Sajtos cukkini lepény

Ismét egy zöld bejegyzés, de most már amúgy is nagyon ideje a friss hazai zöldségeknek és gyümölcsöknek. Ennek a receptnek az alapanyaga is már a kertből származik, sőt egyenesen az első cukkinit használtam fel hozzá :)
A recept ugyan sajtosat ír, de a hozzávalók között sehol nem szerepelt a parmezán, csak a leírásban. Nem nagyon vagyok otthon a parmezánt illetően, nem is azt használtam, így sajnos nem igen tudom megmondani, hogy mennyit kellene beletenni. Talán egy evőkanálnyira tippelnék, de igazából tényleg nem tudom.
Az egyetlen hátránya az ilyen zöldséges lepényeknek, hogy olajon kell őket sütni, amitől aztán az embernek rettentő sültkrumpli szaga lesz.

Sajtos cukkini lepény

Hozzávalók (2 főre):

• 250 g cukkini
• 3 db újhagyma
• 2 db tojás
• 2 ek. teljes kiőrlésű tönkölyliszt
• 1 kk. szárított majoranna
• 1 kk. szárított fodormenta
• 1 tk. szerecsendió
• őrölt bors, só
  
• 3 ek. olaj
• parmezán
  

A tojás egy edényben felverjük, elkeverjük benne a lisztet, a sót, a szerecsendiót, a majorannát, a fodormentát és a borsot. A cukkinit felkockázzuk (én nagy lyukú reszelőn reszeltem), a hagymát feldaraboljuk és elkeverjük a tojással, majd végezetül a frissen reszelt parmezánt is hozzáadjuk.
Közepes lángon előmelegített serpenyőben kevés olajon 1-1 evőkanálnyi masszából lepényeket formázunk és mindkét oldalukon aranybarnára sütjük őket.

Népszabadság TV-Magazin

Pestos csiga

Enyém a ház egész hétvégén :) Ilyenkor remekül lehet kotyvasztani, nem kell senkihez igazodni, tényleg azt főzök/sütök, amihez kedvem szottyan. Annyi hátránya van, hogy egy főre nem olyan könnyű a főzést kivitelezni, ha az ember nem akar egy hétig ugyanazt enni. Szóval valami olyat kell, amit esetleg több részletben is meg lehet csinálni, vagy valóban lehet érdemben egy adagban csinálni. Így majd vacsorára nyársakat sütök, a hús gondolkozik a pácban a hűtőben, annyit fogok felszúrni, ahányhoz kedvem lesz, a többi meg szépen eláll.
De nem is a nyárs a lényeg, hanem a jó idő miatt folyton piknikezésen jár az eszem. A minap jártam a Kopaszi-gáton, vagyis elég gyakran járok arra, de a minap láttam több társaságot is rendes szép borospoharakkal ücsörögni a padon/fűben. Ma meg beugrott, hogy milyen jól passzolna egy ilyen piknikhez a csiga - félreértés ne essék tésztáról beszélünk nem az állatról (o; Korábban szoktam gyártani pizzásat, de arra gondoltam most pestoval fogom megkenni. Néha nézegettem a pestokat a boltban, nodehát egy ilyen üveg egy egész vendégseregnek elég tésztára, és nem áll el sokáig, úgyhogy sosem vettem. Egyszer megpróbáltam házilag előállítani, de nem volt minden fűszerből friss, úgyhogy elég határeset lett csak :)
Mindenesetre a csiga most remek lett, fotóval legnagyobb sajnálatomra nem tudok szolgálni, mert a masina épp kirándul. Nélkülem... :(

A tésztához Stahl Judit pizzatészta receptjét használtam, amit korábban már írtam is. Csak egy fél adagot csináltam. A kenéshez pedig Spar pesto-t használtam és megszórtam a tetejét reszelt sajttal. 190g-os kiszerelésű üvegnek talán kicsit több, mint a felét használtam el.

Attól függ, mekkora csigákat akarunk, a tésztát egészben is nyújthatjuk, vagy több részletben. Én kis helyeseket akartam, úgyhogy elfeleztem a tésztát. Kb. fél centi vastag téglalapot nyújtottam belőle, megkentem pestóval, feltekertem a hosszanti oldalánál, majd felkarikáztam. Vajazott tepsire tettem a csigákat, tettem rájuk sajtot, és mint a pizzát, 220°C-on pirosra sütöttem.

Avokádókrém

Direkt nem írok guacamole-t, mert bár az is egyfajta avokádókrém, ez mégsem az. Anyukám valamikor vett egy avokádót, és ő azok közé tartozott, aki tudta ugyan, hogy ez gyümölcs, de ennek megfelelően azt is gondolta, hogy édes. Sajnos csalódnia kellett, nem kicsit :) Ekkor csináltam a maradékból guacamolet, de meg kell mondjam, nem ízlett. Ezzel is kicsit úgy vagyok, hogy kéne enni valahol olyat, amit hozzáértő ember készít, hogy tudjam milyennek kell lennie.
Kb. két hete viszont kaptunk avokádókrémet, ami nagyon ízlett, ezt reprodukáltam most. Azt hiszem az a baj, hogy nem szeretem annyira intenzíven az avokádó ízét, és ez a krémsajtos verzió ezért ízlik jobban.
Sajnos nem sikerült igazán jó avokádót venni, mert bár megnyomtam és puhának éreztem, kiderült nem azért puha, mert érett, hanem mert kissé fonnyadt. Mindegy, összeturmixoltam, azért így is jó lett :)

Avokádókrém

Hozzávalók:

• 1 avokádó
• 1 campingsajt
• só, bors, citromlé

Az avokádót félbe vágjuk, kikanalazzuk a belsejét és villával összetörjük. Megcsepegtetjük citromlével, hogy ne barnnuljon meg, majd hozzáadjuk a sajtot, alaposan kikeverjük és sóval, borssal ízesítjük. Kicsit hagyjuk összérni.

Diós keksz

Megmondom őszintén nem olvasok túlságosan sok gasztroblogot, van néhány jól bejáratott, amikre azért rendszeresen rápislantok. Az elmúlt egy-két hétben sajnos ezek is kimaradtak, és valószínűleg az elkövetkezendő pár hétben sem fogom őket túl gyakran látogatni. Kellett viszont egy sütirecept, és szakácskönyvet lapozgatni nem igen volt kedvem. Végül Stahl Juditnál bukkantam egy szimpatikus, gyors receptre.
Végül kétszer is megsütöttem, mert az első adagot a szüleim és a vacsorára érkező házaspár pikk-pakk befalta :) Szép nem lett, mert a lekvár valóban kemény volt, és így aztán mindenféle szögletes formában terpeszkedett a kekszek tetején. A második üveg lekvár viszont folyt, így abból már szép "szemet" lehetett csinálni a sütiknek. A második adagba nem csak a tojás sárgáját tettem bele, hanem beletettem egy kisebb egész tojást, hogy ne legyen annyi megmaradt fehérje. Így is teljesen rendben volt, kicsit lágyabb lett persze a tészta és így jobban elterpeszkedtek a sütik, de alapvetően teljesen jó lett. Mogyoró helyett diót használtam, mert abból van itthon sok :)

Stahl Judit: Mogyorós keksz ribizlilekvárral