Azt hittem nem sikerül postolni, de egy egészen banális megoldás kínálkozott: a blogspot.com le van ugyan tiltva a blogger.com viszont nincs (o; Képek egyelőre nem lesznek, körülményes az átméretezésük...
Igen, ismét utazok (; Voltam egyébként otthon is, nem szeretném, ha valaki azt hinné, hogy folyton nyaralok csak. Idén viszont tesómmal hirtelen felindultságból két útra is beneveztünk, úgyhogy most Isztambulban vagyunk.
Az ideúton kapásból összeszedtünk egy órás késést, meg örömmel tapasztaltuk a reptéren, hogy 15 € vízumot kell fizetnünk, Persze az is szokatlan, hogy rendesen kell az útlevél, ellenőrzik meg pecsételnek bele. Én még nem repültem az Unión kívülre.
A szállás rendben van, egy három fős szobát kaptunk végülis, legalábbis az egyik ágy eléggé kétszemélyesnek tűnik. Miután elfoglaltuk a szobát, jártunk egyet a városban. Fél órán belül leszólított minket egy fazon, aki nejlonszatyorból akart nekünk parfümöt eladni 10 €-ért. Hozzáteszem azok kb. 60 €-os parfümök, legalábbis az eredetiek. A második fél órában pedig összeismerkedtünk Hasannal, aki állítása szerint a helyi Big Brotherben szerepelt, és összejött egy magyar származású lánnyal, aki jól lelépett tőle. Ennek ellenére azért minket kedvel, és ha bármiféle információra szükségünk van, csak szóljunk neki, ő mindent tud és elintéz. Kúl... már kapcsolatunk is van helyi alvilággal (; Nem lehet egyébként szinte sehol megállni, sem bolt sem étterem előtt, mert rögtön ott terem valaki, aki megpróbál eladni valamit vagy beinvitálni. Szerencsére sikerült hamar megtanulni ignorálni az ilyeneket (:
A közlekedés borzasztó itt is, gyalogosként nagyon oda kell figyelni. Először nem találtunk ATM-et, majd rájöttünk, hogy kb. 10 méterenként van egy (;, nem váltottunk ugyanis otthon pénzt.
A városban tök sok macska van, én még így másfél nap után is örülök nekik, tesóm szerint ezt abba kéne hagynom (; Szerencsére tényleg mindenütt árulnak sálat és kendőt, úgyhogy majd kedvemre válogathatok. Ezen kívül mindenhol van ékszer, szőnyeg és bőrárú meg persze valami etetőhely. Hja és remek szépséges lámpásokat árulnak, egy olyat szívesen vennék, de attól tartok drága lesz, majd meglátjuk...
Az utikönyvet lapozva szembesültünk a helyzettel, hogy temérdek látnivaló van, úgyhogy nemhogy unatkozni nem fogunk, szerintem egyáltalán nem is lesz időnk mindent megnézni. Első napra bevettük magunkat a Topkapi szerájba meg az archeológiai múzeumba. Ez igazából egész napot kitöltő szórakozás volt, még ha el is tekintünk attól, hogy délelőtt rögtön eltévedtünk és így elvesztegettünk egy órát (; A szeráj nem olcsóság (20 líra ~ 3000 forint), pláne hogy jórésze be is volt zárva, meg a hárembe még külön belépő volt. A bejáratnál fémdetektoros kapun kell átmenni meg átvilágítják a táskákat. Be is tojtam kicsit, mert nálam volt bicska, de aztán mivel csak övtáska volt azt nem tettük be az átvilágítóba, hanem úgy a kapu mellé, hova az övet meg hasonlókat kell tenni.Természetesen nagyon szép, tele sok-sok túristával. A kincseskamrára mindenki kíváncsi volt, úgyhogy ott bazi nagy sor volt, mi meg nagyon kelet-európaiasan véletlenül a sor elejére álltunk (; Gyönyörűek voltak a kiállított ékszerek és temérdek ékkővel díszített egyéb használati tárgyak is, meg maguk a helyiségek is nagyon szépen, gazdagon diszítettek. A múzeumban csuda dolgok voltak azért, láttunk egyiptomi múmiát és sok-sok szarkofágot, egészen a római korig. Voltak pl. állatalakok/csempék az istari kapuról is és mindenféle más babiloni szobrok. Persze volt sok kisebb használati tárgy és agyagtáblák. Igazán sok görög szobor volt, illetve volt olyan rész amit nem néztünk már meg mindkettőnknek fájt a lába (;
Végül lementünk a kikötőbe, mert szeretnénk majd hajózni is, de most csak körülnéztünk meg átsétáltunk a Galata-hídon, ami az Aranyszarv-öböl felett ível át. Itt van halpiac is közvetlenül a parton meg persze étterem is. Ide azt hiszem majd még visszajövünk, mert nagyon jól nézett ki. Aztán ha már itt voltunk felmásztunk a Galata toronyba, amiből elsőosztályú kilátás nyílik a városra. Ebben a városrészben nem valami szépek az utcák egyébként, elég lepukkantak a házakkal együtt. Igaz fentről lehetett látni, hogy milyen sok háznak van a tetején terasz, azt nagyon irigyeltem, remekül lehet ilyenkor ott grillezni vagy partizni szerintem. Visszafelé villamossal jöttünk, mert elég volt már a gyaloglásból, csak előtte még sikerült betévedni egy olyan utcába, hogy odahaza futva menekültem volna (; Valahogy itt külföldön érdekesnek találom az ilyeneket, és nem ijesztőnek (;
Enni persze mindenütt lehet itt, tegnap sikerült is egy Adana kebabot enni, ami birkahúsból van, és az nagyon ízlett. Azt az utcán álló asztalokon ettük és műanyag sámlin ültünk, úgyhogy egész autentikus volt. Én ma csirke shish-t ettem, ez is egészen rendben volt. Ehhez viszont poharas vízt kaptunk, olyan volt, mint egy joghurtospohár, lehúzható fóliával (o; Vettünk kíváncsiságból a boltban két csokit, abból az egyik Delirium névre hallgatott, én meg be is dőltem a marketingnek. Ez konkrétan rossz volt. Csokival bevont valami fehér pillecukor szerű izé, benne meg morzsaszerű csokis valami. Többet nem veszünk (; Az utcán mindenütt árulnak, illetve frissen facsarják a narancs és gránátalma levet. Lehet venni dinnyét is, nyilván ezt nem kíséreljük meg (: Láttunk még magárusokat (dió, mandula, pisztácia, mogyoró), no és persze itt is árulják a grillezett kukoricát mint Tiranában.
Sikerült ramadán idején jönnünk, bár ez nem annyira látszott a tömegen, de tény, hogy napnyugta után egészen sok helyi volt a Kék Mecset környékén. A másik, ami nekem konkrétan zavaró, azok a müezzinek. Iszonyat mennyiségű mecset van, és természetesen mindegyikből szól valami. Így sztereoban nem az igazi. A Topkapiban is volt pár helyiség, ahol koránt feolvasás szólt, és ott is valaki ült és tényleg élőben mondta, nem felvétel volt, de ott nem zavart.
Azt hiszem ez a hét nem lesz olyan olcsó, mint a Montenegró/Tirana, és nem azért mert drága megélni, hanem mert egy vagyont f
ogunk belépőkre kifizetni. Itt viszont legalább van mit nézni, sőt, még túl sok is van.
Igen, ismét utazok (; Voltam egyébként otthon is, nem szeretném, ha valaki azt hinné, hogy folyton nyaralok csak. Idén viszont tesómmal hirtelen felindultságból két útra is beneveztünk, úgyhogy most Isztambulban vagyunk.
Az ideúton kapásból összeszedtünk egy órás késést, meg örömmel tapasztaltuk a reptéren, hogy 15 € vízumot kell fizetnünk, Persze az is szokatlan, hogy rendesen kell az útlevél, ellenőrzik meg pecsételnek bele. Én még nem repültem az Unión kívülre.
A szállás rendben van, egy három fős szobát kaptunk végülis, legalábbis az egyik ágy eléggé kétszemélyesnek tűnik. Miután elfoglaltuk a szobát, jártunk egyet a városban. Fél órán belül leszólított minket egy fazon, aki nejlonszatyorból akart nekünk parfümöt eladni 10 €-ért. Hozzáteszem azok kb. 60 €-os parfümök, legalábbis az eredetiek. A második fél órában pedig összeismerkedtünk Hasannal, aki állítása szerint a helyi Big Brotherben szerepelt, és összejött egy magyar származású lánnyal, aki jól lelépett tőle. Ennek ellenére azért minket kedvel, és ha bármiféle információra szükségünk van, csak szóljunk neki, ő mindent tud és elintéz. Kúl... már kapcsolatunk is van helyi alvilággal (; Nem lehet egyébként szinte sehol megállni, sem bolt sem étterem előtt, mert rögtön ott terem valaki, aki megpróbál eladni valamit vagy beinvitálni. Szerencsére sikerült hamar megtanulni ignorálni az ilyeneket (:
A közlekedés borzasztó itt is, gyalogosként nagyon oda kell figyelni. Először nem találtunk ATM-et, majd rájöttünk, hogy kb. 10 méterenként van egy (;, nem váltottunk ugyanis otthon pénzt.
A városban tök sok macska van, én még így másfél nap után is örülök nekik, tesóm szerint ezt abba kéne hagynom (; Szerencsére tényleg mindenütt árulnak sálat és kendőt, úgyhogy majd kedvemre válogathatok. Ezen kívül mindenhol van ékszer, szőnyeg és bőrárú meg persze valami etetőhely. Hja és remek szépséges lámpásokat árulnak, egy olyat szívesen vennék, de attól tartok drága lesz, majd meglátjuk...
Az utikönyvet lapozva szembesültünk a helyzettel, hogy temérdek látnivaló van, úgyhogy nemhogy unatkozni nem fogunk, szerintem egyáltalán nem is lesz időnk mindent megnézni. Első napra bevettük magunkat a Topkapi szerájba meg az archeológiai múzeumba. Ez igazából egész napot kitöltő szórakozás volt, még ha el is tekintünk attól, hogy délelőtt rögtön eltévedtünk és így elvesztegettünk egy órát (; A szeráj nem olcsóság (20 líra ~ 3000 forint), pláne hogy jórésze be is volt zárva, meg a hárembe még külön belépő volt. A bejáratnál fémdetektoros kapun kell átmenni meg átvilágítják a táskákat. Be is tojtam kicsit, mert nálam volt bicska, de aztán mivel csak övtáska volt azt nem tettük be az átvilágítóba, hanem úgy a kapu mellé, hova az övet meg hasonlókat kell tenni.Természetesen nagyon szép, tele sok-sok túristával. A kincseskamrára mindenki kíváncsi volt, úgyhogy ott bazi nagy sor volt, mi meg nagyon kelet-európaiasan véletlenül a sor elejére álltunk (; Gyönyörűek voltak a kiállított ékszerek és temérdek ékkővel díszített egyéb használati tárgyak is, meg maguk a helyiségek is nagyon szépen, gazdagon diszítettek. A múzeumban csuda dolgok voltak azért, láttunk egyiptomi múmiát és sok-sok szarkofágot, egészen a római korig. Voltak pl. állatalakok/csempék az istari kapuról is és mindenféle más babiloni szobrok. Persze volt sok kisebb használati tárgy és agyagtáblák. Igazán sok görög szobor volt, illetve volt olyan rész amit nem néztünk már meg mindkettőnknek fájt a lába (;
Végül lementünk a kikötőbe, mert szeretnénk majd hajózni is, de most csak körülnéztünk meg átsétáltunk a Galata-hídon, ami az Aranyszarv-öböl felett ível át. Itt van halpiac is közvetlenül a parton meg persze étterem is. Ide azt hiszem majd még visszajövünk, mert nagyon jól nézett ki. Aztán ha már itt voltunk felmásztunk a Galata toronyba, amiből elsőosztályú kilátás nyílik a városra. Ebben a városrészben nem valami szépek az utcák egyébként, elég lepukkantak a házakkal együtt. Igaz fentről lehetett látni, hogy milyen sok háznak van a tetején terasz, azt nagyon irigyeltem, remekül lehet ilyenkor ott grillezni vagy partizni szerintem. Visszafelé villamossal jöttünk, mert elég volt már a gyaloglásból, csak előtte még sikerült betévedni egy olyan utcába, hogy odahaza futva menekültem volna (; Valahogy itt külföldön érdekesnek találom az ilyeneket, és nem ijesztőnek (;
Enni persze mindenütt lehet itt, tegnap sikerült is egy Adana kebabot enni, ami birkahúsból van, és az nagyon ízlett. Azt az utcán álló asztalokon ettük és műanyag sámlin ültünk, úgyhogy egész autentikus volt. Én ma csirke shish-t ettem, ez is egészen rendben volt. Ehhez viszont poharas vízt kaptunk, olyan volt, mint egy joghurtospohár, lehúzható fóliával (o; Vettünk kíváncsiságból a boltban két csokit, abból az egyik Delirium névre hallgatott, én meg be is dőltem a marketingnek. Ez konkrétan rossz volt. Csokival bevont valami fehér pillecukor szerű izé, benne meg morzsaszerű csokis valami. Többet nem veszünk (; Az utcán mindenütt árulnak, illetve frissen facsarják a narancs és gránátalma levet. Lehet venni dinnyét is, nyilván ezt nem kíséreljük meg (: Láttunk még magárusokat (dió, mandula, pisztácia, mogyoró), no és persze itt is árulják a grillezett kukoricát mint Tiranában.
Sikerült ramadán idején jönnünk, bár ez nem annyira látszott a tömegen, de tény, hogy napnyugta után egészen sok helyi volt a Kék Mecset környékén. A másik, ami nekem konkrétan zavaró, azok a müezzinek. Iszonyat mennyiségű mecset van, és természetesen mindegyikből szól valami. Így sztereoban nem az igazi. A Topkapiban is volt pár helyiség, ahol koránt feolvasás szólt, és ott is valaki ült és tényleg élőben mondta, nem felvétel volt, de ott nem zavart.
Azt hiszem ez a hét nem lesz olyan olcsó, mint a Montenegró/Tirana, és nem azért mert drága megélni, hanem mert egy vagyont f
ogunk belépőkre kifizetni. Itt viszont legalább van mit nézni, sőt, még túl sok is van.
3 megjegyzés:
Tok jo poszt! Koszi!
Dinnyet miert nem? en eppen most ettem egy nagyon finom minidinnyet. :) sparban lehet kapni, es olcso volt, mondom szar is lesz. aztan majdnem az ev legjobb dinnyeje. :)
vilagutazo dia. :)
szia
Din
Ismered a kifejezést, hogy "a szultán bosszúja"? - hát ezért nem (;
Habár mással is megkockáztattuk ezt, de szerencsére nem lett bajunk.
Nem ismertem, de majd legooglezom. :)
meg nyaraltok? ha igen, ha nem, johetnek a beszamolok tovabbra is. :) apam mindig el akart vinni Isztambulba, de nem sikerult neki. :) mondjuk annyira nem is akarta. :)
jo ejt.
Din.
Megjegyzés küldése