyik ez volt, ami szerinte inkább valóban isztambuli specialitás, mint török. Ez egy nagy krumpli, amit megpirítanak faszénen, kettévágják, és a belsejét sóval, vajjal és reszelt sajttal összekeverik. Innét pedig a kínálat erejéig a vásárló válogatja össze, hogy mit kér még bele. Nekem volt benne oliva, kukorica, majonézes saláta meg valami fura szószok. Azok nem voltak túl jók és nem is akartam kérni, csak azért mutattam rá, hogy megkérdezzem micsoda, de az eladó rögtön rá is kanalazta (; A kumpirral meg fogok próbálkozni otthon is, sőt már vendégeket is hívtam rá, remélem nem fog kudarcba fulladni (;

Isztambul második

09.09.
Szerettünk volna az Ayasofyaban indítani, de mikor odaértünk épp betereltek egy túristacsoportot majd kitették a papirost, hogy 13 óráig zárva van. Két másik lehetőségünk maradt, az egyik a Kék Mecset, a másik pedig a ciszternák. A kék mecset nem jöhetett szóba mert tesóm sem volt illendően öltözve, rólam nem is beszélve. A ciszternák viszont valóban ott van szemben, egészen gyorsan is ment a sor, így oda vettük be magunkat. Azt hittem valamiért, hogy ez sokkal mélyebben van, de pár lépcsőn le is lehet jutni. Egészen bámulatos építmény a sok karcsú oszloppal és téglaberakásos boltívvel. Van benne útvonal építve a túristáknak, mert kb. térdig érő víz van most is benne. Meglepetésemre halak is úszkáltak a vízben, elég sok és elég nagyok is. El sem tudom igazából képzelni, hogy milyen lehetett, amikor ez tele volt vízzel. Képzeljünk el egy 70x140 méteres teret, amiben 9 m magas oszlopok tartják a boltozatot, számszerint 336. Az oszlopok márványból vannak, van amelyik egy, van amelyik két darabból van. A legtöbb oszlop korintoszi és dór stílusú. Van egy fura, faragott dudoros is, amit szerencse reményében lehet fogdosni. Két oszlop alapját medúza fejről mintázott kőtömb alkotja. Az egyik ilyen kő fejest van, a másik pedig oldalt, valószínűleg semmi különösebb oka nincs annak, hogy nem rendesen állnak. A ciszternát egyébként Jusztinanusz császár (527-565) építtette.
Ezután megpróbáltuk megkeresni a Gülhane parkban a pénzverdét, de nem találtuk meg (; Arra tippelünk egyébként, hogy ma valami ünnepnap van, mert nagyon sok bolt zárva van. Így aztán fogtuk magunkat és lesétáltunk a kikötőbe, majd befizettünk egy Boszporusz-túrára. Ez annyit tesz, hogy az ember szépen felhajózik egészen Anadolu Kavagi-ig közben kikötve mindkét oldalon pár helyen. Így jelentem elmondhatom, hogy jártam Ázsiában is (; A végállomáson nem volt túlságosan sok időnk, persze ott is kacatárusok és éttermek sokasága fogadott. Egyik helyen ettünk egy remek sültmakrélás szendvicset. A szakács olyan gyorsan tesóm kezébe nyomott két tintahalkarikát valami fokhagymás-joghurtos mázzal, hogy csak néztünk, de meg kell hagyni nagyon finom volt. Odafelé egyébként majd megfagytam amikor nem sütött a nap, nagyon szeles volt a hajón. Visszafelé eléggé sikerült elaludni (; de leszálltunk eggyel előbb és sétáltunk kicsit, meg vettünk valami olajban sült karikát ami mézzel lehetett átitatva, vagy én nem tudom, de iszonyat tömény volt. Ilyesmit meg szezámmagos karikát szinte mindenütt lehet kapni, a parton meg osztrigák vannak citrommal és ott helyben be lehet szippantani. Mondjuk ezt egyenesen gusztustalannak tartom, ehhez nem vagyok eléggé ínyenc (; Nomeg van ugyan egy harmad hepatitis oltásom, de ennyivel nem merném ezt bepróbálni (;
Érdekes egyébként, hogy vízből csak egyféle van, mégpedig szerencsére buborékmentes. Árulják amúgy mindenütt, és teljesen vállalható áron, de a legolcsóbb persze így is egy sima boltban.