A kenyér

Több blogon is olvastam már arról, hogy milyen is a jó kenyér. Én is szívesen sütök ilyesmiket, van is a tarsolyban még recept, de valahogy nem igazán sikerülnek olyanra, mint amit elképzelek. A legjobb, sőt mondhatnám kifogástalan ilyen próbálkozás a dagasztás nélküli kenyér lett. De próbáltam már zsömleféleséget sütni, az már nem volt éppen tökéletes :)
A bolti kenyerek nekem is gondot okoznak, többnyire olyan zsúrkenyérszerűek, másnap már szárazak, nem lehet megkenni mert elmorzsálódik stb. Lehet ugyan jó kenyeret venni, az egyik ilyen a mások által is kedvelt Ludwig&Mentesi féle Jókenyér, de többnyire az árát is jól megkérik.
Én azt hiszem mégiscsak a környékünkön működő egyik pék termékeit favorizálom a legjobban. A kiflije teljesen tökéletes, ilyet még sehol nem ettem. A másik jóság meg, hogy egészen friss kenyereket lehet kapni, a múltkor dobálni kellett még olyan forró volt, mert akkor szedték ki a kemencéből :) Nomeg a korrektség, hogy délután féláron adják a délelőtt sütött kiflit - pedig szerintem nem volt száraz még akkor sem. Csak pislogatam, bezzeg a boltban... a szöget is be lehetne verni egyik-másikkal mégsem adják olcsóbban.
Ha jól rémlik akkor készül sima fehér kenyér, magos, rozsos, (sós) kifli, buci, kakaós csiga, pizzás izé :), túrós bugyor, kalács, briós, cukros kifli, lekváros táska, búr kifli (diós, mákos). Azt hiszem ennyi :) A péksütikről nem nagyon tudok nyilatkozni, én nem igen szeretem ezeket, de felteszem azok sem maradnak el a kenyér minőségétől.

Borsós-baconos-sajtszószos spagetti

Az úgy volt, hogy szüleim valamilyen megfontolásból vettek Szlovákiában egy zacskó sajtszószt. Aztán persze ott állt a hűtőben. Bár nem szeretek tasakból főzni, azt még jobban utálom, ha anélkül vásárolnak, hogy megnéznék mi van a hűtőben. Nálunk pedig ez sajnos előfordul, úgyhogy időnként szükség van rá, hogy abból főzzek, amit otthon találok. Most is ez történt, úgyhogy ez az egyik kevés önállóan kreált recept. Bár meg kell hagyni, hogy az ilyen akciók fejlesztik az ember kreativitását (o;

Borsós-baconos-sajtszószos spagetti

Hozzávalók:

• egy zacskó spagetti
• nagy fej hagyma
• 2-3 gerezd fokhagyma
• 15-20 dkg bacon
• 15 dkg borsó
• 2 tasak sajtszósz, vagy 2 tömlős krémsajt
• tej
• olaj, bors, szerecsendió
  

A tésztát bő, sós vízben kifőzzük. A hagymát és a fokhagymát felaprítjuk és némi olajon üvegesre pároljuk. Hozzáadjuk a felkockázott bacont és szép pirosra sütjük. Ha ezzel megvagyunk, hozzáadjuk a borsót, és pár percig fedő alatt pároljuk, hogy megpuhuljon. Ha a borsó puha, hozzáöntjük a krémsajtot, és elkeverjük, hogy felolvadjon, majd tejjel felöntjük. Annyi tejet adjunk hozzá, hogy valami kellemes szósz állagot kapjunk :) Ha összekeverjük az egészet a tésztával, akkor érdemes hígra csinálni, mert a tészta úgyis megissza a levet. Végén borsozzuk és reszelünk bele szerecsendiót. Só nem kellett bele, mert a sajtok és a szalonna is sós.
Az arányok nem biztos, hogy teljesen tökéletesek, mert szemre csináltam, szóval ízlés szerint lehet változtatni. El tudom képzelni csirkemellel is és borsó helyett pl. kukoricával.

