2007. december 12., szerda

Dezső

Alapvetően az egészséges, mindenevő étrend híve vagyok. De az embernek nem csak teste, lelke is van, időnként azt is ápolni kell (;
Idehaza mi még minden évben vágunk disznót, és bár egyáltalán nem szeretem a mindenféle remegős-porcogós alkatrészeket, azért be kell vallani, hogy bizony van jó oldala ennek is. Nem ennék pl. sosem hurkát, ha itthon nem csinálnánk, és a sültkolbászért sem mennék messzire. De ilyenkor, évente egyszer nagyonnagyon jól esik. Nyilván területenként változó, hogy ki hogyan dolgozza fel a disznót. Nálunk pl. disznóvágáskor nem a vért sütjük meg, hanem resztelt májat csinálunk. Ezenkívül természetesen elmaradhatatlan a húsleves és a sülthús, meg a tóroskáposzta. Idén mondjuk nem anyukám állt a tűzhely mellett, de szerencsére akadtak kiváló szakácsnék. Ennek én rettentően örültem, mert most döbbentem rá, hogy bár nem ez az első disznóvágás amin részt veszek, mégis mennyire nem tudom hogyan is mennek a dolgok. Persze azért most már lényegesn gördülékenyebben megy az egész úgy általában, nem úgy mint mondjuk 10 éve.
Vacsorára pedig már kész a véreshurka meg a húsoskolbász is. De készül még szalonna meg sonka. Ezek persze nem azonnal fogyaszthatók, a szalonna kb 2 hétig, a sonka pedig kb 3 hétig gondolkozik a páclében, utána pedig a füstön. A húsoskolbász egy része is a füstre kerül, így tovább eláll. A rakottkrumpli szerintem ezzel a legjobb :) Nomeg a bőrök is páclébe kerülnek, hogy aztán lehssen belőlük főzni a kocsonyát. Ilyenkor mindig tele van a spájzban a kő mélytányérokkal, minden fellehető kicsit is mély tányérba kocsonya kerül, úgyhogy az egyéb levesek fogyasztásáról le kell mondani, amíg fel nem szabadulnak a tányérok (o;

Részemről a disznóvágás egyik nagy favoritja a friss sülthús. Nem tudom miért, de az valahogy mindig sokkal jobb, mint bármikor máskor. Nem csak a lefagyasztott húsból, hanem a boltban frissen vett húsból lévő sülthús sem érhet a nyomába. Talán csak a hangulat teszi, vagy az, hogy ilyenkor mindenféle húsok kerülnek bele, még melegen.

Igazán remek dolog jó puha kenyérrel tunkolni, meg a sült hagymákat, fokhagymákat kihalászni a tepsiből :) Persze aztán lehet mondani, hogy képmutatok, mert a húsokról mindig piszkálom lefelé a legkisebb zsírt is, de a disznóölés az igenis más... (o;


Mostanra pedig már a szalonna meg a kolbász is lekerült a füstről. Igaz a kolbász hamarabb kész van, hisz azt nem kell pácolni, ellenben nem is lehet azonnal megenni füstölés után. Nem tudnám igazából megmondani, hogy miért is, de szoktuk még hagyni érni/száradni. Tény, hogy meglehetősen puha, vágni még most is elég nehéz, jó éles kés kell hozzá.
Mondjuk lehet, hogy nem gyomorrontás után kéne a kolbásszal kezdeni, de nagyon megkívántam, és csak kicsit ettem (; Valamint megígértem, hogy csinálok fotót, igaz ez csak egy kicsi darab, nem a sok szál, ami a spájzban lóg. Talán ha készen lesznek a sonkák is, csinálok arról is képet.



Nodeszóval a friss, húsoskolbász így az igazi, kenyérrel, hagymával (lehetőleg lilával) meg sajttal. Mackósajtot szoktam favorizálni, de csak téliszalámis van itthon, az meg talán kicsit már túlzás lett volna (;

Nincsenek megjegyzések: