Gyors vacsora

A nyáron közös konyhán vagyok unokatesómmal, vagyis én főzök rá gyakorlatilag :) Ami alapvetően jó, mert mégis könnyebb kettőre főzni. Sajnos az ízlésünk csak módjával vág egybe, ő nem kényes ugyan, de eléggé konzervatív ízlése van. A minap pl. a Szerájban vacsoráltunk, és én nem győztem lelkesedni a bulgurnak, aminek egy enyhe - szerintem - menta íze volt, neki viszont egyáltalán nem ízlett. A bulgur után kedvet kaptam a nem megszokott gabonákhoz, és kaptam az alkalmon, hogy van még maradék tökfőzelék, így nyugodtan kotyvaszthatok a saját ízlésemre. Én a tökfőzeléket amúgy sem szeretem, unokatesómnak meg nem kell szörnyednie a reformkonyha miatt :)
Csináltam már korábban kölest, remek változatosság, ha az ember lázadni kíván a rizs-krumpli-tészta triumvirátusa ellen. Anyukám szerint papagájeleség, szerintem azért annál sokkal jobb :) Igaz ma kissé züllött vagyok, kifelejtettem belőle a kukoricát, meg a fűszereket is kishíján kihagytam, de azért a végére mégis sikerült rendbeszedni a fogást.

Sonkás kölesrizottó

Hozzávalók:

• 1 bögre köles
• 1 csomag vegyes mirelit zöldség (400-450g)
• 10 dkg felkockázott füstölt sonka (én most füstölt csirkesonkát használtam)
• közepes fej hagyma
• só, borsikafű, majoranna, petrezselyem

A kölest feltesszük kb. 2,5-szeres sós vízben főni.
A hagymát felaprítjuk és olajon üvegesre pirítjuk a felkockázott sonkával együtt. Hozzáadjuk a zöldséget is, picit megsózzuk, és fedő alatt puhára pároljuk. Ha kész, összeöntjük a kölessel, és megszórjuk a zöldfűszerekkel.
Az eredeti recept tejfölt is ír hozzá, én azzal nem próbáltam, valahogy az én ízlésemnek nem kívánkozik ez hozzá.

Mindmegette: Sonkás kölesrizottó

Olívás kenyér pancettával

Ez az alkotás már ugyan vagy két hetes, de csak most jutottam oda, hogy bejegyzést is csináljak hozzá. Megint megkívántam egy jó ropogós kenyeret, és Kochtopf mindig csuda szimpatikus kenyereket süt. Azt kell mondjam van még mit gyakorolnom, mert ez egyáltalán nem olyan lett, mint Kochtopfé. Nem volt végülis rossz, de inkább csak olyan sütiszerű lett. Anyukám szerint a dara miatt, én igazából nem tudom. De mint sokszor korábban, megint az lett, hogy finom ugyan, de nem néz ki túl jól. Talán azért még egyszer megpróbálkozok vele :)
Nem tudom mások mivel formázzák a kenyeret, vagy lehet, hogy van direkt kenyérformájuk, de az én tésztám ahogy kel mindig elterpeszkedik. Így aztán inkább lepényformájú lesz, mint kenyér.

Olívás kenyér pancettával

Hozzávalók:

• 350 g búzaliszt
• 15 g dara
• 10 g élesztő
• 7 g só
• 35 g jó minőségű olívaolaj
• kb. 200 g víz

• 100 g zöld és fekete olívabogyó vegyesen
• 100 g Pancetta (bacon-t használtam)
  
• 1 marék friss zsálya

Az olívákat szükség esetén magozzuk ki és aprítsuk fel. A szalonnát vágjuk apróra. A szalonnát egy serpenyőben süssük épp ropogósra, majd vegyük vissza a hőmérsékletet és adjuk hozzá az olívát és 2 percig pároljuk. Vegyük le a tűzről a serpenyőt, keverjük a felaprított zsályát az olívás szalonnához, és hagyjuk kihűlni.
Az élesztőt futtassuk fel egy kevés vízben. A szalonnás keverék kivételével a többi hozzávalót keverjük össze egy tálban, és gyúrjunk belőle lágy tésztát. Adjuk végül hozzá a szalonnás keveréket, és jól dolgozzuk bele. A tésztát lefedve egy óráig kelesszük, majd formázzuk meg és hagyjuk még egy órát kelni.
A sütőt melegítsük 230°C-ra, majd a tésztát vágjuk be párszor, mielőtt betesszük, süssük kb. 30-35 percig. Rácsra téve hagyjuk kihűlni.

Kochtopf: Olivenbrot mit Pancetta

Sárgabarackpuding

Idén jól alakult a sárgabarack termés, szépséges pirospozsgás barackjaink termettek. Lehetőleg le is kellene szedni, mert ez ilyen lekvár típusú barack, ami rögtön ilyen puhára érik, aztán ha magától esik le a fáról már nem nagyon lehet vele sok mindent kezdeni. Egy részéből ennek okán lekvár lett, de azért a szebbeket ládába rakosgattuk, azokat szépen felfaljuk :)
Kellemes hűs desszertet csináltam néhányból. Sajnos pudingformám nincsen, így poharas desszert lett belőle. Mivel nem kellett magától megállnia, nem is tettem a pudingba külön zselatint, bár szerintem a puding elég kemény lett, megállt volna így is.


Sárgabarackpuding (8 db 1,5 dl-es formához)

Hozzávalók:

• 6 zselatinlap (10g)
• 2,5 dl édeskés fehérbor
• 7 ek. porcukor
• 1 körömnyi fahéj
• 3 szegfűszeg
• 1 zacskó vaníliás pudingpor
• fél liter tej
• 1 kg sárgabarack
• 3 ek. citromlé
• 8 hámozott mandula
• 4 cl. barackpálinka
• 1 púpos ek. étkezési keményítő
• 1-2 dl tejszín
• 1 zacskó vaníliás cukor

3 zselatinlapot beáztatunk hideg vízbe. 2 dl bort 1 ek. porcukorral, a fahéjjal és a szegfűszeggel felforraljuk, leszűrjük. A zselatint kinyomkodjuk, elkeverjük a meleg borban, hagyjuk langyosra hűlni. Arányosan elosztva a formákba töltjük, fél órára betesszük a hűtőbe, hogy megdermedjen. Közben a vaníliás pudingporból, 3 ek. porcukorból és a tejből pudingot készítünk. A maradék 3 zselatinlapot 5 percre hideg vízbe áztatjuk, kinyomkodjuk, és a meleg, de nem tűzforró pudinghoz keverjük. Kissé hűlni hagyjuk, gyakran megkeverjük.
A barackokat megmossuk, leforrázzuk, 2 percig állni hagyjuk, majd héjukat lehúzzuk, félbevágjuk, kimagozzuk, a citromlével meglocsoljuk. 8 szép félbarackba, a mag helyére 1-1 szem mandulát illesztünk, és mandulás felükkel lefelé a megdermedt borzselé tetejére helyezzük őket. A maradék barack felét apró kockákra vágjuk, meglocsoljuk a barackpálinkával, a pudinghoz adjuk, és a formákba simítjuk. Legalább 3 órára a hűtőbe tesszük. A maradék barackot botmixerrel péppé turmixoljuk, hozzáadjuk a maradék 2 ek. porcukrot, néhány percig szelíd tűzön forraljuk. A maradék fél dl. borban elkeverjük a keményítőt, a barackpüréhez adjuk, sűrűsödésig (1 perc) főzzük, hagyjuk kihlni.
Tálaláskor a tejszínt a vaníliás cukorral kemény habbá verjük, nyomózsákba tesszük. Minden kistányérra 1-2 evőkanál barackmártást simítunk. A formákat néhány pillanatra forró vízbe mártjuk és a barackmártás tetejére fordítjuk a pudingot. Tejszínhabbal és mentalevélkékkel díszítjük.

Lajos Mari - Hemző Károly: 99 nyalánkság 33 színes ételfotóval (8. oldal)

Sajtos cukkini lepény

Ismét egy zöld bejegyzés, de most már amúgy is nagyon ideje a friss hazai zöldségeknek és gyümölcsöknek. Ennek a receptnek az alapanyaga is már a kertből származik, sőt egyenesen az első cukkinit használtam fel hozzá :)
A recept ugyan sajtosat ír, de a hozzávalók között sehol nem szerepelt a parmezán, csak a leírásban. Nem nagyon vagyok otthon a parmezánt illetően, nem is azt használtam, így sajnos nem igen tudom megmondani, hogy mennyit kellene beletenni. Talán egy evőkanálnyira tippelnék, de igazából tényleg nem tudom.
Az egyetlen hátránya az ilyen zöldséges lepényeknek, hogy olajon kell őket sütni, amitől aztán az embernek rettentő sültkrumpli szaga lesz.

Sajtos cukkini lepény

Hozzávalók (2 főre):

• 250 g cukkini
• 3 db újhagyma
• 2 db tojás
• 2 ek. teljes kiőrlésű tönkölyliszt
• 1 kk. szárított majoranna
• 1 kk. szárított fodormenta
• 1 tk. szerecsendió
• őrölt bors, só
  
• 3 ek. olaj
• parmezán
  

A tojás egy edényben felverjük, elkeverjük benne a lisztet, a sót, a szerecsendiót, a majorannát, a fodormentát és a borsot. A cukkinit felkockázzuk (én nagy lyukú reszelőn reszeltem), a hagymát feldaraboljuk és elkeverjük a tojással, majd végezetül a frissen reszelt parmezánt is hozzáadjuk.
Közepes lángon előmelegített serpenyőben kevés olajon 1-1 evőkanálnyi masszából lepényeket formázunk és mindkét oldalukon aranybarnára sütjük őket.

Népszabadság TV-Magazin

Pestos csiga

Enyém a ház egész hétvégén :) Ilyenkor remekül lehet kotyvasztani, nem kell senkihez igazodni, tényleg azt főzök/sütök, amihez kedvem szottyan. Annyi hátránya van, hogy egy főre nem olyan könnyű a főzést kivitelezni, ha az ember nem akar egy hétig ugyanazt enni. Szóval valami olyat kell, amit esetleg több részletben is meg lehet csinálni, vagy valóban lehet érdemben egy adagban csinálni. Így majd vacsorára nyársakat sütök, a hús gondolkozik a pácban a hűtőben, annyit fogok felszúrni, ahányhoz kedvem lesz, a többi meg szépen eláll.
De nem is a nyárs a lényeg, hanem a jó idő miatt folyton piknikezésen jár az eszem. A minap jártam a Kopaszi-gáton, vagyis elég gyakran járok arra, de a minap láttam több társaságot is rendes szép borospoharakkal ücsörögni a padon/fűben. Ma meg beugrott, hogy milyen jól passzolna egy ilyen piknikhez a csiga - félreértés ne essék tésztáról beszélünk nem az állatról (o; Korábban szoktam gyártani pizzásat, de arra gondoltam most pestoval fogom megkenni. Néha nézegettem a pestokat a boltban, nodehát egy ilyen üveg egy egész vendégseregnek elég tésztára, és nem áll el sokáig, úgyhogy sosem vettem. Egyszer megpróbáltam házilag előállítani, de nem volt minden fűszerből friss, úgyhogy elég határeset lett csak :)
Mindenesetre a csiga most remek lett, fotóval legnagyobb sajnálatomra nem tudok szolgálni, mert a masina épp kirándul. Nélkülem... :(

A tésztához Stahl Judit pizzatészta receptjét használtam, amit korábban már írtam is. Csak egy fél adagot csináltam. A kenéshez pedig Spar pesto-t használtam és megszórtam a tetejét reszelt sajttal. 190g-os kiszerelésű üvegnek talán kicsit több, mint a felét használtam el.

Attól függ, mekkora csigákat akarunk, a tésztát egészben is nyújthatjuk, vagy több részletben. Én kis helyeseket akartam, úgyhogy elfeleztem a tésztát. Kb. fél centi vastag téglalapot nyújtottam belőle, megkentem pestóval, feltekertem a hosszanti oldalánál, majd felkarikáztam. Vajazott tepsire tettem a csigákat, tettem rájuk sajtot, és mint a pizzát, 220°C-on pirosra sütöttem.

Avokádókrém

Direkt nem írok guacamole-t, mert bár az is egyfajta avokádókrém, ez mégsem az. Anyukám valamikor vett egy avokádót, és ő azok közé tartozott, aki tudta ugyan, hogy ez gyümölcs, de ennek megfelelően azt is gondolta, hogy édes. Sajnos csalódnia kellett, nem kicsit :) Ekkor csináltam a maradékból guacamolet, de meg kell mondjam, nem ízlett. Ezzel is kicsit úgy vagyok, hogy kéne enni valahol olyat, amit hozzáértő ember készít, hogy tudjam milyennek kell lennie.
Kb. két hete viszont kaptunk avokádókrémet, ami nagyon ízlett, ezt reprodukáltam most. Azt hiszem az a baj, hogy nem szeretem annyira intenzíven az avokádó ízét, és ez a krémsajtos verzió ezért ízlik jobban.
Sajnos nem sikerült igazán jó avokádót venni, mert bár megnyomtam és puhának éreztem, kiderült nem azért puha, mert érett, hanem mert kissé fonnyadt. Mindegy, összeturmixoltam, azért így is jó lett :)

Avokádókrém

Hozzávalók:

• 1 avokádó
• 1 campingsajt
• só, bors, citromlé

Az avokádót félbe vágjuk, kikanalazzuk a belsejét és villával összetörjük. Megcsepegtetjük citromlével, hogy ne barnnuljon meg, majd hozzáadjuk a sajtot, alaposan kikeverjük és sóval, borssal ízesítjük. Kicsit hagyjuk összérni.

Diós keksz

Megmondom őszintén nem olvasok túlságosan sok gasztroblogot, van néhány jól bejáratott, amikre azért rendszeresen rápislantok. Az elmúlt egy-két hétben sajnos ezek is kimaradtak, és valószínűleg az elkövetkezendő pár hétben sem fogom őket túl gyakran látogatni. Kellett viszont egy sütirecept, és szakácskönyvet lapozgatni nem igen volt kedvem. Végül Stahl Juditnál bukkantam egy szimpatikus, gyors receptre.
Végül kétszer is megsütöttem, mert az első adagot a szüleim és a vacsorára érkező házaspár pikk-pakk befalta :) Szép nem lett, mert a lekvár valóban kemény volt, és így aztán mindenféle szögletes formában terpeszkedett a kekszek tetején. A második üveg lekvár viszont folyt, így abból már szép "szemet" lehetett csinálni a sütiknek. A második adagba nem csak a tojás sárgáját tettem bele, hanem beletettem egy kisebb egész tojást, hogy ne legyen annyi megmaradt fehérje. Így is teljesen rendben volt, kicsit lágyabb lett persze a tészta és így jobban elterpeszkedtek a sütik, de alapvetően teljesen jó lett. Mogyoró helyett diót használtam, mert abból van itthon sok :)

Stahl Judit: Mogyorós keksz ribizlilekvárral

Csillagánizsos-karamellás tej

Próbáltam magamnak tegnap autós fuvart szervezni a hazaútra, hát 4 lehetőségből egy sem jött be :) Így aztán kénytelen voltam vonatozni, aminek az lett a vége, hogy egészen halálra fagytam, mire hazaértem. Rettentően meg is kívántam egy jó bögre karamellás tejet, de sajnos nem volt tej. Az idő mit sem változott, úgyhogy a kedvem sem múlt el a karamellás tejre, így aztán ma pótoltam :)

Csillagánizsos-karamellás tej

Hozzávalók:

• kb 5 dkg cukor
• 6 dl tej
• 1 szép nagy csillagánizs

A cukrot tegyük egy lábasba, és kevergetés nélkül hagyjuk megolvadni és szép barnára pirulni. Ekkor öntsük fel a tejjel, dobjuk bele a csillagánizst és melegítsük, amíg a karamell fel nem olvad.

Anyáknapi torta és szülinapi fagyi

Tesóm nem nagy sütievő, a fagyit viszont annál jobban szereti, úgyhogy már tavaly is mondta, hogy csak akkor süssek neki tortát, ha fagyitorta lesz. Neszenekem. Van ugyan fagylaltgépünk, de a csuda tudja mikor használtuk utoljára. Sok más blogon viszont annyi remek fagyis receptet olvastam, gondoltam no most tényleg én is nekifogok, és tesómnak ha nem is egy egész tortányit, de azért csinálok fagyit. Előkaptam hát az Ínyesmestert, biztos voltam benne, hogy ebben aztán valódi fagyireceptek lesznek. Mivel érdemleges gyümölcsök még nincsenek, karamellfagyit választottam. Valóban nem nagy ördöngősség megcsinálni, az eredmény viszont remek lett :) Annak ellenére, hogy nem találtuk meg a fagyigép lefagyasztható betétjét, teljesen jó lett, remekül ki lehet kanalazni az edényből, nem is kell gombócolni (;
Mivel anyukám és nagymamám kevésbé rajongói a fagyinak, ők egy tortát kaptak. Ez mondjuk eléggé rosszul indult. Kell bele 6 tojás szétválasztva, nyilván a negyediknek a sárgája beleesett a fehérjékbe, és ki is pukkant. Kihalásztam ugyan, de a habot nem lehetett keményre verni. Végül azért nem esett teljesen össze a tészta, a nagy tortaforma miatt amúgy is lapos lett, úgyhogy nem volt feltűnő :) Az kicsit bosszantott, hogy a cseresznye megszínezte a tésztát, de nem piros lett, hanem elég csúnya szürkés. Az íze rendben van, csak nem néz ki kifejezetten jól, pedig alaposan lecsepegtettem a felolvasztott cseresznyét. Viszont ennek a tortának a nagy előnye, hogy hárommal több tojásfehérje kell bele, mint sárgája (;

Cseresnyés torta

Hat tojássárgáját 6 kanál cukorral, 1 citrom levével simára kavarunk. Aztán hozzáadjuk a 6 tojás habját, 10 deka őrölt mandulát, kevés finom morzsát és kikent tortaformába öntve, cseresnyével bőven meghintve, megsütjük (26 cm-es tortaformában ez kb. 30-40 perc 190°C-on). Mikor készen van, 3 tojás felvert habjához 10 deka cukrot keverünk és a torta tetejére kenjük. Meghintjük cukorral kevert őrölt mandulával és a sütőben megszárítjuk.
Nos a tojáshab szárításáról fogalmam sincs, úgyhogy kb. 100°C-on kb. egy órát szárítottam, és úgy döntöttem, hogy jó lett :)

Karamellfagylalt

28 deka cukrot aranysárgára pirítunk, 6 simára kevert tojás sárgáját föleresztjük 3/4 liter teszínnel vagy nyers tejjel, belekeverjük a kihűlt pörkölt cukrot és folytonos kevergetés közben forrásig hevítjük. Levéve tovább keverjük, míg egészen kihűl. Fagylaltgépbe öntve megfagyasztjuk.

Karamellfagylalt II. (én ezt csináltam)

Négy tojást simára keverünk 12 deka vaniliás cukorral ( sima cukrot használtam egy jó evőkanál házi vaníliaaromával). Ráöntünk 7,5 deci friss, nyers tejet és folytonos kevergetés közt fölforraljuk. 12 deka cukrot aranyszínűre pirítunk és a teljesen kihűlt tejhez keverjük nagyon óvatosan és lassan. Akkor a szokásos módon megfagyasztjuk.