Az jutott még eszembe korábban, hogy feljegyzek ide olyan recepteket is, amiket gyorsan és kevés felszereléssel is el lehet készíteni. Az ötlet egyrészt onnét jött, hogy találkoztam korábban az Index fórumban egy "Egyszerű ételek éhes szingliknek" című topikkal. Másrészt meg kollégista vagyok, és bizony ez itt nem egy luxuskonyha. Aztán meg valóban nem annyira kézenfekvő egy főre főzni. Ilyet mondjuk szinte sosem csinálok, mert kettőre könnyebb, és nem dől össze a világ, ha kétszer egymás után is ugyanazt ebédelek :) Nomeg nincs is mindig idő főzni.
Szóval azt hiszem a fenti recept lesz a nyitánya ennek a gyűjteménynek. Nyilván nem kell itt majd elképesztő kulináris élményeket várni, inkább csak ötleteket szeretnék adni. Meg persze nekem is jól jön, hogy össze lesznek gyűjtve, és lesz miből válogatni, mert sajnos hajlamos vagyok gyakran ugyanazt enni, ha szeretem.

Néhány hozzávaló alapvetően ki fog esni, ilyen pl. a káposzta, mert az finoman szólva nem szinglibarát alapanyag :) Bár időnként valóban lehet látni kis helyes fejeket. Valamint vélhetőleg a hús is hiányozni fog, ugyanis én nem ragaszkodom hozzá, és elég annyi, amennyit otthon eszek hétvégén. Meg szerdánként tesóméknál (;
Titkon reménykedem abban is, hogy talán olyanok is kedvet kapnak a kotyvasztáshoz, akik eddig nem fogtak hozzá, mondván, hogy az nagyon időigényes. Nekik mondom, hogy pl a múltkor egy barackleves és borsófőzelék virslivel vacsora fél óra alatt kész volt. Azt hiszem ez elég jó eredmény :)

A felszereltésg a következő (a konyhában villanyplatni van, a sütő pedig tud grillezni is):

• egy kisebb és egy nagyobb deszka
  
• nagykés, evőszköz egy főre, 2 pár evőpálca
• sajtreszelő, zöldséghámozó, fakanál
  
• lapostányér, egy 4 ill egy 5 dl-es müzlis tálka
• serpenyő, tejforraló, kb 1,5 literes nyeles lábos fedővel
• 2 dl-es és 330 ml-es pohár, 2,5 dl-es bögre
• változó mennyiségű és térfogatú műanyag edény (ezek mondjuk ritkán vesznek részt a főzésben)

Volt korábban egy kis teflonos tepsim, amit hazavittem a nyáron, anyukám pedig betette a mosogatógépbe, és lejött róla a teflon (o; Szóval egy jénai, vagy kis tepsi vagy valami, amit a sütőbe be lehet tenni még hiányzik.

Névnapozás

Tekintve, hogy két névnap is közel kerül egymáshoz, kedves ismerősökkel együtt tartunk névnapot. Ilyenkor mi szoktunk menni hozzájuk, de most kiegyeztem a nénivel, hogy ő főz, én pedig szolgáltatom a sütiket. Nem újítottam semmit, megbízható kipróbált recepteket választottam. Eredetileg a citromtortát akartam megcsinálni narancsos verzióban, de anyukám lebeszélt erről. Így aztán vaníliás kifli, szezámmagos rúd és arab kávétorta alkotta a repertoárt az én részemről.
A néni pedig remek aszalt szilvával tűzdelt és baconnel tekert karajt csinált párolt káposztával és krumplipürével valamit sajtos csirkemellet. Remekül főz, úgyhogy természetesen nem maradtunk éhen (;

Arab kávétorta

Hozzávalók:

• 25 dkg cukor
• 10 tojás
• 2 cs. vaníliás cukor
• 2 tk. őrölt feketekávé
• 15 dkg étcsoki (nálam a Tibi a favorit)
• fél cs. sütőpor
• 2 ek. liszt
• 15 dkg porcukor
• 2 dl tej
• 20 dkg vaj
• 2 ek. erős feketekávé

