Chilis-csokis muffin

Az úgy volt, hogy a fiúk megígértették velem az irodában, hogy hétfőn viszek sütit. Ám legyen, ígéret szép szó, jöjjön akkor a csípős muffin a fiúknak.
Elég bőszen szórtam bele a csípős paprikát, de sajnos nem nagyon érződik rajta. Díszítésnek szórtam a tetejére is, úgyhogy azért nagyon szolidan kivenni belőle a csípősséget.
Aztán persze ez is, mint minden muffin elsőosztályú egy bögre tejjel. Ráadásul ezek egészen szépen fel is jöttek, nem esetek vissza, mint ahogy általában a muffinjaim szoktak.

Chilis-csokis muffin

Hozzávalók:

• 25 dkg liszt
• 4 tojás
• 25 dkg margarin olvasztva
• 25 dkg porcukor
• 1 csomag sütőpor
• 8 dkg kakaópor
• 10 dkg étcsokoládé
• 1 késhegynyi őrölt chilipaprika (lehet bőven több is)

A margarint megolvasztjuk. A tojásokat egy mély tálba tesszük, kissé felverjük. Belekeverjük először a cukrot, majd beleszórjuk a darabolt csokoládét. Rászitáljuk a lisztet, a kakaóport és a sütőporral elkevert chilit is hozzáadjuk, majd ráöntjük a folyós, de nem túl meleg margarint.
Szép, sima tésztát keverünk belőle, majd kiadagoljuk a formákba. Süthetjük muffin papírban, ill. teflon vagy szilikon muffinformákban is. Utóbbit nem kell kikennünk margarinnal.
Előmelegített sütőben 180°C-on 20-25 percig sütjük (tűpróba!).

Rama süteményeskönyv

Mascarponés máktorta

Ez a torta most a tuti nagy kedvenc, ugyanis annak ellenére, hogy elég lapos lett, úgy elvágtam 3 részbe, hogy alig lehetett bírni velem egész este, úgy örvendeztem (o; Az élet apró örömei... A nagy lelkesedésemben el is felejtettem egyébként áfonyalekvárral megkenni a lapokat.
Anyukám küldött be Rama vonalkódokat és kapott cserébe süteményeskönyvet, abból sütöttem ezt is. Van benne pár szimpatikus recept, van még egy másik mákos süti is, de azzal sajnos meg kell várni a málnaszezont még. Igyekszem nem elfelejteni, mert nagyon jól néz ki.
A krémhez nem mascarponét hanem Philadelphia sajtkrémet használtam, mert határozottan úgy emlékeztem, hogy ez a kettő helyettesíthető. Namost kicsit ráfaragtam, mert a sajtkrém sós volt, így beledobtam még egy tasak vaníliás cukrot, úgyhogy végül nagy baleset nem történt. Mi ettünk hozzá egy kis natúr tejszínhabot is.

Mascarponés máktorta

Hozzávalók:

Tésztához:

• 15 dkg margarin
• 5 dkg porcukor
• 6 tojás
• 15 dkg kristálycukor
• 10 dkg liszt
• 1/2 csomag sütőpor
• 25 dkg darált mák
• 1 ek tej (elhagyható)
• 1 kisebb citrom reszelt héja

Krémhez:

• 25 dkg mascarpone
• 2,5 dl tejföl
• 3 csomag vaníliás cukor

A sütőt 165°C-ra előmelegítjük. A darált mákot az átszitált liszttel és a sütőporral összekeverjük. Egy 23 cm átmérőjű kapcsos tortaforma alját sütőpapírral kibélelünk.
A puha margarint a porcukorral habosra keverjük. A citromhéjat lereszeljük és azt is hozzáadjuk. A tojásokat szétválasztjuk, a sárgáját egyesével a habos margarinhoz adjuk állandó, ám már csak rövid ideig tartó keverés közben. A fehérjét az összes kristálycukorral krémes habbá verjük.
Rákanalazzuk a fehérjehab egyharmadát a margarinos alapra és összekeverjük. A maradék fehérjehabot is rászedve, a lisztes keverékkel óvatosan egyneművé keverjük. A formába töltve enyhén homorúra igazítjuk a tésztát és 45-50 perc alatt megsütjük.
Ha kihűlt, 3 lapba vágjuk, majd a tortaformába visszahelyezve rétegezzük a töltelékkel, amit csak össze kell keverni egy kézi habverővel.
A tejfölös-mascarponés keverékből két evőkanálnyit félreteszünk a hűtőbe, a megtöltött torta mellé, melyet egy éjszakára ott dermesztünk.
Másnap a formából kivéve átkenjük a torta oldalát a maradék krémmel, és darált mákkal "panírozzuk". Tovább díszíthetjük porcukorhintéssel, friss citromfű levelekkel és málnaszemekkel.
A mákos lapokat töltés előtt megkenhetjük áfonyalekvárral is.

Rama süteményeskönyv

Evőeszköztartó

Igazán jó ötletnek tartom a nagy áruházak pontgyűjtőakcióit, mert szinte mindig nagyon szép és jó minőségű termékekhez lehet hozzájutni. Most is bőszen gyűjtöm a pontokat a Zwilling evőeszközökre. A villa formája kardinális kérdés, én nem szeretem a keskeny, hosszú villát, ezek viszont pont szimpatikusak. Be is szereztem már négyet a kés-villa-kanál-kiskanál sorból, még szeretnék hozzá kettőt gyűjteni, hogy legyen egy szép készlet. Dobozban viszont nem szeretném tartani, mert úgy elég sok helyet foglal, és nem is annyira szép. Még karácsony előtt nyakamba vettem a várost, hátha találok valami szép anyagot, amiből tudok varrni. Szerencsém is volt, a körút számtalan méterárú boltjának egyikében jutottam ehhez a szerintem nagyon szép török mintás anyaghoz, teljesen korrekt áron. A varrásra viszont két ünnep között nem volt időm, végül csak tegnap fejeztem be.
Korábban már varrtam egy garnitúrát a nagymamámnak, ez most azért szebb lett, egy kicsit azóta ügyesebb lettem a varrógéppel (: Az ötlet egyébként egy ötletkártyáról származik, amit még jó néhány éve küldözgettek postán, mi meg gyűjtöttük bőszen. Sajnos a varrós kártyák pont kölcsönben vannak, de szerintem majd visszaszerzem és átnézem őket, talán van még valami hasznos ötlet. Most már egészen fel vagyok bátorodva a varrást illetően, így remélem tudok belőle még valamit hasznosítani (:

Mondanom sem kell, sikerült elsőre elrontani, és a szalagot rosszul bevarrni, de szerencsére nem kellett felbontanom, mert a késtartót így is össze lehet hajtani.
Az anyag dupla, hogy kívül és belül is szép mintás legyen, és kis fakkok vannak a késeknek. A tetejét rá lehet hajtani, hogy ne érjenek össze és karcolódjanak, ahogy összetekerjük az egészet.

Összehajtva és szépen megkötve pedig így néz ki:

A kanalakkal és villákkal kicsit trükközni kell, ugyanis ezeket nem jó úgy egymás mellé tenni, mint a késeket. Ha egyfelé nézne az összes, akkor összegöngyölve az a fele nagyon púpos lenne a tartónak, amelyikben a villa/kanál feje van. Mivel nincs nálam az egész készlet, így csak egy kést és villát dugtam bele, hogy látszódjék azért, hogy ellentétes irányból nyitottak a kis fakkok. Itt is szépen rá lehet hajtani a két végét, majd összetekerni.

Almás káposztasaláta

Kochtopftól szereztem a receptet, amolyan lebutított amerikai káposztasaláta (coleslaw), de finom. Ilyenkor télen az ételek is igazodnak a hideghez, kívántam már valami növényt, úgyhogy le is csaptam rá. Sajnos a káposzta nem túl szinglibarát alapanyag, így én magam ritkán csinálom belőle bármit is. Most viszont annyira megkívántam ezt a káposztasalátát, hogy azt sem bántam, ha a káposzta fele megmarad (: Végül egyébként egy jó kis menzás paradicsomos káposzta lett a maradékból.
Nekem rettentően édes lett a mártás, mert benéztem a receptet, és dupla mézet adtam hozzá, és nem győztem aztán még a joghurtot meg a sót/almaecetet locsolni hozzá (; Azért sikerült helyrehozni a dolgot, úgyhogy egy kis serpenyőben pirított csirkemellel finom vacsora lett belőle.

Almás káposztasaláta

Hozzávalók:

• 1/4 fej fehér káposzta vékonyra szelve
• 1 piros alma felkockázva
• fél fej hagyma finomra vágva

• 1 ek. méz
• 2 ek joghurt
• 2 ek almaecet
• 1 ek citromlé
• 2 ek. napraforgóolaj
• só, bors

Az öntet hozzávalóit kavarjuk össze egy nagy tálban, majd forgassuk bele az almát, káposztát és hagymát. Lefedve a hűtőben hagyjuk legalább 2 órát érni.

Kochtopf: Chabissalat mit Oepfu (Weisskohlsalat mit Apfel)

Fülbevaló a cakkos karkötőhöz

Íme a fülbevaló a karkötőhöz. Csináltam egy gyűrűt is, de az sajnos nagy lett, mivel a minta miatt nem lehetett akármikor befejezni. Talán majd abból is csinálok egy másikat. Nem hordok gyűrűt valójában, most ki tudja miért jutott eszembe, hogy csináljak egyet (:

Bulgur

A bulgur a török és közel-keleti konyha egyik alapvető alapanyaga, idehaza is minden török étteremben lehet kapni. Gyakorlatilag egy előfőzött, tört búza. A búzát nagy üstökben előfőzik, majd megszárítják és utána különböző finomságúra törik. A törökök a nagyobb szeműt pilavlik bulgurnak hívják, ezt elsősorban köretként fogyasztják, a finomabb szemű köftelik bulgur pedig saláták, töltelékek alapanyaga.

Mivel a gabona már előfőzött, nagyon hamar elkészül, elég csak forró vízzel leönteni és állni hagyni.
Elsősorban durum búzát használnak a bulgur készítéséhez, aminek köszönhetően táplálkozástani szempontból egészségesebb, mint mondjuk a sima fehér rizs. Több rostot és ásványi anyagot is tartalmaz, így a glikémiás indexe is alacsonyabb.

Én még Isztambulból hoztam egy zacskóval, mert ott mindenfelé lehetett kapni és olcsó is volt. Itthon bizonyára bioboltokban és arab élelmiszereket árusító boltokban lehet kapni. Tegnap hirtelen felindultságból csináltam belőle egy adagot, a török éttermekben kapható verziót szerettem volna utángyártani, ami sikerült is (: Nem tudtam pontosan milyen arányban kell hozzá vizet adni így ránézésre másfélszeres víznél döntöttem, ami talán kicsit sok volt. A gabona egyébként tényleg nagyon hamar megfő, így aztán túl sokat nem kell vele vacakolni. Mivel van egy zacskó csicseriborsóm is, már ki tudja mióta, megpróbálkozok majd a falafel gyártással is. Azután pedig már csak a joghurtos spenótsaláta van hátra (;

Bulgur

Hozzávalók:

• egy pohár bulgur (2 dl)
• egy bő pohár víz
• egy kis fej hagyma
• egy kicsi sűrített paradicsom konzerv
• olaj, só

A hagymát vágjuk finomra és futtassuk meg olajon. Adjuk hozzá a bulgurt, keverjük át és öntsük fel a vízzel. Ha a víz felforrt, el is zárhatjuk a gázt, és fedő alatt szépen megpuhul. Amikor kész, keverjük hozzá a sűrített paradicsomot.
Én most sült céklával ettem, és nekem nagyon jól összepasszolt.

Cakkos karkötő

Először is mindenkinek nagyon boldog és sikerekben gazdag új évet kívánok!

Ezt a karkötőt szilveszterre csináltam, sajnos a fülbevaló nem lett hozzá készen, így a lávakő fülbevaló felét veszítettem el. No nem azért mert olyan vad volt a party (o; Úgy tűnik a fekete fülbevalóimmal nincs szerencsém, eddig mindegyiknek elhagytam az egyik felét...
A mintáért nagyon nagy köszönet Szilunak - bár meg kell jegyezzem ő azt írta, hogy ez peyote, pedig ez téglaöltéssel. Meg kell mondjam, mivel én nem vagyok annyira gyakorlott ebben az egészben, eléggé megzavart ez a tévesztés. Elég sok googleozásomba került, mire rájöttem, hogy akkor tulajdonképpen milyen technikával is kell csinálni.

A gyöngyöket még korábban vettem, mert akartam pávatollból fülbevalót csinálni, és ezek színben passzoltak hozzá. A pávatollat eddig még sajnáltam szétvágni, de majd egyszer az is sorra kerül (; Nem túlságosan kontrasztos, de azért nekem tetszik, valamiért beleszerettem ezekbe a színekbe. A zöld árnyalat "June Bug" névre hallgat, a másik pedig "Dragonfly" (mindkettő H-MET).

Tégla öltésről leírás (angolul)
Szilu oldala a minta leírásával