Az Ínyesmester szakácskönyve - Cseresnyés torta 355. oldal
Az Ínyesmester szakácskönyve - Karamellfagylalt I/II. 375. oldal

Töltött pizza

A minap láttam a TV Paprika Húshagyó című adásában, hogy ilyet csinált a műsorvezető. Megmondom őszintén az a nő nem annyira szimpatikus, szerintem egy főzőműsorban nem keltenek túl jó hatást a nagy műkörmök. Egyébként viszont örülök, hogy van ilyen műsor, mert sajnos nagyon sok helyen a húsmentes fogás kimerül a rántott sajtban/zöldségben.
Lényeg, hogy kedvet kaptam ehhez a dologhoz, úgyhogy ma vacsorára hirtelen neki is estem. Semmi extra, ami azt illeti, kissé amolyan spanyol viasz :) Jó volt kicsit másképp enni a pizzát, így félbe hajtva remek útravaló, jól el lehet csomagolni.

A töltelék ízlés kérdése, bármit belepakolhatunk, amit megkívánunk. A tv-műsorban természetesen vegetáriánus töltelék volt, krémsajt alappal, kukoricával, hagymával és koktélparadicsommal meg még kétféle kemény sajttal.
Én sűrített paradicsommal kentem meg, megszórtam pizzafűszerrel és kukorica, sonka, hagyma és gomba került bele. Tettem bele reszelt sajtot is, illetve elsőre kifelejtettem, így a tetejére szórtam :) Legközelebb azt hiszem kívülre és belülre is tennék, mert azért a finom ropogós-aranybarna sajtréteg jó dolog :) Ha nem szórunk a tetejére sajtot, kenjük meg olívaolajjal, hogy ne száradjon ki. Esetleg hústűvel meg is szurkálhatjuk a tésztát, mert eléggé felfújódott.
A pizzatészta receptjét Stahl Judittól kölcsönöztem.

Pizzatészta

Hozzávalók:

• 1 kg liszt
• 2 tasak szárított élesztő
• 2 csapott ek. só
• 1 ek. szárított oregano
• frissen őrölt fekete bors
• 2 tk. cukor
• 6 dl langyos víz
• 6 ek. olivaolaj
  

Először langyosra melegítem a lisztet a mikróban úgy, hogy zacskóstul beteszem egy percre a legalacsonyabb fokozatra, aztán beleszitálom egy nagy tálba, hozzákeverem a sót, a szárított oreganot és tisztes mennyiségű, frissen őrölt borsot.
Utána a létező legnagyobb keverőtálamba beleszórom a szárított élesztőt meg a cukrot. Langyos vízzel simára keverem és hozzáöntöm az olívaolajat is.
Előszedem a kézi robotgépet, beleillesztem a tésztadagasztó karokat, majd lassú fokozatra kapcsolom, és elkezdem apránként belekeverni az élesztős-olajos vízbe a fűszeres lisztet. Amikor már az összeset beledolgoztam, magasabb fokozatra váltok a gépen, és 6-7 perc alatt hólyagosan simára dagasztom a pizzatésztát.
Még 1-2 percig kézzel is megdolgozom a bucit, aztán beleforgatom a vékonyan kiolajozott tálba, hogy sehol ne száradjon ki, és konyharuhával lefedve meleg helyen 45 perc alatt a duplájára kelesztem. Ezután újra átgyúrom a tésztát és elosztom 4 egyenlő részre. Amíg az egyiket jó centisvastagságúra nyújtom, addig a többi cipót lefedve tartom.
A kis jóindulattal kör alakúnak is minősíthető pizzát enyhén megolajozott sütőlapra teszem, és 15 perces pihenő után jöhet rá a pizzamártás meg azok a toppingok, amelyekhez épp kedvönk támad. Előmelegített 220 °C-os sütőben 20-25 perc alatt sül a pizza ropogósra, attól függően, hogy mivel pakoltuk meg.

Stahl Judit - Enni jó!