A tésztához 25 dkg cukrot hat tojás sárgájával és egy csomag vaníliás cukorral habosra kikeverünk, azután 10 dkg reszelt csokoládét, 2 tk. őrölt kávét, fél csomag sütőport, két kanál lisztet és legvégül a hat tojás fehérjének kemény habját adjuk hozzá. Vajazott, lisztezett tortaformában közepes tűznél sütjük (180 °C-on 40-50 perc volt nálam, tűpróba!) és kihűlés után két rétegre éles késsel átvágjuk.
Töltelék és átvonó: 15 dkg porcukrot 3 tojás sárgájával, 1 egész tojással, egy csomag vaníliás cukorral és két dl tejjel állandó keverés mellett vízgőz felett sűrűre főzünk, időközben hozzáadva 2 ek. erős feketekávét és 5dkg étcsokoládét. Kihűlés után a krémhez keverünk még 20 dkg vajat és lapos késsel felkenjük.
Tetejére a krémből kis rózsákat és csillagot formálunk nyomózsákból, vagy kis lecsípett hegyű papírtölcsérrel.

Az a helyzet, hogy a tortasütésen még bőven van mit gyakorolni :) Legalábbis lehetőleg normálisan ketté vágni a piskótát nekem elég komoly feladat, még szerencse, hogy csak kétfelé kellett :) Aztán meg persze a szépséges elsimított felület is probléma volt. Hamar megsejtettem, hogy nem fog menni, így aztán inkább ilyen kócosra csináltam.
Ellenben szegény tortát érte némi atrocitás. Átvittük magunkkal, és én mondtam, hogy hagyjuk kint a teraszon amíg sorra nem kerül, legalább hidegen lesz, mert a hűtőbe nem fért volna be. Aztán ja, még figyelmeztettek is, de én csak legyintettem. Valamelyik környékbeli cica bizony megnézte egész közelről (o; Az eredmény alant látható, frankón lenyalta a torta egy részéről a krémet. Mondjuk a mi cicánknak is ízlett, mert lenyalta a kanalat (;

A mi süteményeskönyvünk (Váncza könyv), 184. recept

Szezámmagos rúd

Hozzávalók:

• 50 dkg liszt
• 25 dkg margarin
• 1 tojás sárgája
• fél cs. sütőpor
• 10 dkg reszelt trappista sajt
• 2 ek. egész mák
• 3-4 ek. tejföl
• kb. 2 ek. szezámmag
• só

A lisztet és a margarint elmorzsoljuk, és a többi hozzávalóval egybedolgozzuk. 4-5 mm vastagságúra nyújtjuk, a tészta tetejét tojásfehérjével megkenjük, bőségesen megszürjuk előre megpirított szezámmaggal és derelyevágóval vékony rudakat vágunk. Lassú tűznél sütjük (180°C - 15perc).

Akitől a receptet kaptam, igazán kifogástalan vékonyka ropi-szerű pálcikákat csinált, meg szép fehérek lettek. Az nekem azt hiszem jobban tetszett, de ez íze ennek is nagyon jó lett :)

Túrós pogácsa

Nem vicceltek, valóban nagyon őszi idő kerekedett így nagy hirtelen. Jó is volt ez a pogácsa, már csak a cserépkályhába kell begyújtani meg forralt bort kell főzni (o;

Túrós pogácsa

Hozzávalók:

• 25 dkg liszt
• 25 dkg átpasszírozott túró
• 25 dkg vaj/margarin
• 1 dkg élesztő
• 1 tk. só
• tej, cukor

Az élesztőt kevés langyos cukros tejben felfuttatjuk. A túrót, lisztet, margarint és sót összevegyítjük majd a felfuttatott élesztővel összegyúrjuk. Jól kidolgozzuk, majd lisztezett deszkán háromszor kinyújtjuk és minden nyújtás közt fél órát pihentetjük. Figyeljünk, hogy nyújtás után mindig ugyanúgy hajtogassuk össze. Végül ujjvastagságúra nyújtjuk, pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk és kivajazott tepsibe rakjuk. Hagyjuk fél órát pihenni, majd 200°C-on szép pirosra sütjük.

Lehet, hogy egy kicsit ragadós lesz a tészta, attól függ mennyire száraz a túró, nyugodtan adjunk hozzá egy kevéske lisztet. Én tettem a tetejére pici reszelt sajtot is. Elég vékonyra nyújtottam a tésztát, így nem lettek magasak a pogácsák, viszont nyugodtan lehet őket szorosan rakni, nem igen nőttek meg széltében.

Az Ínyesmester szakácskönyve, 314. o.

