2008. december 29., hétfő

Macskanyelv

A karácsonyi sütés után megmaradt tojásfehérjék elpusztítására kerestem receptet. Eredetileg online akartam keresgélni, mert emlékszem, hogy mások húsvét után hajkurásztak hasonló recepteket. Aztán végül Ínyesmester sietett a segítségemre a macskanyelv formájában. Úgy emlékszem egyszer Stahl Judittól láttam ilyet a tv-ben, de a végeredményt elnézve ez nem éppen olyan. Tesóm szerint buszülés-piskóta lett, van benne valami (Én hívom így a bolti rossz piskótákat, mert olyan az állaguk mint a buszok ülésének párnázata. Szerencsére manapság kevesebbet huligánkodnak, és nem nagyon látszik ki a sárga habszivacs.) . Nomeg formára sem lett éppen babapiskóta, inkább csak olyan Barbapapa formájúak :o) Mivel nem sikerült két egyformát csinálni, össze sem ragasztottam őket, inkább egy részét megszórtam ánizzsal, mert szerintem jól passzol. Őszintén szólva nem az a süti, aminek a receptjét mindenki elkéri majd, de kicsi gyerek kezébe pl. sztem jó lehet :)


Macskanyelv

Kilenc tojásfehérjéből kemény habot verünk, miközben fokozatosan 30 deka cukrot keverünk bele. Azután belevegyítünk 3 deci tejszínhabot, 30 deka lisztet és csipet vaníliát. Idomító zacskó segítségével piskótaalakokat nyomunk vajjal vékonyan kikent és liszttel meghintett tepsibe. Lassú tűznél addig sütjük, míg a sütemények szélei barnulni kezdenek. Még langyosan szedjük le őket - kés segítségével - a tepsiről. Hidegen kettőt-kettőt összeragasztunk csokoládékrémmel.
160°C-on légkeveréssel kb. 10-15 perc.
Valóban ne hagyjuk kihűlni, mert melegen még hajlékony, hidegen pedig csak eltörik. Mivel én nem tudtam pontosan mennyi tojásfehérje van, eléggé szemre ment az adagolás. Kb. 5 fehérje volt, úgyhogy nagyjából fél adagot sütöttem, de kellett még lisztet utána tennem, hogy egyáltalán legyen értelme kinyomni. Szemmel láthatólag még így is eléggé szétfolyt.

Az ínyesmester szakácskönyve 339. oldal

2008. december 25., csütörtök

Fűszeres forrócsoki

Bármit csinálhatok most, ami csokis, ugyanis a Tescoban akciósan árulják a Tibi étcsoki mikulásokat - konkrétan 47 forintért egy 60g-ost. Szerintem ez elég jutányos, és trüffelnek teljesen tökéletes. Készült is elég sokféle verzió a teás mellé, gyömbéres, meg kávés. Megpróbáltam a konyakos szilva levével is ízesíteni, de az sajnos nem érződött. A legutóbbi kávés viszont nagyon finom lett, tettem bele egy hangyányi fahéjat is. Az állagát illetően arra jutottam, hogy a csillagok állása a mérvadó :o) A teás elég kemény, a kávés viszont nagyon krémes, a gyömbéres is keményebb lett... nem tudom mi lehet az oka. Tény, hogy golyózni nem fogok, pedig vettem karalábévájót is, de nem jön ki belőle az anyag. Úgy döntöttem, hogy a négyszögletes trüffelek is kiválóak :)
Korábban kaptam kardamomot, már azóta agyalok rajta, hogy mit kéne csinálni vele. Végül a temérdek mikulás hatására úgy határoztam, hogy forrócsoki lesz belőle. Elég jó lett, talán még lehet variálni a fűszerek mennyiségén. Jó csikorgós hideg nincs ugyan, amikor az ilyen legjobban esik, de talán még lesz az is :)

Fűszeres forrócsoki

Hozzávalók:
  • 1 dl tejszín
  • 5-6 dl tej
  • 2 szem szegfűbors
  • 5 szem kardamom
  • 1 étcsoki mikulás (60g)
A tejet és a tejszínt egy lábasba összeöntjük és felforraljuk. Beletördeljük a csokit és addig kavargatjuk, míg fel nem olvad. A fűszereket mozsárban vagy folpack között húsklopfolóval összetörjük, és a tejhez adjuk. Hagyjuk pár percig állni, hogy a fűszerek aromája kiázzon, majd poharakba szűrjük.

2008. december 24., szerda

KKÜ

Mindenkinek nagyon boldog, békés karácsonyt kívánok!

2008. december 22., hétfő

z o t t e r

Kaptam karácsonyra egy táblát a fent említett márkájú csokiból. Leginkább csak az volt meg, hogy fura ízeket párosítanak, és fura csomagolást csinálnak :)
Az ötletgazda Josef Zotter osztrák cukrász, aki 1999-ben alapította a nevével fémjelzett csokoládé manufaktúrát a stájerországi Berglben. A cég különlegessége, hogy kizárólag bio kakaóbabot használ fel. Az alapanyag tekintetében pedig nem csak a vásárlókkal tesz jót, hanem a termelőkkel is, ugyanis "fair", azaz méltányos kereskedelemnek megfelelően szerzi be a kakaóbabot.
A csokoládégyártás minden lépése az osztrák üzemben zajlik, kezdve a pörköléssel. Az üzem 62 dolgozója évente kb. 50000 tábla kézzel készített csokoládét gyárt. Közel 150 féle csokoládét gyártanak a legkülönbözőbb ízesítéssel, mint pl. a mangó-paradió vagy a rózsa-bazsalikom. A csomagolások nem különben extrák, ezeket Andreas Gratze tervezi.


Én egy málna-kókusz ízű táblát kaptam. Elsőre talán egy picit csalódás, egyáltalán nem olyan, mint általában a csokik lenni szoktak. Tesómnak igaza lehet, hogy az ember el van tompulva. Aztán másodjára már egész más, amikor az ember tudatosítja magában, hogy ez bizony nem az a hagyományos csoki, és elolvassa az összetevőket is. Nem az a borzasztó édes, éppen kellemes. Mondjuk ebből a szempontból hátrány, mert az ember rögtön be bírna falni egy egész táblát (o; A csoki nagyon finom, krémes. Nem az a típus, ami két kocka után marja az ember torkát. A töltelék sem az, amit általában megszokott az ember. A kókusz fehér, persze ebben semmi különös nincs, egyértelműen tele kókuszreszelékkel. A málnás résznek viszont nincs túl szép színe, de éppen ezért elhiszem, hogy valóban málnából van, és nem élénk rózsaszín a színezéktől. Persze, biztosan szebb volna, de így sokkal jobb érzés megenni :) Nem csak a szín miatt hiszem el, hogy látott gyümölcsöt, ugyanis van benne mag is :) A gyümölcsök íze nem harsány, kellemesen kiegészítik egymást.
(70g/tábla; összetevők: nádcukor, kakaóvaj, kakaóbab, tejpor, málna és málnapor (10%), kókusztejpor és kókuszreszelék (6%), glükóz-fruktóz szirup, sovány tejpor, ananászlé, mandula, teljes nádcukor, citrom sűrítmény, só, valódi vanília)
Ha lesz alkalmam mindenképp próbálok belőle valami izgalmassabb ízűt is. Természetesen nem kifejezetten olcsó, de szerintem egyszer érdemes megkockáztatni. Idehaza elvileg lehet kapni a Culinarisban, illetve találtam egy linket, ahol szerintem eléggé jutányos, bár csak egy fajta van.

www.zotter.at

2008. december 21., vasárnap

Diós szarvasgerinc fokhagymás-gombás szilvával

Anyukám kolléganőjének az apukája vadász, és volt olyan kedves, hogy kaptunk tőle 4 darab szűzpecsenyének megfelelő részt (nem tudom a szarvasnál is így hívják-e). Gyönyörű hús, és teljesen friss, nem fagyasztott, mint ahogy azt a boltban kapni lehet. Úgyhogy az egyik darab a mai ebéd alapanyaga lett. Gyorsan lapoztunk mindenféle szakácskönyvet, hogy mit csináljunk belőle. A vadas nem jön szóba, mert én azt nagyon nem szeretem, meg anyukám sem akart tejfölözni. Végül a hejszakacsok.hu-n találtam ezt a receptet. A szilvás szósz nagyon-nagyon finom lett. Eszközöltem némi módosítást, például elmaradt a kakukkfű, mert anyukám nem szereti, meg nem volt sajnos magos mustár sem, csak sima, illetve mivel nekem a főtt krumpli-liszt párosítás nem igen szimpatikus, sima krumplipüré lett a köret.

Diós szarvasgerinc fokhagymás-gombás szilvával

Hozzávalók (2 főre):
  • 30 dkg kicsontozott szarvasgerinc
  • 8 dkg durvára tört dióbél
  • 2 dkg magos mustár
  • 3 dkg vaj
  • só, 1 mokkáskanál finomra vágott kakukkfű
Köretnek:
  • 20 dkg tisztított burgonya
  • 8 dkg liszt
  • 3 dkg vaj
A raguhoz:
  • 15 dkg szilva
  • 5 dkg aszalt szilva
  • 5 dkg vegyes erdei gomba
  • 2 dkg vaj
  • 1 gerezd fokhagyma
  • 0,5 dl vörösbor
A megmosott, leszárított és lehártyázott húst 2-4 szeletre vágjuk. Sózzuk, meghintjük kakukkfűvel, és forró olajban mindkét oldalát 1-1 percig sütjük. Kivesszük a serpenyőből. A diót összekeverjük a vajjal meg a mustárral, és a hús tetejére halmozzuk. 180-200 Celsius-fokra előmelegített sütőbe tesszük, és rápirítjuk. A körethez apróra vágjuk a burgonyát, majd feltesszük főni annyi sós vízben, hogy ellepje. Amikor jól megpuhult, hozzáadjuk a vajat, alaposan összetörjük a burgonyát, és még a tűzön beledolgozzuk a lisztet, majd levesszük. Kanállal olajozott tálba szaggatjuk, és 180-200 Celsius-fokra előmelegített sütőbe téve megpirítjuk. A raguhoz felaprítjuk az aszalt szilvát, és a borban feltesszük főni. Amikor már alig van alatta bor, félrehúzzuk. Megtisztítjuk a gombát, ha kell, daraboljuk is. A szilvát megmossuk, kimagozzuk és cikkekre vágjuk. A gombát a hússütő serpenyőbe tesszük, kicsit megfuttatjuk, rádobjuk a zúzott fokhagymát és a szilvát, és összerottyantjuk. Beleöntjük a borban főtt aszalt szilvát, sózzuk, hozzáadjuk a vajat, s ha kell, egy kevés vizet. Amikor összeforrt, tálaljuk.
Tányérra tesszük a sült, formázott burgonyát, rá vagy mellé a húst, köré pedig a szilvaragut.


A hús nekem nem sikerült egészen puhára. Nem tudom, hogy azért-e mert kevesett pirítottam a serpenyőben, vagy esetleg kiszárítottam a sütőben. Mindenesetre talán legközelebb előbb fólia alatt párolnám a húst, és tényleg csak a végén kenném rá a diós keveréket.

2008. december 13., szombat

Earl Grey trüffel

Egy barátom hívta fel a figyelmemet erre a receptre a Vajaspánkón. El vagyok ájulva, azt kell mondjam. Elképesztően finom, lágy és olvadós. Mindenkinek ajánlom, aki vevő az ínyencségekre. Az elkészítés nem igényel szaktudást, viszont nagyot lehet vele villantani. Akár randira is (o;
Több változtatást is elkövettem, eléggé szemre csináltam, félek is, hogy legközelebb nem tudom majd így reprodukálni :)
Nekem pl. nem jutott volna eszembe filtert felvagdosni, nem is tettem így, hanem vettem szálas Twinings teát. Alapból dupla adagot csináltam, abba tettem 5 tk. teafüvet, de mehetett volna több is. A csokik is elég vegyesek voltak, jutott most is egy tejmikulás, meg az egyik tábla étcsoki is kakaódarabkás volt, mert nem volt sima. Nem volt keksz sem, ezért darált diót tettem bele, illetve citrom sem volt, így belereszeltem egy narancs héját.
A kakaóporba hempergetés komoly gondot okozott, végül evőpálcákkal piszkáltam, mert nagyon lágy volt és a kezemtől azonnal olvadt. Nem lettek így túl szépek, mert kicsit megnyomorgattam őket a pálcikával, de még mindig kevésbé lettem kakaós mintha kézzel csinálom. Legközelebb majd még azelőtt beszórom kakaóporral mielőtt kiborítom a formából, és utána a másik felét is behintem, így legalább még két oldala kakaós lesz. Esetleg lehetne talán jégkockatartóba is önteni, akkor már felvágni sem kell.

2008. december 9., kedd

Mézes lazac

Az a gyanúm, feltaláltam a spanyol viaszt, de ez most nem érdekel, mert tökre örültem magamnak délben, hogy milyen jól sikerült az ebéd :) Így aztán ezt a receptet mindenképp megosztom. Halat enni több okból is jó, egyrészt mert egészséges, van benne omega zsírsav, meg könnyen emészthető meg miegymás. Másrészt meg mert nagyon hamar készen van, sőt ha tengeri halról van szó még kicsit rózsaszínen is bátran meg lehet enni.

Mézes lazac

Hozzávalók (2 főre):
  • 2 db kb. tenyérnyi lazacfilé
  • szójaszósz
  • 2 tk. méz
  • vaj
A halszeleteket előző nap pácoljuk be a szójaszószba, valamikor menetközben forgassuk meg őket. Olvasszunk fel egy kevés vajat serpenyőben és adjuk hozzá a mézet, karamellizáljuk pár percig. Ebben a lazacszeleteket mindkét oldalukon 3-4 perc alatt süssük meg. Jó sötét lesz a szójaszósz miatt, ne ijedjünk meg nem ég oda olyan hamar.
Én barnarizzsel ettem.

2008. december 7., vasárnap

Zabpelyhes keksz Mikulásra

A szobatársaknak sütöttem ma sütit, szerintem jobban örülnek neki, mintha kapnának egy csokimikulást. Bár igazság szerint így is kapnak mikulást, mert amiket én kaptam azok most áldozatul estek és a sütiben végezték :)
Csuda ámerikai bögrés recept, amiből kifelejtettem a vaníliakivonatot, de szerintem így is nagyon finom lett. Banánból mehet bele egy egész is nyugodtan, meg a dióval és a csokival sem kell szűken bánni. Sajnos zabliszttel itthon még nem találkoztam, úgyhogy a múltkor vett világos rozslisztet használtam, és adtam hozzá 2 tk. zabkorpárt. Meg úgy általában nem csináltam vegánra, így sima tejet tettem bele meg napraforgó olajat, és persze a mikulások is hagyományos csokiból készültek.


Zabos-banános-csokis keksz

Hozzávalók:
  • 1 bögre zabliszt
  • 3/4 bögre zabpehely
  • 1/2 tk. sütőpor
  • 1/3 tk. szódabikarbóna
  • 1/2 tk. só
  • 1/2 bögre barna cukor
  • 1/3 bögre repceolaj
  • 1/3 bögre szójatej
  • 1/2 tk. vaníliakivonat
  • 1/2 érett banán
  • 1/4 bögre aprított dió (mogyoró, mandula - ki mit szeret)
  • 1/3 bögre aprított csoki
Melegítsük a sütőt 175°C-ra. Egy tálban kavarjuk össze az első 6 hozzávalót, egy másik tálban pedig keverjük össze az olajat, a tejet és a vaníliakivonatot. Öntsük a folyékony hozzávalókat a szárazakhoz, alaposan keverjük el, majd forgassuk bele az apróra vágott diót, csokit és banánt.
Béleljük ki a tepsit sütőpapírral, és kis fagyis kanállal adagoljunk gombócokat. Kb 25 perc alatt süssük aranybarnára.
Én javaslom, hogy aki teheti az szilikon lapot használjon, én legalábbis alig bírtam leszedni a sütőpapírról, a szilikonlapról viszont remekül lejöttek. A tészta elég ragadós-darabos, tisztes távolságra tegyük a kupacokat, mert elterpeszkednek sütés közben.
Kb. 20 darab lett.

Health.com: Susan Sarandon's Banana-Oatmeal Chocolate Chip Cookies

2008. december 6., szombat

Ajtódísz és melegszendvics

Mindenáron akartam már gyártani valamit, mert a végén kifutok az időből. Igazából a gigászi tobozokat akartam átváltoztatni, de nem volt megfelelő szalagom. Így aztán a nyáron az udvaron gyűjtött tobozok lettek az áldozatok. Szép összeszedtem őket és egy nagy cserépalátétbe raktam száradni, pechemre megáztak, és állt rajtuk a víz. Tesóm még csodálkozott is minek áztatom a tobozokat :) Ezt legalább még egyszer eljátszottam, de végül sikerült szépen kiszárítani őket. Szépen ki is nyíltak, mert a víztől amúgy egész picire összecsukódtak.
Elnézést a nem túl jó képért, nem volt kedvem vacakolni, meg amúgy sem vagyok egy nagy fotóművész.


A melegszendvics viszont igen jól esett vacsorára, napközis teával (; Megmondom őszintén nálam a parizeres melegszendvics a nagy favorit, tudom nem vall éppen kifogástalan ízlésre, de hát ez van (;
Jól jött volna ha van szendvicssütő, így csak a mikróban grilleztem.


Stahl.hu: Almás-sajtos melegszendvics

2008. december 4., csütörtök

Időbolt...

... ez kéne most nekem. Az ötlet egyébként a Friss tinta! című verses kötetből származik, nem emlékszem pontosan, de azt hiszem Barak László írása a vers. A könyvet egyébként nagyon ajánlom kicsiknek és nagyoknak is egyaránt, én nagyon szeretem :)
Szóval temérdek dolgot szeretnék csinálni, de persze nincs rá idő. Máskor van idő, csak ötlet nincs. Nagyon ideje lenne már lecserélni a blog színeit, meg a bannert valami szép téli témára. Aztán kellene már gyártani a képeslapokat, igaz ahhoz már legalább az alapanyagokat megvettem. Van még két szépséges óriási tobozom, amikből ajtódíszt szeretnék csinálni. Ott mondjuk az ötlet még nem körvonalazódott teljesen, de van már néhány hozzávaló, majd kipróbálom. Nomeg akad néhány saját készítésű ajándék is, aminek neki kéne látni. Mondjuk legalább kivételesen azzal nem vagyok gondban, hogy kinek mit ajándékozzak, ami jól is jön most, mert nem lenne időm a városban kóborolni, mondván hátha meglátok valami érdekeset. Csak aztán nehogy az legyen a vége, hogy sehol sem kapok az elképzelésnek megfelelő dolgot, mert ez alkalmasint előfordult már (:
Azért időnként mégis csinálok ezt-azt, mert hát valamivel kell lazítani is :) Így gyártottam a múlt hétvégén a sok ékszert, ami egyébként nem volt akkora jó ötlet, de ezt gondolhattam is volna. Majd jövőre okosabb leszek és nem ékszert csinálok, hanem díszeket.
Ellenben a közelmúltban két receptet is próbáltam Ízbolygótól. Az egyik a barnított vajas keksz volt. Megmondom őszintén, nem igazán nyerte el a tetszésemet. Gyerek kezébe biztosan nem adnám, nagyon omlós lett, nem kerülne a szájába semmi sem csak a padlóra (o; A recept egyszerű, de sajnos nekem ez az íz nem jött be, olyan nem tudom milyen, de nem volt kifejezetten kedvemre való. Szerencsére azért másnak elnyerte a tetszését, úgyhogy kárba nem veszett :)
A másik pedig a halpuffancs volt. Nagyon gyors és egyszerű recept, valóban nem a megszokott hal. Engem egy kicsit talán zavart, hogy a muffinformából nem ilyen ízt vár az ember, de alapvetően finom volt. Igaz a halat nekem nem sikerült kézzel szétnyomni, úgyhogy tekerős darálón áttoltuk, így teljesen jó lett. Elteszem a receptet, mert ahogy Ízbolgyó is írja, lehet turbózni mindenfélével, alkalomadtán én is szívesen teszek majd még próbát vele.

2008. december 1., hétfő

Egy éves a blog!


Bevallom úgy emlékeztem, hogy Mikulás környékén lesz eme világraszóló esemény :) Mindenesetre köszönöm mindenkinek, aki benézett, és nagyon örülök, ha talált valami hasznosat.

A képet a www.zazzle.com-ról kölcsönöztem.