Csokis zsömle

Valójában csak félig csokis, mert csak a tészta felébe kerültek a csokidarabok. Időnként eszek remek péksüteményeket, és aztán megpróbálom őket házilag előállítani. Most épp a Ludwig&Mentesi csokis zsömléit szerettem volna reprodukálni. Hozzá kell tenni szinte sosem sikerül megfelelően a kísérlet :) Mármint nem akarok tökéletesen ugyanolyat csinálni, csak valamit, ami jól közelíti. Most sem sikerült :) Finom lett, de másmilyen.
Az enyémek nem is lettek olyan szépek, mert tojás szűkében csak cukros tejjel kenegettem meg a tetejüket. Valamint valóban fontos, hogy a csokit alaposan megfagyasszuk. Nálam ez elmaradt, és mivel a tésztát eléggé győzködni kell, hogy egyenletesen felvegye a csokit, szépen meg is olvadt a kezem melegétől, és nem éppen csokidarabos zsömlék lettek :) Érdemes megnézni az eredeti képeket, azon nagyon gusztusosak.

Sorelle Simili félédes zsömléi

Hozzávalók:

• 25 g friss élesztő
• 490 g liszt
• 10 g glutén
• 250 g víz
• 50-75 g extra szűz oliva olaj
• 40 g cukor
• 7 g só
• 75 g étcsoki
• fél tojás máznak
  

Glutén hiányában én egyszerűen 500g lisztet vettem.
Futtassuk fel az élesztőt 50g vízben, majd adjuk a liszthez. A csoki kivételével adjuk a többi hozzávalót is az élesztős liszthez, és alaposan dolgozzuk ki.
Aprítsuk fel a csokit, és tegyük a fagyasztóba 20 percre.
A tésztát felezzük el, és a csokit adjuk az egyik feléhez, és gyúrjuk össze vele, hogy szép egyenletesen legyenek benne a csokidarabok. Mindkét tésztát hagyjuk 60 percig kelni.
Csináljunk 8-8 gombócot a két tésztából, és hagyjuk még 50-60 percig kelni őket, hogy megduplázódjanak.
Melegítsük a sütőt 220°C-ra, kenjük meg tojással a zsömléket és 12-15 perc alatt süssük szép aranyszínűre.
A képek alapján én sütőpapírra tettem a zsömléket, de kissé odaragadtak. Legalábbis melegen nagyon, kihűlve azért könnyebb volt leszedni. Tegyünk inkább valami szilikon lapra, vagy vajazzuk meg a papírt/tepsit.

Kochtopf: Sorelle Simili's semi-sweet rolls

Ecetes torma házilag

"Kérjük senki ne próbálja ki otthon!" - ez volna a helyénvaló kezdés :) A dolog úgy kezdődött, hogy tavaly elszántották a kertben lévő tormabokrot. Tavasszal aztán láttuk, hogy mindenfelé nő a kertben, anyukám neki is állt irtani. Én meg sopánkodtam, hogy jajj az a sok szép torma, hadd nőjön csak, így végül elég sok megmaradt. Aztán most ősszel már én is beláttam, hogy meglehetősen elburjánzott, így nekiálltunk kiásni. De milyen kár lenne azokért a szép gyökerekért, kb. a harmadát kiválogattam, hogy azt majd szépen megpucolom és remek ecetes torma lesz belőle.
Volt már korábban is, hogy kaptunk egy-egy kis üveg ecetes tormát, az ember lelkesedett, hogy ha beleszagol, hogy csavarja az orrát, de becsukta az üveget és aztán minden rendben is volt. Mit nem adtam volna érte, ha most is csak úgy egy mozdulattal el lehetett volna zárni a tormaszagot... A pucolás még hagyján volt, hát érződött, hogy jó anyag, de semmi különös. Hanem a darálás... Először próbálkoztunk a remek NDK gyártmányú tekerős darálóval, de sajnos az már kissé kopott, úgyhogy nem vitte túl jól. Már itt lehetett sejteni, hogy baj lesz. Aztán fogtam a kézi sajtreszelőt, gondoltam majd az jó lesz, de ezzel már ki kellett mennem a teraszra. Végül úgy döntöttünk, hogy elővesszük az elektromos húsdarálót, ezzel lehetett a leghatékonyabban miszlikbe aprítani a tormát. Iszonyatos volt, ennél jobb szót nem tudok rá mondani. Bárkit lebeszélnék róla, hogy pénzért tormát vegyen és otthon reszelgesse. Mi ledaráltunk több, mint 1,6kg pucolt gyökeret, de szentül fogadkoztunk, hogy ilyet soha többet nem csinálunk. Ahogy anyukám találóan megjegyezte: ezzel vallatni lehetne (; Az ember alig bírja kinyitni a szemeit, folyik a könnye meg az orra. A szájon át lélegzés sem segít, mert akkor meg a torkot csípi nagyon. Aztán az egészben az volt a legjobb, hogy miután végigszenvedtük a darálást, gyorsan beletömködtük üvegbe, hogy majd így elosztogatjuk. Biztos, ami biztos alapon utánanéztem, mégis milyen páclevet kéne rá önteni, amikor is kiderült, hogy ha nem kerül rá ecetes lé, akkor egyrészt megbarnul, másrészt elveszik az ereje. Úgyhogy gyorsan Chili&Vanilia páclevét alapul véve kavartunk rá levet is, de igazából nem tudjuk, hogy milyen lett a végeredmény. Örültünk, hogy lezárhatjuk az üvegeket (; Szóval sikerült majdnem kárba veszejteni a sok munkát, bár még így sincs kizárva a kudarc :)

Egy kis tudomány: a torma csípősségéért az allil-izotiocianát nevű vegyület a felelős. A növény önmagában nem tartalmazza ezt a vegyületet. A gyökérben a szinigrin nevű vegyület található meg, amelyet a mirozináz enzim alakít allil-izotiocianáttá. Az enzim a vágási felületen szabadul fel, magyarán minél nagyobb a felület, annál csipősebb lesz a torma. Az allil-izotiocianát egyébként erős antibakteriális és antifungális hatással rendelkezik. Ez az anyag adja egyébként a mustármag és wasabi csípősségét is.

Makramé

A tegnapi kudarcba fulladt tökleves után kénytelen voltam kárpótolni magam valamivel. Mondjuk őszintén szólva már vagy két hete megvolt az alapanyag, de azt gondoltam, hogy rettentő sokáig fog tartani, míg elkészül, ezért nem mertem nekifogni. Tegnap hát rávettem magam, és örömmel konstatáltam, hogy milyen gyorsan megy :) Tettem már a nyáron próbát makraméra, nem lettek rosszak, de azért látszik rajtuk, hogy nem gyakorlott kezek közül kerültek ki. Ez egy teljesen alap mintával készült darab, de szerintem mutatós. És most kivételesen a nyaklánc hosszát is sikerült teljesen jól eltalálni :)

Narancssárga bejegyzés

Egy sárgarépás és egy sütőtökös recept következik. A répással kezdem, mert az jól sikerült :) Azt hiszem ezzel talán a gyerekeket is be lehetne csapni, ha hihető mesét tudunk kitalálni arra, hogy miért ilyen színe van :) A répa íze ugyanis nem érződik, a füstölt sajt annál inkább, illetve nálam a fokhagyma is, talán elég lett volna kisebb gerezd is. Főleg azért próbáltam ezt ki, mert annyian dicsérték, és igazuk van, szerintem is nagyon finom.

mindmegette.hu: Sárgarépakrém füstölt sajttal

A sütőtökös próbálkozásom viszont ismét kudarcba fulladt. Azért mondom, hogy ismét, mert pár éve már próbáltam sütőtökből levest főzni, vajmi kevés sikerrel. Én továbbra is fenntartom, hogy akkor a tök nem volt finom, de tesóm szerint a tök nem alkalmas levesnek. Kaptunk sütőtököt, gondoltam lehet pazarolni, megpróbálom megint. Találtam is egy szimpatikus receptet Lajos Maritól. Óvatosan fél adagot csináltam csak, és bizony jól tettem.
A recept alapvetően édeskés, és én szívesebben csináltam volna azt a verziót, de a család a szerecsendióra szavazott a vanília ellenében, hát az lett. A probléma ott volt, amikor beleöntöttem a bort. Valami elképesztő állaga lett... a bor teljesen összekapta a tejszínt/tejet, és ilyen túrós állaga lett a levesnek. Már itt felmerült, hogy kiöntjük, de mivel tulajdonképpen csak egy turmixolás hiányzott neki, az már igazán nem sok, befejeztem. A turmix egy picit segített rajta, és hősiesen ettünk is belőle, dehát... Rossz volt, na. (; Most még a tökre sem lehet fogni, mert csak a felét használtam fel, a maradékot megsütöttük és finom volt. Nem tudom, hogy mit rontottam el, mert a recept szerint jártam el. Szóval lehet, hogy a recept szimplán nem jó, legalábbis nem az ízlésünknek való. Az is felmerült már bennem, hogy egyszerűen én nem szeretem a sütőtököt másként, mint megsütve, csak ez még nem tudatosult bennem. Úgyhogy aki olvassa ezt a receptet és kedvet kap hozzá, hogy kirpbóálja, legyen szíves írja majd meg, hogy hogyan sikerült :)

Fűszeres-illatos sütőtökleves

Hozzávalók:

• 1 kg sütőtök
• 1 l húsleves (kockából)
• 5 dl tej
• 2 dl tejszín
• 1/2 rúd vanília
• 5 dkg kristálycukor
• 1 nagy fej hagyma
• 2 gerezd fokhagyma
• 2 dl testes vörösbor
• só

A húslevest, a tejet és a tejszínt összekeverjük, hozzáadjuk a vaníliát, a cukrot, a zúzott fokhagymát, a megtisztított hagymát egészben és a kisebb kockákra vágott sütőtököt. Lassú forralással, gyakran megkevergetve főzzük, félidőben adjuk hozzá a bort. Ha a tök megpuhult, eltávolítjuk a vaníliát, merülő turmixfejjel péppé zúzzuk, végül ízlés szerint sózzuk. Palacsintametéltet adunk hozzá.
Vanília helyett szerecsendióval illatosíthatjuk, a cukrot elhagyjuk, kevés őrölt borssal fűszerezzük és reszelt sajtot kínálunk hozzá.

Lajos Mari - Hemző Károly: 99 Leves 33 színes ételfotóval

Birsalma először

Birsalmát eddig még csak sajt formájában ettem, azt viszont nagyon szeretem. Bár a sajtot sem én csináltam soha :) Gondoltam most bátrabb leszek, kipróbálom más formában is. Bevallom kissé ügyetlen vagyok még az otthon nem használt fűszerekkel/alapanyagokkal, amikről nem tudom milyennek kellene lenniük. A gyömbér és a birs is abszolút ilyen, odahaza sosem ettem, de gondolom előbb utóbb beletanulok ezeknek a használatába is.
Chili&Vanilia blogját nagyon szeretem, remek dolgokat alkot, nagyon profinak tartom. Mégis ritkán választok onnét receptet, nem vagyok elég bátor :) Tekintve, hogy nagyon világlátott, rengeteg olyan recept van a világ minden tájáról, ami temérdek általam még nem próbált alapanyagot tartalmaz, és ezek persze sokszor olyanok, amiket nem lehet csak úgy a sarki boltban megvenni. Mindig félek, hogy esetleg nem fog ízleni, és akkor mi lesz a fűszerekkel vagy mással, feleslegesen vettem meg stbstb. Netán elrontom, mert nem tudom hogy viselkedik az alapanyag. A múltkor a koktélrák miatt is aggódtam, mi lesz ha rágós lesz, de szerencsére az is jól sikerült :) Persze az is előfordul, hogy az ember tizedikre rontja el, és akkor tanulja csak meg, hogyan nem kellett volna csinálni (;
Ez a próbálkozás mindenesetre sikerrel zárult, bár voltak kisebb hiányosságok. Azt hiszem mehetett volna több méz, meg több fahéj. A gyömbérnek sem igazán érződött az íze, csak csípősséget adott inkább. Mindenesetre jól bejött az édes-fűszeres és a birs savanykás együttese.

Chili&Vanilia: Gyömbéres birsalmás csirkemell

Majdnem fekete fülbevaló

Tegnap egy elég szörnyű előadás után úgy döntöttem, hogy meg kell vigasztaljam magam egy kis gyönggyel :) A minap úgyis láttam a villamoson egy lányt, akinek a fülbevalója ötletet adott. Igaz végül mégsem olyan lett, mint amit elsőre elgondoltam.
Azzal a szándékkal mentem most a boltba, hogy egy fekete fülbevalót csinálok, mert olyanom nincs, de az ugye jól passzol mindenhez. Volt ugyan egy jó fekete lószőr fülbevalóm, de sajnos elvesztettem az egyik felét. Viszont ahogy a kép is mutatja, nem lett éppen fekete a fülbevaló, nem találtam az elképzelésemnek megfelelő alapanyagot feketében. Majd legközelebb (;

A gyöngyboltba menet viszont örömmel tapasztaltam, hogy nyílt majdnem a szomszédban egy Hobby Művész bolt, azt hiszem ez van a Margit híd budai hídfőjénél is. Mindenesetre örülök, mert itt igazán remek választék van kartonokból, amikre majd a karácsonyi képeslapokhoz úgyis szükségem lesz.
Van egy művész ellátó is a közelben, valamiért oda csak nagyon elvétve tévedek be, pedig így utólag belegondolva bizonyára ott is van sokféle papír. Mondjuk nekem úgy tűnt ők inkább a festékek terén erősek. De mivel egymás nyakán vannak ezek a remek boltok az Üllői úton, nem gond végigjárni az összeset a megfelelő alapanyagokért :)

Gyors mogyorós pite

Gyűlnek a receptek kérem, én meg frászt kapok, hogy hétközben nem tudok rendesen főzni, csak úgy gyorsan valamit. Ráadásul most a rövid hétvége miatt még haza sem megyek, de felmentem nagynéniékhez, úgyhogy ezúttal ott kotyvasztottam.
Nem ragaszkodtam egészen a recepthez, úgy mint kukoricadara helyett sima búzadarát használtam, és rétesliszt sem volt, hanem ehelyett fele-fele arányban tettem bele a darát és a lisztet, meg a cukor is sima fehér cukor volt. Azt ajánlják itt, hogy adjunk mellé lekvárt, szerintem akkor nagyon édes lesz. Szóval vagy tegyünk bele kevesebb cukrot, vagy kerítsünk jófajta, nem agyoncukrozott lekvárt. Amúgy engem a darakására (tejbegríz magyarul) emlékeztetett :) Némileg bántam, hogy a mogyoró nem igen érződik benne, akár dióval is mehet. Mindenesetre valóban gyorsan kész és nagyon egyszerű. Tejszínhabbal is el tudom képzelni.

Gyors mogyorós pite

Hozzávalók:

• 20 dkg rétesliszt
• 10 dkg kukoricadara
• 2 tojás
• 10 dkg török mogyoró
• 5 dkg margarin
• 20 dkg barna nádcukor
• 1 kk őrölt fahéj
• 5 dkg étcsoki
• 1 cs. sütőpor vagy 1,5 kk szódabikarbóna
• 5 dl tej

A sütőt 175°C-ra előmelegítjük.
A mogyorót apróra törjük, ízlés szerint felét szárazon egy kicsit megpiríthatjuk (én ezt kihagytam).
A tojásfehérjét külön tálkába tesszük, majd a végén adjuk hozzá a tésztához.
A hozzávalókat mixerrel jól összedolgozzuk, majd a tojásfehérjét felverjük, hozzákeverjük.
Egy kb. 30 cm átmérőjű, kivajazott tepsibe öntjük. A tetejére apró csokoládédarabkákat teszünk, majd 25-30 percig sütjük.
Sárgabarack vagy szilvalekvárral fogyasszuk.

Népszabadság TV Magazin XVIII/42. szám

Currys karfiol

Idén sikeresen termesztettünk a kertben káposztát meg karfiolt, habár ez utóbbi nem indult valami reményteljesen. Gigászi nagy levelei lettek, de nem tűnt úgy, hogy lesz is benne valami. Nagymamám biztatott minket, hogy ha tekeredik a közepe, akkor jó lesz. Aztán szerencsére tényleg :) Lett belőle rántott karfiol, meg ez a csőben sült izé. Elnézést kérek a receptért, de szemre csináltam, úgyhogy csak saccoltam a hozzávalókat.

Currys karfiol

Hozzávalók:

• kisebb fej karfiol
• kb 3 dl tej
• 2 ek. liszt
• só, bors, curry, olaj
  
• 3-4 szelet füstölt sajt
• 5-6 szelet bacon

A hőálló edény alját vékonyan megolajoztam, majd a karfiolrózsákat szépen belerendeztem. A lisztet olajon megpirítottam, majd a tejjel felöntve híg besamel mártást csináltam. A mártást sóztam, borsoztam és megszórtam curry-vel (nekem a Kotányi-féle curry porom van, szerintem abból elég sokat kell szórni, hogy legyen is valami íze). Leöntöttem a karfiolokat a szósszal, majd szépen beteregettem a felkockázott baconnel. 200°C-on sütöttem, amíg a szalonnák szépen meg nem pirultak a tetején, majd ráterítettem a sajt szeleteket, és 180°C-on sütöttem még, amíg a sajt is megpirult. (Eredetileg karikáztam a karfiol alá póréhagymát is, de úgy vettem észre, hogy nem befolyásolta a végeredményt, úgyhogy itt elhagytam.)
Önmagában is megteszi, vagy adhatunk mellé rizst.