Téli tepsis zöldség

Tél még ugyan nincs, bár az időjárás előrejelzés szerint pár napon belül már lesz, szóval egészen ideillő a recept :) Lassan lehet kezdeni a jó sűrű melegítő levesekkel meg a pogácsákkal és kekszekkel. Nálam legalábbis a pogácsa meg a kekszféle száraz sütik főleg őszi-téli hangulatot idéznek.
Félre volt téve már ez a Nők Lapjából kitépett recept, most állt rendelkezésre minden hozzávaló. Mondjuk főleg a sült céklát akartam valahogy kipróbálni. Sajnos csalódást okozott, nekem nem ízlett ez az egyveleg. Valahogy ez a sós-édes kombináció most nem jött be, pedig külön-külön minden hozzávalót szívesen eszek. Szerencsére anyukámnak ízlik, így remélem nem marad meg (;

Téli tepsis zöldség

Hozzávalók:

• 45 dkg közepes nagyságú cékla
• 50 dkg sütőtök
• 50 dkg burgonya
• 1 piros húsú paprika
• 2 fej hagyma
• 4 gerezd fokhagyma
• 6 ek. olívaolaj
• 3 körte (kb. 50 dkg)
  
• 2 ek. dió
• 1/2 kk. provence-i fűszerkeverék
• só, bors
• 2 ág rozmaring
• 1-2 szál petrezselyem

A céklákat 10 percre beáztatjuk langyos vízbe, aztán alaposan megsikáljuk, szárcsonkjukat és farkincájukat eltávolítjuk, karcsú gerezdekre szedjük (meghámozni nem kell, mert sülés közben megpuhul a héjuk és ehető). A burgonyát megtisztítjuk, megmossuk, hasábokra vágjuk. A sütőtököt leöblítjük, meghámozzuk, magjait kiemeljük. A paprikát, a hagymákat és a fokhagymát megtisztítjuk, a sütőtököt és a paprikát nagyobb kockákra, a hagymákat gerezdekre aprítjuk.
Az összes előkészített hozzávalót és a fokhagymagerezdeket mélyebb tepsibe terítjük, meglocsoljuk az olívaolajjal, sózzuk, borsozzuk. A rozmaringágakat leöblítjük, az egyik levélkéit lecsipkedjük, finomra vágjuk, és a fűszerkeverékkel együtt a zöldséghez adjuk. Lazán összekeverjük, 200°C-ra előmelegített sütőben 25 percig sütjük.
A körtéket megmossuk, elnegyedeljük, magházukat kiemeljük. A diót durvára-darabosra tördeljük, majd a körtével együtt a zöldségágy tetejére rendezzük. További 25-30 perc alatt az egészet puhára, de még ropogósra sütjük, végül ízlés szerint utánasózzuk, borsozzuk.
A sült zöldségkeveréket tálra halmozzuk, megszórjuk a finomra vágott petrezselyemmel, a tetejét és a tál szegélyét a maradék rozmaringból csipkedett bóbitákkal díszítjük.

Nők Lapja 2008.01.09.

Mandulás körtelepény

Az ezeréves körtefánk pici kemény körtéi remek alapanyagnak ígérkeztek. Ezt a receptet is már korábban kiválasztottam, csak várni kellett, amíg a körték megérnek. Lehet, hogy a körték nem voltak elég jók, bár szerintem ezek finom körték, de nekem lehetett volna egy kicsit markánsabb is a gyümölcs. Kicsit másképp képzeltem, na. (;

Mandulás körtelepény

Hozzávalók:

A tésztához:

• 15 dkg liszt
• 10 dkg vaj vagy margarin
• 5 dkg porcukor
• 1 cs. vaníliás cukor
• 1 citrom héja
• 1 tojássárgája

A töltelékhez:

• 6 érett körte (esetleg befőttből)
• 12 dkg vaj vagy margarin
• 12 dkg porcukor
• 1 cs. vaníliás cukor
• fél citrom héja
• 2 tojás
• 12 dkg hámozott, darált mandula (diót használtam)
• 5 dkg liszt
• 2 ek. rum

• só, liszt, vaj, ribizlilekvár, szemes mandula

A lisztben a vajat elmorzsoljuk, majd hozzáadjuk a cukrot, vaníliás cukrot, csipet sót, kevés citromhéjat és a tojássárgájával sima tésztává gyúrjuk. A tésztát kb. 30 percre hidegre tesszük.
Egy sütőformát vajjal kikenünk és megszórjuk liszttel. A tésztát kb. 3 mm vastagra nyújtjuk, majd belőle kb. 34 cm átmérőjű korongot vágunk ki. A sütőformát ezzel kibéleljük, megkenjük ribizlilekvárral.

A körtéket meghámozzuk, megfelezzük, magházukat kivágjuk.
A tojások sárgáját és fehérjét szétválasztjuk. A vajat a vaníliás cukorral, a finomra reszelt citromhéjjal és a porcukor felével krémesre keverjük. A tojássárgákat külön-külön hozzákeverjük. Hozzáadjuk a darált mandulát, beleszitáljuk a lisztet végül a rummal lazítjuk. A tojásfehérkéket a maradék cukorral krémes habbá verjük és a mandulás keverékhez adjuk.
A masszát a sütőformába helyezett tésztára simítjuk. A 12 fél körtével körben lefedjük. A lepényt kb. 50 percig sütjük, cukormázzal bekenjük és mandulaszemekkel díszítjük.

Én 180 °C-on sütöttem, szép barna lett ennyi idő alatt, bár a tészta talán még elbírt volna némi sütést. A cukormázat lehagytam, így is elfogyott (; A fotón itt piteformában sült a süti, én csatos tortaformába tettem, azzal a módszerrel, mint a citromtortát. Meg sem próbáltam deszkány kinyújtani :) Viszont így alig lett oldala, de ez a darált diós keverék szépen megáll ha megsült, szerintem úgy is jó, ha egyáltalán nincs oldala.

Vámpírok bálja (o;

Én az a típus vagyok, aki egy szelet tarjából annyit eszik meg, amennyit a tányér szélére piszkál. Porcogóról, bőrről, belsőségről meg ilyesmiről szó sem lehet, bár nem vagyok szívbajos, szépen kiválogatom. De hogy megenni... na azt aztán nem. Belsőséget nagyjából évente egyszer eszek, és ez kimerül a dinszóvágásos resztelt májban. Igaz a májkrémet szeretem, de ebbe most ne menjünk bele, nincsenek egyébként illúzióim a bolti felvágottakat illetően (o;
Akad ellenben egy kivétel, ami az én elképzelésem szerint azért elég gusztustalan, de mégis nem csak hogy megeszem, hanem nagyon is szeretem. Ez pedig a pirított csirkevér. Eredetileg csak akkor jutottunk hozzá, ha a nagymamám csirkét vágott. Vannak ugyan csirke neveléssel és vágással foglalkozó ismerősök, de ők levágják a csirke fejét, az pedig nem jó,.Ilyenkor ugyanis nem csak a vére folyik ki a csirkének, hanem a begyéből is visszafolyhat mindenféle. Szóval csak úgy jó, ha tényleg csak a torkát vágják el szegény állatnak. Viszont valami ismerős ismerősén keresztül mégis találtunk olyan valakit a közelben, akinél így vágják a csirkét. Így aztán anyukám ma reggel beállított egy 720ml-es befőttesüvegnyi csirkevérrel :) Hozzá kell tennem, ha boltban lehetne venni, akkor azt nem enném meg.

Az elkészítés amúgy roppant egyszerű. Apróra vágott vöröshagymát pirítsunk olajon, majd a feldarabolt alvadt vért adjuk hozzá. Sózzuk, borsozzuk és szórjuk meg jól majorannával. Pirítsuk meg, hogy mindenhol fekete legyen. Én szoktam rá tenni ketchupot, ez nyilván nem valami elit dolog, de én amúgy is eléggé szeretem a ketchupot :)

Itt van az ősz, itt van újra...

Aminek örülünk is nagyon, mert az őszt nagyon szeretjük. A színeit, az illatát, a sok-sok gyümölcsöt és pláne a sütőtököt. Sajnos az iskola is elkezdődik, úgyhogy attól tartok nem termelek majd annyi bejegyzést, mint a nyáron. De azért igyekszem majd nem nagyon magára hagyni a blogot (: