2009. december 13., vasárnap

Kökénylekvár

Nohát végül csak sikerült a múltkor beígért művet publikálni. Sajnos a héten nem kedvezett a beosztásom semminek igazából, gyakorlatilag percre pontosan ki volt számolva az időm.
Amin a címből is kiderül, főztem lekvárt kökényből. Amerre szoktam járni futni temérdek bokor van az út szélén, és már nyáron is néztem őket, hogy mennyi szép nagy bogyó van rajtuk, nem igaz, hogy ebből nem lehet semmit csinálni. Nem nagyon néztem körül, csak az otthoni szakácskönyveket lapoztam meg, és azokban nem volt kökénylekvárrecept.


Mindenesetre végül megfőztem úgy, ahogy bármilyen más gyümölcsöt is megfőzne az ember. Összesen 2,4 kg gyümölcsöt szedtünk tesómmal, de azt már nem mértem le, hogy végül mennyi maradt belőle. Elvileg ez ugye akkor jó, amikor egy picit megcsípi a dér, hát ez egészen szép feszes és kemény volt, de ha már kimentünk hát leszedtük, akár fagyott akár nem :) Persze ki nem magoztam vagy ilyesmi, hanem megvártam, amíg jól megpuhul, és szűrőn átpaszíroztam. Nem volt szórakoztató, meg kell mondjam, nem túl könnyű, mert viszonylag nagyok a magok benne. Ellenben amin egészen meglepődtem, hogy vizet kellett öntenem hozzá. Először mikor kezdett szétfőni sűrűnek találtam, gondoltam öntök hozzá egy pohár vizet, hogy biztosan ne kapjon oda, aztán majd azt úgyis elfőzöm belőle. A vége az lett, hogy legalább 1,5 liter vizet hozzáöntöttem, és így lett normális lekvár állaga. Kihűlés után mondjuk rendesen belekeményedett az üvegbe, nem esett le az aljára még egy hét után sem, miután visszaforgattam az üvegeket, úgyhogy tényleg kíváncsi leszek rá milyen állaga van :) Összesen 20 dkg cukrot tettem bele, ami nagyon kevés, még az én fogalmaim szerint is, de ahogy megkóstoltam, én elég jónak éreztem. Az majd csak később fog kiderülni milyen is valójában, mert csak egy kicsi maradt, amit fotózni tettem tányérra, és azt végül apukám ette meg, így én csak annyira kóstoltam, amennyire a cukrozás miatt kellett.
A színe egyébként szép, érdekes, igazából nem olyan mint a fotón. Sokkal inkább lilába hajlik, mint bordóba, nem tudnám semmilyen más lekvárhoz hasonlítani.


Kökény (Prunus spinosa): Egész Európában elterjedt cserje, a rózsafélék családjába tartozik.
Virágjából vízhajtó, enyhe hashajtó tea készíthető, ami húgyúti betegségek ellen is használható. A termés C-vitaminban gazdag, kiváló roboráló szer, immunrendszererősítő.

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Szia!

Milyen izu? Nekem a kokenyrol valamiert fanyar, savanyu iz jut az eszembe. Nem is gondoltam volna hogy ilyenkor van neki gyumolcse.

Neha irigyelek, hogy ennyi mindenre van idod. Nekem eszembe sem jutna hogy utszeli kokenybol lekvart fozzek szabadidomben.

Az izt mindenkeppen ird le, mert nem mostanaban fogok kokenyt enni. :)

koszi

Din.

dia írta...

Oh, hát olyan kökényízű (; De tényleg, nem tudom igazából máshoz hasonlítani. Ez is ugyanúgy kiszárítja az ember száját, mint maga a nyers gyümölcs. Ahhoz képest viszont, h milyen kevés cukor került bele én egyáltalán nem tartom fanyarnak. Savanykás persze, de nem fanyar. Igazából lehet, h jobb lett volna, ha valóban megcsípi a dér, de volt már fagy és én úgy gondoltam jó lesz. Mondjuk szerintem nem volt még megfagyva, de ha már kimentünk hát szedtünk is :)
Ugyanolyan ebből lekvárt főzni, mint bármi más gyümölcsből. Nem kellett érte messze menni, szóval még hamarabb megvolt mintha boltba mentem volna :)