Isztambul második

09.09.
Szerettünk volna az Ayasofyaban indítani, de mikor odaértünk épp betereltek egy túristacsoportot majd kitették a papirost, hogy 13 óráig zárva van. Két másik lehetőségünk maradt, az egyik a Kék Mecset, a másik pedig a ciszternák. A kék mecset nem jöhetett szóba mert tesóm sem volt illendően öltözve, rólam nem is beszélve. A ciszternák viszont valóban ott van szemben, egészen gyorsan is ment a sor, így oda vettük be magunkat. Azt hittem valamiért, hogy ez sokkal mélyebben van, de pár lépcsőn le is lehet jutni. Egészen bámulatos építmény a sok karcsú oszloppal és téglaberakásos boltívvel. Van benne útvonal építve a túristáknak, mert kb. térdig érő víz van most is benne. Meglepetésemre halak is úszkáltak a vízben, elég sok és elég nagyok is. El sem tudom igazából képzelni, hogy milyen lehetett, amikor ez tele volt vízzel. Képzeljünk el egy 70x140 méteres teret, amiben 9 m magas oszlopok tartják a boltozatot, számszerint 336. Az oszlopok márványból vannak, van amelyik egy, van amelyik két darabból van. A legtöbb oszlop korintoszi és dór stílusú. Van egy fura, faragott dudoros is, amit szerencse reményében lehet fogdosni. Két oszlop alapját medúza fejről mintázott kőtömb alkotja. Az egyik ilyen kő fejest van, a másik pedig oldalt, valószínűleg semmi különösebb oka nincs annak, hogy nem rendesen állnak. A ciszternát egyébként Jusztinanusz császár (527-565) építtette.
Ezután megpróbáltuk megkeresni a Gülhane parkban a pénzverdét, de nem találtuk meg (; Arra tippelünk egyébként, hogy ma valami ünnepnap van, mert nagyon sok bolt zárva van. Így aztán fogtuk magunkat és lesétáltunk a kikötőbe, majd befizettünk egy Boszporusz-túrára. Ez annyit tesz, hogy az ember szépen felhajózik egészen Anadolu Kavagi-ig közben kikötve mindkét oldalon pár helyen. Így jelentem elmondhatom, hogy jártam Ázsiában is (; A végállomáson nem volt túlságosan sok időnk, persze ott is kacatárusok és éttermek sokasága fogadott. Egyik helyen ettünk egy remek sültmakrélás szendvicset. A szakács olyan gyorsan tesóm kezébe nyomott két tintahalkarikát valami fokhagymás-joghurtos mázzal, hogy csak néztünk, de meg kell hagyni nagyon finom volt. Odafelé egyébként majd megfagytam amikor nem sütött a nap, nagyon szeles volt a hajón. Visszafelé eléggé sikerült elaludni (; de leszálltunk eggyel előbb és sétáltunk kicsit, meg vettünk valami olajban sült karikát ami mézzel lehetett átitatva, vagy én nem tudom, de iszonyat tömény volt. Ilyesmit meg szezámmagos karikát szinte mindenütt lehet kapni, a parton meg osztrigák vannak citrommal és ott helyben be lehet szippantani. Mondjuk ezt egyenesen gusztustalannak tartom, ehhez nem vagyok eléggé ínyenc (; Nomeg van ugyan egy harmad hepatitis oltásom, de ennyivel nem merném ezt bepróbálni (;
Érdekes egyébként, hogy vízből csak egyféle van, mégpedig szerencsére buborékmentes. Árulják amúgy mindenütt, és teljesen vállalható áron, de a legolcsóbb persze így is egy sima boltban.